A FELKIS TÉRKÉP ILLESZTŐ PONTJAI A GEOREFERÁLÁSHOZ-SAXUM PERFORATUM ÉS AZ 1355. ÉVI ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS KAPCSOLATA

SAXUM PERFORATUM A VIZSGÁLT TERÜLET

Megfelelési kényszeres, a történész téveszméket kiszolgáló emberek írtak a szocialista elvtársiasság jegyében a Felkis térképről, és próbálták annak helyrajzát elferdíteni, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér érdekében. A szervilista berögződés miatt, a felfelé nyalonc történészek és történelemtanárok ma is megpróbálják a térkép helyrajzát meghazudtolni, immár a digitális térképek világában és azok ellenében is. Nagyon is van tehát oka, hogy foglalkozzunk a térképpel, hogy azt soha többé ne tudják elferdíteni a téveszmék érdekében! Azonban ez sem működik a fotelból, úgy kell ismernünk a terepet, mint a tenyerünket! Akik tévútra jutottak Felkis térképével, azok lusták voltak sziklákat mászni, megismerni ezt az izgalmas terepet Sok év után visszatértem az Óbuda határjárás problémájához. És immár negyedjére mentem el ugyanarra a terepre, most ősszel. Alkalmanként mindig más és más emberekkel mentem, akiket kedvelek, és akik megmaradtak a barátaimnak a gyomorforgató és egymásnak uszító, gyűlöletkeltő pártállami propaganda közepette is. Aki elferdült az utóbbi időben, az olyan is volt, nem kár érte, sosem volt a barátom.

MÓDSZERTAN-VADÁSZKUTYÁRA A KONTRAFÉK

Kell az ellensúly, és én ezt szinte a legelejétől fogva használom a kutatásomban. Kell a más-vélemény ahhoz, hogy a tökéletesen biztos tudást megszerezze az ember, és biztos végeredményt tudjon előadni. Viszont a kutatásban résztvevő embereknek értelmeseknek kell lennie, építőknek, és nem rombolóknak. Így biztos az előrejutás. De ugyanakkor a tényleges valóságot is be kell ismerni, még akkor is, ha egy korábbi elgondolás- megoldás esetleg tetszetősebb vagy színesebb lett volna. Több szemre, több látásmódra van szükség, hogy kiválaszthassuk az igazi megoldást. Ez ügyben is ez volt a helyzet. Mert műholdról sem lehetett eldönteni, hogy melyik a helyes megoldás, kellett hozzá a többszöri bejárás.

A TERÜLET

Célunk a ma Hármas-határhegynek hívott terület volt, Óbuda-(Pest) Hidegkút határvitájának részlete. Az északi terület már egy évtizede vizsgálatban van, úgyhogy az teljesen biztos, azt majd később írom meg a térképpel összefüggésben. Mi a legelsőként meglepő a Felkis térképben? És ezt mindenhová odafogom írni ám, a történészi téveszméket terjesztők számára, örüljenek csak!  😁  Elárulom! A meglepő az, hogy amit ma Óbudának adnak nekünk elő a történészek és szolgalelkű másolóik a szamárcsapás által, az a terület rajta sincs a térképen! Tetszenek érteni? Tehát a történészi hamis Óbuda, a Zichy Főtér és környéke nincs rajta a határvita térképen, mely Óbuda és Hidegkút között zajlott! Mi ez, ha nem bizonyíték? Sőt, mondok még valamit! A történészi hamis Fehéregyháza helye, a Viktória téglagyár környéke, és a Radl malom területe sincs rajta Felkis térképén! Mindenki érti, hogy ez mekkora történész bukta?

Itt írtam a Dűlőkeresztelő okán kialakult történész téveszmékről: 

AZ ÓBUDAI DŰLŐKERESZTELŐ ÉS A TÖRTÉNÉSZI HAMIS FEHÉREGYHÁZA KAPCSOLATA

A nagy botrány még az, az én szerény véleményem szerint, hogy a fenti tényeket én előttem még senki nem írta le! Sem Berlász Jenő, sem Hrenkó Pál, sem pedig Gál Éva.

Itt lehet a térképünket megtekinteni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3460/

A LÉNYEG-FEHÉREGYHÁZA !

FEHÉREGYHÁZA ROMJAI

Viszont rajta van a Felkis térképen az Óbudai Fehéregyháza romjai, a területét határoló falakkal együtt! Mely az okleveles források szerint Buda Vetus promontorio- a város szőlőtőkékkel beültetett, előhegyének tetején létezett! Ezért hívják az Óbudai Fehéregyházának, mely terület magát a Felhévizi prépostságot jelentette-egyébként Megyeren és napjainkban Csillag-hegynek hívjuk. Olvassunk el csak egy oklevelet, íme!

FEHÉREGYHÁZA= FELHÉVÍZ-BUDA VETUS ELŐHEGYÉN

Az 1355. évben történt határjáráskor pedig Alba Beate Virginis majd "ecclesiam albam Beate  Virginis"szerepel, mint Óbuda anya-szentegyháza, maga az Óbuda prépostság! Mondanom sem kell, hogy persze, hogy a Zichy Főtér-mint kamu Óbuda város nincs rajta a Felkis térképen, annak ugyanis nincs előhegye! A határjáráskor is csak, mint sziget szerepel a szigeti klarissza kolostornál kezdődő határjárás kiindulópontjaként.

