FELTÉTELEZÉS AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZ KUDARC SZÜLŐANYJA !
 |
| Radl malom teljes bizonyossággal nem egyenlő a Pölchen malommal! Tehát Árpád fejedelem sírját itt már nem kell többé keresni! |
Bevallom őszintén a kedves olvasóimnak, hogy nincs könnyű dolgom. Az idáig összetákolt összes óbudai történész szolgalelkű másolót és téveszméjüket, egymásra hivatkozásokat, és a téveszmék kialakulásának miértjét és mikéntjét is nekem kell megírnom egyedüliként. Néha úgy érzem, hogy három egymást követő élet is kevés lenne hozzá. Tulajdonképpen megint mást akartam megírni, és ez ügyben olvasgattam. Aztán koppanva esett le az a bizonyos kétforintos(nincs már húszfilléres). Szóval olvasgatom a szervilista térképész ! alezredes Hrenkó Pál írását:
Geodézia és kartográfia 1976 (28. évfolyam, 1-6. szám)1976 / 1. számHrenkó Pál: A Fehéregyháza-kutatás és a felismert Felkis-térkép
aki már a második oldalon a történész prekoncepciót adja elő, Fehéregyházával kapcsolatban! Szolgalelkűen másol, és megfelelési kényszerében a téves elképzeléseket adja elő. Nem veszi a fáradtságot, hogy megvizsgálja a Pölchen malom hollétét. Az 1976-ban készült írásában is a történetírói téveszméket másolja. Nem is kell csodálkoznunk, mert napjainkban a blogíró bérenc történészek ugyanezt teszik, a "nagynevű" elődeik téveszméit másolják. Elég rossz példának csak a Kanyó Ferencre gondolnunk. És ez a történet egyébként "megérne egy külön misét", mert ezek a félreképzett fiatalok most is egymásra találnak és még inkább belelovalják magukat az évszázados téveszmékbe. Külön pszichikai eset egyenként, az is lehet, hogy a csordaszellem vezeti őket. És nem jöttek még rá, hogy aki állandóan a csorda után megy, az mindig szaros füvet legel!
 |
| Schier Syxtus Buda Sacra |
„Templum beatae Mariae virginis ist unweith von des Frankl Pöckhen Mill, al wo rechter Hand auch ein Kloster gestanden hat gehaissen Teireghaz." Tehát a Pölchen malom földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg, egy óbudai polgár elmondása alapján, az Óbudai Fehéregyháza hollétét. A malomtól jobbra látható az a templom és kolostor, amit Fehéregyházának hívnak. Ezt a vallomást Schier, F. Xystus. Buda sacra sub priscis regibus művében írta le, mely Bécsben jelent meg nyomtatásban 1774-ben.
De megírtam én az ő Radl malom-Pölchen malom téveszméjüket. És bár korábban olvastam már sokszor Hrenko írását, ám ahogy haladok az írással, a történész téveszmék cáfolatával, úgy újraolvasva átértékelődik minden, és megvilágosodnak a téveszmék kialakulásának miértjei. Egyvalamit tehát szögezzünk le: mivel igazoltnak látom, hogy a Radl malom az sosem volt a Pölchen malom, így ki lehet jelenteni, hogy nem csak Hrenko írása téves a 26.
 |
| Hrenko 26.oldal, Fehéregyháza téveszme! |
 |
| Ez a kis patak sosem folyt Atilla városába, mert ez nem az oklevelekben említett Árpád forrás |
Az alapos kutató, egy alapvető problémával találja szemben magát. Több történetírói tanulmány szól arról, hogy a Radl malom vizét "Árpád forrásnak" nevezik. Na de mégis, mi alapján? Aztán rájön ám hamar az ember, hogy a valódi Árpád forrás, a mai Csillaghegynél található! Árpád hazatérő serege ugyanis Megyer révjén kel át. És ott átkelve a Csillaghegyen-jól védhető magaslaton, a Felhévizekig táboroznak le. Ne feledjük el, hogy a Zichy Főtér területe a középkorban is még sziget volt! De hogyan alakult ki ez a Fehéregyháza helyrajzi téveszme?
ELKÉPZELÉS FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD SÍRJÁNAK HELYÉRŐL A RADL MALOM MIATT
Ahonnét az egész téveszme elindult, az az igazán érdekes és most egészen messzire kell visszamennünk az időben. Egészen 1847-ig, mikor is Döbrentei Gáborék egy étteremben döntötték el, hogy ezután majd miként hívják az Óbuda környéki hegyvidék részeit!
