AZ EREDETI BÉCSI ÚT ÉSZAKRA VEZETETT A ZICHY FŐTÉR-ÚJBÉCS IRÁNYÁBÓL!

WEG NACH WIEN-ÉSZAKRA!

Gondban vagyok én ezzel az írással, mert amikor valamit végre elkezdenék megírni, vagy éppen befejeznék egy másikat, akkor rájövök, hogy inkább egy csatlakozó témát kell megírnom, hogy mások számára is átláthatóak legyenek az összefüggések. Leírtam én ezt a problémát másként is, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér és terület vonatkozásában a HOL VOLT ÉS HOL NEM VOLT A BÉCSI ÚT? címen. Ahogy a szamárcsapás kényszerpályán az alapok nélküli feltevéseket erőltették egymáshoz hivatalból a megfelelni vágyásukban történészeink. Azonban véleményem szerint ez a térkép olyan jelentős kutatásomban, hogy érdemes külön blogbejegyzést létrehozni miatta. Hiszen egy ilyen térkép innentől fogva megkerülhetetlen, történelmet ír és súlyos nyomot fog hagyni Vetus Buda kutatásában és odaver a zagyvaságokat és tévképzeteket erőltető történészeknek. Nézzétek meg ezt a térképet! A hivatalos történész dogmák szerint ez nem is létezhetne, aszerint nem is lenne értelme az északra menő (fehéregyházi) útnak. Hacsak Óbuda nem ott volt valójában Megyer révje felett, ahogy oklevelek tucatjai és a krónikáink is állítják következetesen! Mindezt az ÓBUDAI TÉNYEK-ben részletesen megírtam már. Az útvonal korábban már feltárt részleteivel pedig egybefüggő egészt alkot az út, értelemmel tölti meg az egykori nagy sziget, BMV-Terra Vacua-környékét is. Ugyanakkor pedig nyílegyenesen vezet oda, arra a helyszínre ahol valójában az Esztergomi Nagy Út vagy Via Gregis- Csorda út haladt át a ma Csillagnak hívott hegyen. Ugyanis a "Csorda Út", ahogy kényszerből hivatalosan hívják, az valójában Óbuda városának valódi Bécsi Útja! 

A hatalmas ökröket Megyer révjén áthajtva "Géza vásáránál" a szigeten, majd a Pusztahegyen a királynéi várnál a "Delelőn" Pazandukon pihentették. Maga Sicambria-Óbuda királyi várai, többek közt ezért is épültek oda, ahová- és nem a Zichy Főtérre! De elsőként is nézzük a találat helyét: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/31013/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjNidWRhIn0&fbclid=IwAR0rc-9KC4bIEacY_BLsXL2ecLMHhef5gpADNAupU20aad0vtSMpmhFWGCQ

Figyelmesen átolvasva nekem rögtön feltűnt valami. Bár az is lehet, hogy csak én vagyok ilyen szőrszál hasogató. De azért nézze meg más is! A Tartalmi jellemzők között látja valaki a Weg nach Wien vagy magyarul a Bécsi út közlését? A levéltáros egyszerűen lehagyta, míg a mellette lévő római kori vízvezeték közlését, vagy akár Neustift (erre visszatérünk) közlését sem hagyta le. Pedig még a 3-as számmal is jelölve van az út. Lehetséges, hogy nem értette a levéltáros a német szavakat, vagy esetleg azt nem értette, hogy miért észak felé megy a Bécsi út, és ezért nem közölte?

És ez a levéltáros probléma nem egyedüli eset. Több alkalommal tapasztaltam, hogy elferdítenek oklevelek közléseit, vagy egyszerűen készakarva fordítják helytelenül, és bizony ezáltal már a magyar regeszta is hamis! Az meg már általános dolog, hogy a krónikáinkat nemes egyszerűséggel meghazudtolják történészeink, már kifejezetten így és erre képzik őket. Egyébként lehagyta a leírásban az 1.-es számot is, ami az ősi telepet a Csillaghegy keleti oldalát és vele együtt a hőforrásokat jelölhette.

És bizony van egy olyan rossz hírem az Óbuda történelmét elferdítő hivatalos oldal, régészek-történészek-múzeumi szakemberek számára, hogy ha nem lenne igazam, akkor ez a kéziratos térkép sem létezne, nem létezhetne! Éppen ezért ismét visszatértem a bevált módszeremhez, a műholdas képátfedéshez, hogy megtudjuk merre is ment az utunk.

Nem húztam rá teljesen a fedőképet, hogy pontosan láthassuk az út nyomvonalát, és azt is, hogy merre vezethet tovább.

Mit is mondok-állítok én már régóta, mi volt a fő szerepe Vrs-nek-Óbuda Őrsnek a napjainkban Péternek hívott hegyen? 