Nem is az a baj alapjában, hogy neveket adtak a "hegykeresztelőjükön", hanem az igazi probléma ott gyökerezik, hogy mi alapján tették mindezt, nézzük csak...
Kapaszkodjunk meg, ahol éppen ülünk, kedves olvasóim! Nem volt elég az a helyrajzi kavalkádhoz, hogy a török kiirtotta az óbudai lakosok nagy részét, azok több alkalommal elmenekültek, és emberöltők után tértek csak vissza. Sokadjára már nem is ugyanarra a földterületre, ahonnét eltávoztak. Aztán erre a vidékre Dunai svábokat telepítették, akiket nem akadályozott az örökségvédelem(ahogy ma sincs már ilyen hivatal, ne kapjatok több fényt NER és Fidesz-KDNP, örökké emlegetve lesztek!), hogy a város romjait ne hordják el. De még ráadásul a beköltözött németek "találom neveit" fordították vissza magyar nyelvre Döbröntei Gáborék! Olyan neveket, melyek egyáltalán nem egyeztek a korábbi helyrajzi elnevezésekkel. Nem is csoda, hogy egyes szegény történészek még most is a történetírói téveszméket adják elő, és még mindig egymást másolják! Ugye? Nem ugye, mert azóta történt egy digitális-műholdas forradalom. Csak úgy tűnik, hogy ezt az Óbudával foglalkozó történészek nem élték meg, kimaradt náluk. De nézzük tovább a helyrajzi téveszme kialakulását... ! Árpád -orom-egy név a keresztelőn, melyet Döbröntei Gábor helyrajzilag kijelölt egy alapjában téves területre, és aztán totális zsákutcába vitte a történetírókat és történészeket. Ez okozta azt, hogy az óbudai Fehéregyházát rossz földrajzi helyre feltételezték, és Árpád fejedelem sírját sem találták meg! 1847-az évszám, és ez nagyon fontos. Hiszen Döbröntei nem tudhatta, hogy majd jóval később, 1869-ben azon a környéken egy középkori templom-kolostorra fognak bukkanni!
Az összes Fehéregyházával foglalkozó írás-kutakodás-tévképzet, a Döbröntei kijelentését követően, csak ez idő után jelenik meg ugyanarra a feltételezett téves helyre!
És ez az "Árpád orom" név még csak nem is németből-magyarra visszafordított név, hanem egy tekintély elv alapján megszült név! A prekoncepció működött, rögtön ráfogták a templomra, hogy az volt Fehéregyháza! Ééésss TtádáámM, ma is ugyanezt a téveszmét adják elő a "nagyokosok". Botrány.
A német helyneveket ITT találtam meg, ez másnak is jól jöhet még helyrajzi kutatáshoz. Számunkra viszont a Gaisberg az érdekes. Na meg Óbuda, amit nagyon korrekt módon Etelvárral azaz Ecilburggal-Atilla városával azonosítanak ezen az oldalon a középkorra is még. Látjátok nyaloncok, ez az amit a történészi hamis Óbudán, a Zichy Főtéren sosem fognak megtalálni a téveszmés megmondóemberek! Azon egyszerű oknál fogva, mert Óbuda városa nem ott létezett. Ilyen egyszerű. De kanyarodjunk vissza...!
Tehát Döbröntei után átvette a feltételezést Palugyay és aztán átvették még mások is. Helyrajzi névként kúszott be a köztudatba, mert ahogy térképen, úgy immár útikönyvben is szerepelt a tévképzet. Így készült a történelem az Óbudai Fehéregyházáról! Nem is csoda, hogy a nacionalista hevületben, ilyen előzmények után, a napvilágra került romemléket még Rómer Flóris is Fehéregyházának fantáziálta.
A név elhalt, azonban a téveszme megmaradt, és nekünk ezt adják napjainkban is elő az Óbudai Múzeumban, a Budapesti Történeti Múzeumban. Ezt adják elő újságokban és tanulmányokban, a "tudós történész" hölgyek és urak". Ezért mondom én azt, most már túlságosan is régóta, hogy ez botrány. Valaki csináljon belőle egy jó filmet. Mondjuk, Óbuta történészek címmel!
Azonban erről a bányagödörben talált templom-kolostorra ez az állítás egyáltalán nem illik! Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy előhegyén lenne a városnak. És van még egy komoly probléma. Nézzünk rá a képre! A Radl malomra nem lehet azt mondani, hogy Fehéregyháza kapuja előtt van! Ez a leírás egyáltalán nem erre a helyszínre vonatkozik! Hiszen az okleveles forrás a malommal együtt Fehéregyházát is az előhegyen lokalizálja! Így tehát már többes bizonysággal rendelkezünk arról, hogy a Radl malom az nem a Fehéregyház bejárata előtt lévő patakmalom, amiről az oklevél szól. Sőt, immár az is bizonyos, hogy ez a templom-kolostorrom a XV-XVI. századból a Viktória téglagyár agyagbányájában, nem az Óbudai Fehéregyháza! 
"III. kerület Bécsi út 166, volt Viktória téglagyár „ Ó-Buda Fehér Mária (IV. tábla 2.) Lackner József Krizsanics (?) úr szívessége által értesültem, hogy a szentély ki van ásva a diadalívig, az egyik szárnyasoltár látszik, a szentélyben három hullát találtak. Rupp Jakab úr 2 fiával kint volt és a fehér templomnak alapjait a Békásmegyeri határban fogja keresni. Ezen épületet a Clarissák klastromának tartja. A békásmegyeri alapokat, ha vannak ki kellene ásatni." (XXVII. Jkv. 29. o.) „869 jún. 3-án Alt-Ofen Sprazgasse (?)" A templom alaprajza a következő feliratokkal: „kelet, oltár, oltár, ezen vége még nincs kiásva." Alatta „Mauer" az alsó vázlatokon „Postament Steinfries (?) Grab" a többi olvashatatlan. (1. kép). (XXVIL Jkv. 33. o.) „Alba Maria. Az egészen keletéit XIV-ik századbéli emlék a mennyire kiásták ezen méretekkel bírt: Â szentély hossza a diadalívig 8 °, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5', nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1'5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5' .A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival délfelé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5 °-nyire, a hajó szélessége 5°2" a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17 "nyíre kelet felé egy rézsut futó 3' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. A felvétel Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök érdeme." (XVII. csomag 396/40. irat) 1869. április 25-én Rómer így ír a Budapesti Közlönyben „az Ó-Budától nyugatra emelkedő szőlődombok alatt" megtalált romokról: „egy középnagyságú, polygon záradékú, szögletein pillérekkel erősített szentélyre akadtak, melyet eddig mintegy egy ölnyire a földtől tisztítottak meg ... A XIV-XV. századbeli templom, mely néhány ölnyire nyúlik csontvázakkal van körülvéve, déli oldalán több egyenközűen fekvő fal terül el, alkalmasint a régi kolostor maradványai, valamint hogy a majdani kerítés falai is előbukkannak."12 Rupp Jakab figyelmébe ajánlja a romot, amit véleménye szerint azonosítani kellene. 1869. június 3-án Rómer ismét a helyszínen járt, felmérte, lerajzolta és leírta a Viktória téglagyár területén elólcerült gótikus templom szentélyét, a hajó részletét és a kolostor indítását. Rajzát és az ezt magyarázó leírást tarthatjuk az 1869-es ásatások hiteles dokumentációjának. Zsigmondy Gusztáv felvételi rajza Rómer rajzához képest már a feltárás egy későbbi állapotát tükrözi, ez utóbbin hét pillért, a szentélyben kilenc csontvázat, jobban feltárt kerítés- és kolostormaradványokat láthatunk.13 Zsigmondy többi, 1877-ben a MOB-nak (Műemlékek Országos Bizottsága) beterjesztett felvételi rajza pedig már az egész templom és a kolostor nagy részének feltárását tartalmazza, ezt tehát egy késól)bi ásatás (1877 ?) eredményének valószínűsíthetjük.14 Rómer kéziratos hagyatékában nem találtunk utalást arra, hogy 1877-ben ásott vagy járt volna a területen. Rómer Flóris Alba Mariának, Fehér Mária templomnak, de XIV-XV. századinak tartotta a romokat. A legújabb kutatások szerint a fejéregyházi pálosok kolostorának (Mátyás király alapította 1483-ban) maradványai voltak az itt feltárt romok."