Az Óbudára bevezető utak ellenőrzése és felügyelete, igaz? A helyzet az, hogy ez az út, pontosan Óbuda Őrs területén halad keresztül! A hegyoldalban már oldalfalas utat épp legutóbb vizsgáltam és próbáltam értelmezni a szerepét.  

És most jön az a rész, hogy a Péterhegyre elérkezett utunkat, mint Bécsbe vezető utat, tehát a Bécsi Utat, szépen összekössük a "Hajcsár Úttal", ami egyébként ugyanúgy a Bécsi Utat jelenti. És a legszebb, hogy aki egy csöppet is ért az Óbuda témához, az pontosan tudja, hogy a Hajcsár út az az út és útvonal, ami Bécsbe vezet. 

De itt most megállunk egy kicsit, mert a térképen szereplő utunknak kutatási előzménye is van!

SÁRGA SÁV A ZÖLD VETÉSBEN

Volt egy olyan elfeledett római út Óbudán, amit a hegyekről lenézve mindenki láthatott, mert a zöld vetésben, sárga sávként mutatkozott. 1911-ben Hetényi Imre és Szombathelyi György feltárása a téglagyár területén egy utat eredményezett, mely északnyugatra haladt. "Segítségünkre volt az is, hogy éppen a Flórián-tér és a Bécsi-út közötti terület egy részén a nyolcvanas években még földművelés folyt, ház vagy más épület a helyszíni képet véglegesen még meg nem változtatta. E területen akkor nyaranta álló zöld vetésben éppen a Via magna irányának megfelelő, sárga sáv mutatkozott. Ezt a sárga sávot Óbuda egész lakossága ismerte s az öregebbje direkt ásás útján tudta is. hogy egy. a föld alatt fekvő nagy. kövezett utat jelez". Viszont abban is teljesen biztosak lehetünk, hogy ezt az utat csak alacsony vízállásnál tudták használni. Mégpedig Bártfai le is írja ezt számunkra:

 "Ennek az ásásnak azonban tenger akadálya támadt. Az első és legfőbb. szinte leküzdhetetlen az. hogy azon a helyen, ahol ásni kellene, ma már hatalmas gyárépületek tömege áll. A másik akadály, legalább a Bécsi út innenső oldalán, a nagy mélység. Az a hely. amelyen ma az újlaki téglagyárnak a Vörösvári-út és Bécsi-út közötti része épült, a hol az első kiásott útrészlethez a kontaktust meg kellett találnunk, árterület volt. Árterület, amelynek legmagasabb pontja éppen a kiásott rész helye s legmélyebb pontja szorosan a Bécsi-út mellett volt. Óbudán igen jól emlékszenek arra, hogy a nyolcvanas években e terület szántóföldjei a Bécsi-út mellett négy öt méterrel feküdtek mélyebben az úttestnél." Hetényi közléséből kiderült, hogy a ma Bécsi útnak hívott hegy oldala árterület volt, és ez a tény önmagában is megerősíti a kutatásaimat.

BÁRTFAI SZABÓ ÓBUDA.. 

Elképzelhető, hogy Hetényi Imre és Szombathelyi György tudtak erről a térképről, ami 1854-ben készült, talán mert valaki még emlékezett rá. És aztán 1911-ben ezért kezdtek a jó helyen az út feltárásába, miközben Fehéregyháza helyéhez akartak közelebb jutni. Mindez persze csak feltevés részemről. Az utat a termőterületek bővítése érdekében 1766-1768. között szántották el. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy azon a hídon vitt át az útvonal, amit ebben az írásomban taglaltam: RÉGI HÍD És egyvalamit ne felejtsünk el, a Felkis térkép, és még Vértessy szerint is Fehéregyháza Megyeren létezett azaz Óbudán, az utunk pedig pontosan arra visz minket, az Óbudai Fehéregyháza felé!

Vértessy György

BÉCSI ÚT ÉS A FELKIS TÉRKÉP

Sajnos a további részeket Hetényiék nem tárták fel. Folytatjuk tehát a Péterhegytől az útkeresést, ahová a térképünk alapján jutottunk. Az igazi Bécsi Út a Hajcsár Út ugyanakkor pedig megegyezik a Régi Esztergomba vezető Nagy Úttal, az Antiqua Via Magna Strigoniensis-szel ! És ezt a régi Bécsi-Esztergomi Nagy Utat a Felkis térkép ábrázolja a mai Csillaghegy oldalában. Így tehát ahogy mondani szokták, a hivatalos történész mutatvány sokszoros bukta. Mégpedig olyannyira, hogy néha már sajnálom a BTM-s és Óbudai Múzeumos szolgalelkű munkatársakat. 

AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA FELÉ HALAD

Tehát a Bécsbe vezető utunk találkozik az Esztergomi nagy úttal, aminek a végállomása Wien, mert oda hajtották az ökröket, sok-száz éven keresztül. 

A FELKIS TÉRKÉP AZONOSÍTÁSA

A Felkis térképen látott út, és valójában is a terepen beazonosított oldalfelfalazott útvonal, valamint az új térképünk kiegészítik és egyben igazolják egymást is. Az okleveleinkben és határjárásokban leírt földrajzi területre, Sicambria-Óbudára megérkeztünk. Ez az a környezet, ami minden tekintetben, bármilyen felvetésnek vagy kifogásnak messzemenőkig megfelel.

FÜLEMÜLE UTCA-RÉGI ESZTERGOMI ÚT NYOMVONALA

Míg a Rókahegy oldalában csak a kutató veszi észre a nyomvonalat, addig Pilisborosjenő központja után, már olyan nyilvánvaló a sok-méter széles út, hogy csodálkozásra ad bőven okot.

Ilyen nagy lapos mészkövekkel emelték meg a forgalmas útvonal két oldalát, hogy az ökrök és bivalyok ne tiporják el a királyi terület rejtett és éppen ezért értékes földjeit. Ezen a ponton ezt az utat el is ismerik történészeink. Eszmecsere is történt az úttal kapcsolatban Tamáska Péter ösztönzésére. Becsületére vált az itt megjelent szakmabelieknek, Péter rögzítette és nyilvánosságra hozta a videót is az útról. Érdemes megtekinteni, mert ez a felvétel kiváló e téma tekintetében! Azt is meg lehet ebben hallgatni, hogy miért nem volt soha-semmilyen Buda Pilismarót-Búbánat völgy környékén, és miben tévedett alapjában Noszlopi Németh Péter!

 

Az út további részét pedig Halász Gedeon hozta tudtunkra, és a régi malomnál kanyarodik le a Háziréti tó két ágának védelmében vezetett tovább Bécs-Esztergom irányában.

Halász Gedeon pedig még azt is tudta, hogy ezt az útvonalat emígyen hívták: Ulpius Traianus Sicambriába vezető postai úttya! Tehát útvonal is el van nevezve Sicambriáról, nem csak oklevelek és tájleírások és krónikáink. Történészeink mégis azt kamuzzák, hogy Sicambria nem létezett, mert Schönvisner nem találta ezt a várost Aquincumban. Hogy is találta volna? Aquincum sosem volt Óbuda városa! Óbuda Sicambria volt maga a Civitas Eraviscorum, az ősi Királyi Fehér!

A videóban látható az útvonal eldugott része az erdőben, amint bemélyülve a Háziréti tározó irányában halad a régi malomföldre.

VYLAK- NEUSTIFT

Térképünk még valamit állít, mégpedig azt, hogy Neustift található az "Alt Ofen"-ként jelölt területről délre a hegyoldalban. És ez így teljesen rendben van, mert ez magyarul Újlakot jelent. Ami nincs rendben ez ügyben az szintén a Wikipedia, mert Újlak helyén sosem volt Szentjakabfalva! Neustift-nek azaz Újhelynek megvan a középkori elnevezése okleveleinkben! Mégpedig úgy hívták Újlakot, hogy Vylak! És teljesen értelmesen következik dél felé haladva Vybech területe után Vylak! Korábban már írtam erről a határról a A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA címen. Sem Szentjakab sem Felhévíz nem volt a mai Margithíd környékén, ezek csak történetírói dogmák. És pont a Zichyék meghamisított térképei bizonyítják ezt számunkra.

PÉTERHEGY-BUDA HEGYE

És még-valami van, ha-már a Péterhegy és Óbuda Őrs került szóba, visszatérünk még egy gondolat erejéig oda, ahová térképünk elvezetett. A kéziratos térképünk keletkezési éve: 1854.

Ezért megnézzük azt a Második Katonai Felmérési Térképet amire előszeretettel hivatkoznak történészeink.

Nem csak az utunkat, hanem még azt is láthatjuk, hogy a manapság Péternek hívott hegyet, korábban Ofner Berg-nek hívták. Ez pedig magyarra fordítva Buda hegyet jelent! Ugye, hogy ilyen véletlenek márpedig nincsenek, miként is hívhatnák másként azt a hegyet, ahol valójában a régi Buda azaz Óbuda található? Ezért van az a súlyos szégyen történészeink vállán, hogy a Zichy Főtéren lévő, feltételezésekkel és tévképzetekkel létrehozott hamis Óbudájukat nem tudták sem oklevelekkel, sem látképekkel igazolni, a mai napig sem.

                                                                         #Egyed Zoltán Pajzsvivő

#obuda #viamagnastrigoniensis #becsiut #nagyesztergomiut #budavetus