De nézzük tovább az okleveles forrásokat, melyek sorban cáfolják a Hármashatár-hegyi Fehéregyháza történész téveszmét! Miközben ezt írom, magamban ezúton is hálát rebegek a Google kereső "pókjainak" és velük együtt az Arcanumnak és a Hungaricanak, mert nélkülük ez az írásom sem jött volna létre! Az a szomorú hírem van a történész téveszméket majmoló ifjú nyaloncoknak, hogy mehetnek a volt Viktória téglagyár bányagödrének környékére még egy forrást keresgélni, és azt is igazolniuk kell, hogy mindkét forrás meleg vizű volt még a középkorban! :) Az óbudai prépostságnál-Fehéregyházánál lévő hegyoldalból ugyanis kettős forrás fakadt, több oklevél helyrajzi leírása is ezt erősíti meg számunkra! A latin nyelvű keresés azonnali három találatot hozott, a korábbi gyűjtésemmel együtt ez már kerek helyrajzi történetet ad. Adok egy kis ízelítőt a kutatásomból-
Cím: Ladislaus rex Hungariae claustro Beatae Mariae Virginis Veteris Budae monialium cedit omne jus regium, quod haberet in molendino, domo lapidea ac curia deserta prope Albam Ecclesiam
Szerző: László (Magyarország: király, 1440-1457), V.
Dátum: 1452
1453-ban azt is leírják oklevélben, hogy az Óbudai Felhévíz az Békásmegyeren-mai Csillaghegyen található a malommal és egyházzal egyetemben!
#budavetus #feheregyhaza #radlmalom #obuda #felkisterkep
Összevágnak a dolgok, mert itt írja Gál Éva, hogy a Gaisberg név kialakulását nem tudjuk hová kötni, többek közt.
A német helyneveket ITT találtam meg, ez másnak is jól jöhet még helyrajzi kutatáshoz. Számunkra viszont a Gaisberg az érdekes. Na meg Óbuda, amit nagyon korrekt módon Etelvárral azaz Ecilburggal-Atilla városával azonosítanak ezen az oldalon a középkorra is még. Látjátok nyaloncok, ez az amit a történészi hamis Óbudán, a Zichy Főtéren sosem fognak megtalálni a téveszmés megmondóemberek! Azon egyszerű oknál fogva, mert Óbuda városa nem ott létezett. Ilyen egyszerű. De kanyarodjunk vissza...!
"Árpád oromnak", Döbröntei a Kecskehegy, mai kilátói részét gondolhatta, és ez a hely azt a területet jelöli, ahol a Viktória téglagyár található. Az okleveles tudósítások területétől jóval délebbre, Megyer-Pest-hegyi Buda, tehát a mai Csillaghegy helyett a Hármashatár-hegyen, és alapjában tévesen. Mégpedig azért, mert Döbröntei ötlete, aztán térképekre is felkerült, olvassuk csak...!
A név elhalt, azonban a téveszme megmaradt, és nekünk ezt adják napjainkban is elő az Óbudai Múzeumban, a Budapesti Történeti Múzeumban. Ezt adják elő újságokban és tanulmányokban, a "tudós történész" hölgyek és urak". Ezért mondom én azt, most már túlságosan is régóta, hogy ez botrány. Valaki csináljon belőle egy jó filmet. Mondjuk, Óbuta történészek címmel!
 |
| "Árpádorom" egy 1944-es térképen él tovább a tévképzet |
 |
| A Victória téglagyár és bányaterülete a Perényi és Táborhegyi út között |
 |
| Viktória téglagyár és a bányagödör, ahol a templomot találták |
A KÖZÉPKORI OKLEVELEK HELYRAJZI ADATAINAK NEM FELEL MEG A TERÜLET
Nem csak a Radl malom, és annak földrajzi helye, hanem Óbuda Fehéregyházára vonatkozó okleveles forrásoknak sem felel meg a helyszín, egyetlen vonatkozásában sem! Nézzük meg figyelmesen a mai műholdas térképet! Bejelöltem rajta a Radl malmot, -amit sosem hívtak valójában Pölchen malomnak, és Árpád forrásnak a vizét. És bejelöltem az agyagbánya gödrét a Victória téglagyárnak. És most akkor olvassunk el pár vonatkozó oklevelet, és használjuk a fejünket hozzá, mert nem dísznek van a szelfizéshez!
 |
| Radl malom és a történészek kamu Fehéregyházájának helye |
- Zsigmond király 1421. november 15-i oklevélében arról olvasunk, hogy az óbudai apácák hévíz-patakon működő malma Fehéregyháza kapui előtt, Buda előhegyén van.
 |
| Henszlmann Imre alaprajza |
Rómer Flóris hagyatékából.
"III. kerület Bécsi út 166, volt Viktória téglagyár „ Ó-Buda Fehér Mária (IV. tábla 2.) Lackner József Krizsanics (?) úr szívessége által értesültem, hogy a szentély ki van ásva a diadalívig, az egyik szárnyasoltár látszik, a szentélyben három hullát találtak. Rupp Jakab úr 2 fiával kint volt és a fehér templomnak alapjait a Békásmegyeri határban fogja keresni. Ezen épületet a Clarissák klastromának tartja. A békásmegyeri alapokat, ha vannak ki kellene ásatni." (XXVII. Jkv. 29. o.) „869 jún. 3-án Alt-Ofen Sprazgasse (?)" A templom alaprajza a következő feliratokkal: „kelet, oltár, oltár, ezen vége még nincs kiásva." Alatta „Mauer" az alsó vázlatokon „Postament Steinfries (?) Grab" a többi olvashatatlan. (1. kép). (XXVIL Jkv. 33. o.) „Alba Maria. Az egészen keletéit XIV-ik századbéli emlék a mennyire kiásták ezen méretekkel bírt: Â szentély hossza a diadalívig 8 °, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5', nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1'5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5' .A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival délfelé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5 °-nyire, a hajó szélessége 5°2" a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17 "nyíre kelet felé egy rézsut futó 3' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. A felvétel Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök érdeme." (XVII. csomag 396/40. irat) 1869. április 25-én Rómer így ír a Budapesti Közlönyben „az Ó-Budától nyugatra emelkedő szőlődombok alatt" megtalált romokról: „egy középnagyságú, polygon záradékú, szögletein pillérekkel erősített szentélyre akadtak, melyet eddig mintegy egy ölnyire a földtől tisztítottak meg ... A XIV-XV. századbeli templom, mely néhány ölnyire nyúlik csontvázakkal van körülvéve, déli oldalán több egyenközűen fekvő fal terül el, alkalmasint a régi kolostor maradványai, valamint hogy a majdani kerítés falai is előbukkannak."12 Rupp Jakab figyelmébe ajánlja a romot, amit véleménye szerint azonosítani kellene. 1869. június 3-án Rómer ismét a helyszínen járt, felmérte, lerajzolta és leírta a Viktória téglagyár területén elólcerült gótikus templom szentélyét, a hajó részletét és a kolostor indítását. Rajzát és az ezt magyarázó leírást tarthatjuk az 1869-es ásatások hiteles dokumentációjának. Zsigmondy Gusztáv felvételi rajza Rómer rajzához képest már a feltárás egy későbbi állapotát tükrözi, ez utóbbin hét pillért, a szentélyben kilenc csontvázat, jobban feltárt kerítés- és kolostormaradványokat láthatunk.13 Zsigmondy többi, 1877-ben a MOB-nak (Műemlékek Országos Bizottsága) beterjesztett felvételi rajza pedig már az egész templom és a kolostor nagy részének feltárását tartalmazza, ezt tehát egy késól)bi ásatás (1877 ?) eredményének valószínűsíthetjük.14 Rómer kéziratos hagyatékában nem találtunk utalást arra, hogy 1877-ben ásott vagy járt volna a területen. Rómer Flóris Alba Mariának, Fehér Mária templomnak, de XIV-XV. századinak tartotta a romokat. A legújabb kutatások szerint a fejéregyházi pálosok kolostorának (Mátyás király alapította 1483-ban) maradványai voltak az itt feltárt romok."
Van még természetesen helyrajzi oklevelem, és bővíteni is fogom az írásom. De egy gondolatot közlök még a gótikus épülettel kapcsolatban. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valójában milyen templom és kolostor volt ez, akkor a valós óbudai topográfiát kell helyretennünk. A földterület-nemzetség középkori nevére kell rájönnünk elsősorban, és ezen tudás birtokában már tovább lehet lépni! Azért sem lehet "Óbuda előhegyének" fantáziálni a Hármashatár-hegyet, mert a Zichy központ észak-dél terjedésű a Duna miatt is. Azonban a középkori Óbuda város elhelyezkedése nyugat-kelet, és bizony elég ránéznünk Dillich hadmérnök, katonai rajzoló látképére, hogy erről a saját szemünkkel is meggyőződjünk!
 |
| Óbuda városának azonosítása |
Kereső szavak: Fehéregyház ajtaja előtt
Szerző: Borbála (Magyarország: királyné; Luxemburgi Zsigmond felesége, 1392-1451)
Dátum: 1420
Dátum: 1420
Az oklevél konkrétan leírja, hogy Felhévíz az maga Óbuda külvárosa, és a malommal együtt ugyanott található Fehéregyháza is, hiszen közvetlen mellette fakad a meleg vizű forrás! Lásd:
Cilley Borbála királynénak és Zsigmond királynak 1421-ben kelt adomány-levelei szerint Fehéregyház a felső meleg víz forrástól lefolyó patak közelében volt; még pedig az adományozott malom Fehéregyház ajtaja előtt állott (Nádasdy és Thaly i. m. 9. 1.)
Cím: Ladislaus rex Hungariae claustro Beatae Mariae Virginis Veteris Budae monialium cedit omne jus regium, quod haberet in molendino, domo lapidea ac curia deserta prope Albam Ecclesiam
Szerző: László (Magyarország: király, 1440-1457), V.
Dátum: 1452
Lásd:
László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai apácák érdekében történt kérésére, másrészt a Boldog Szűz iránti tiszteletből, akinek a nevére épült az a klastrom, minden királyi jogát, mely őt egy bizonyos malomban, kőházban és annak udvarában, a Fehértemplom közelében Pilis megyében megilleti, amelyek most elhagyatottak, de amelyek birtokában voltak az apácák régtől fogva, minden tartozékukkal a nevezett apácáknak adja új kiráyi adomány címén. - A szöveg alatt papírfelzetes pecsét.-A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis. - A szöveg alatt jobbra: Commissio domini regis, domino Ulrico comite Cilie referente.
Az óbudai apácák valóban régtől fogva bírják a malomjogot.
1453-ban azt is leírják oklevélben, hogy az Óbudai Felhévíz az Békásmegyeren-mai Csillaghegyen található a malommal és egyházzal egyetemben!
A Pálosok 1494-ben a nekik adományozott szomszédos Békás-Megyeri községbe iktattattak be (Rupp «Budapest és környéke» 36 lap); a Pálosok 1766- ban pert indítottak Fehéregyház és Békás-Megyer miatt a kincstár és a Zichy grófok, mint adományosok ellen (Rupp i. m. 37lap
:
"Ezekből látszik hogy a Fehéregyház a zárdával Ó Budától éjszakra a békásmegyeri területtel határos hajdan a prépostsághoz tartozó földön és pedig egy síkon melyet Vértmezejének hívtak szöllőkkel borított halmok a régi Fehéregyház hegytövében feküdt hol az egyház ajtaja előtt balra kettős forrás bugygyan ki a halom keleti oldalából és a síkon tócsát képez mely malmot hajtsa honnan régi időben a patak a kőmederben a városba folyt."
 |
| A Radl malom napjainkban a Google Föld képén |
TÖRTÉNELMI TÉVESZMÉK A TÉRKÉPEKEN
Mutatok pár konkrét hazugságot, melyek az ostoba történész téveszmék miatt jöttek létre a Zichy Főtér környékén, a történészi hamis Óbuda környezetében. A térképre vagy a GPS-re nézve is a hamis elnevezések jönnek szembe velünk, még csak nem is kell a történész szamárcsapás tanulmányokat olvasnunk. Az alapjában téves történészi elképzelések, teljesen hamis utcaneveket szültek!
Rögtön az első a Fehéregyházi út, mely a Radl malom melletti utat jelenti, ami a "Bécsi" útra fut ki. Mivel az óbudai Fehéregyháza, a magyarok megtérésekor épült legelső Szűz Mária templom Pannóniában, nem a Viktória téglagyár bányagödrében létezett, nem azt találták meg, és tárták fel, így az út elnevezése hamis, és népbutító!
 |
| Fehéregyházi út hamis és népbutító utcanév |
Természetesen ez a "Bécsi út" elnevezés is hamis, és erről már több alkalommal írtam hosszasan. Amit ma Bécsi útnak hívunk, az sosem volt Óbuda városának Bécsi nagy útja! Illetve, ha egyáltalán hívták így, akkor csak azért, mert a mai Kálvin köz-nél lévő területet a református templomnál, hívták Bécsnek-Vybechnek Insula Beate Virginis szigetén.
Egyed Zoltán
#budavetus #feheregyhaza #radlmalom #obuda #felkisterkep
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!