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA A VÁROS ELŐHEGYÉNEK TETEJÉN!

Az északról készült hadmérnöki rajzokon ugyanaz látható, mint amiről az okleveleink szólnak és amit Felkis is ábrázolt déli nézetből a térképén!

SAXUM PERFORATUM ÉS AZ ODAVEZETŐ ÚT

B HATÁRJEL= SAXUM PERFORATUM

Konkrétan a B határjelért mentünk oda legutóbb, és útközben azért több érdekes dolgot is láttunk. A felső parkolóból indultunk, és a kéktúra útvonalán érkeztünk le a Guckler sétányra. A térképet értelmezve itt már azonnal egy illesztési pontot kapunk, a római IV. számmal megjelöltet, melyet bekarikáztam.

A kis kápolna, Hidegkút filiáléja és földrajzi helye, teljesen biztos illesztési pontot szolgáltat a georeferálás számára. A bekarikázott rész pedig a Virágos Nyereg, és ebben vita sem lehet. Onnét indul a kanyargós ösvény, ami maga a Guckler sétány-a peremút, ami a középkori határjárásban a "crepido vallis".

A Virágos-nyeregnél meredeken lefelé futó út, a Hidegkút-Vetus Buda útvonal, a helyszínen meg is állapítottuk, hogy szépen kikövezett, Bejelöltem a Guckler sétány útvonalát is, ahogy kanyarog, a római számok nagyjából ezt az útvonalat követik. Az is értelmesen adja magát, hogy a Guckler sétányon található bányaudvarból fejtették az ott lévő út építőköveit. 

A VII. résznél kaptárfülkékbe botlottunk, amit érzésem szerint először csak én láttam annak, mert több részen is letöredezett. Aztán megmutattam, hogy a többi fülke a sziklában hol létezhetett. Egy jó ideig én magam is azt hittem, hogy ez a kaptárfülkés szikla a B határjel, de később a térképet tüzetesen átnézve és felnagyítva, teljesen egyértelmű lett, hogy a Táborhegyi barlang a Saxum Perforatum! Róbert véleménye igazolódott, számomra is.

A TÖBB KAPTÁRFÜLKÉS ÓBUDAI KŐSZIKLA

Ugyanis a X. számtól lefelé-majd észak-nyugatra visz oda az út, szinte visszafordul és így a B. pont az már jóval alacsonyabban van, mint a felette lévő peremút! Ez a helyszíni megfigyelés adta a térkép ezen részének a megoldását! És ez egyben azt is megmagyarázza, hogy miért csalóka annak ez a térkép, aki a környéket nem ismervén, még az életben nem járt ezen a területen.

A TÉRLÁTÁST NEHEZÍTI A TÖRTÉNÉSZ ELVAKULTSÁG

Több alkalommal bejárva kell megismerni a vizsgált területet! Tehát csak az interneten okoskodó, és a terepet nem is ismerő nárcisztikus geográfus, véleménye kutyagumit sem ér! Pláne ha a történész 

téveszméket buta módon másolva, erőszakosan hajtja ugyanazokat a hibákat, mint elődei. Eleve, ugye a fő probléma az, hogy azt sem tudja a terepen ismeretlen illető, hogy merre van fejjel előre! A mélységeket vonalkákkal jelölte a szerző, és rövidebben ábrázolta a térképen. És ez teljesen természetes, ha egy adott felületen akarunk ábrázolni valamit. Antoine Felkis tűpontos és tökéletes felvételi rajzot készített 1778. évben!  A térlátás képességének kifejlődéséhez meg egyébként az is szükséges, hogy ne legyen ingerszegény és sivár a gyermekkora az illetőnek. Mert ha ez történik, akkor hiába koptatja valaki az iskolapadot és lesz belőle eminens geográfus, hiába kényeztetik el később, az életben nem fogja látni a mélységeket és magasságokat egy térképen, az életben nem lesz térlátása! Úgy fog csak látni, mint egy tyúk, csak a részleteket, a feje két oldalán lévő szemekkel. Aztán majd kapkodhatja a fejét, és próbálhat okoskodni, vaksi tyúk létére, sosem fogja átlátni az egészet. A többi térben jól látó ember pedig nem érti, hogy mi van ezzel a lökött és vaksi tyúkkal! Ez a nagy helyzet tudománytalan történészkéim.

EZ A B. HATÁRJEL FELKIS TÉRKÉPÉN A SAXUM PERFORATUM

Ha rajtam múlna, én csak azt engedném térképésznek is tanulni, akinek térlátása van. Mert abban is biztosak lehetünk, hogy Hrenkó Pál nem látott térben, térképész létére. De az is lehet, hogy az ő látását is a történészek vették el a Felkis térképpel kapcsolatban, mert Berlász Jenőhöz és Vértessy Györgyhöz hasonlóan hatalmas hibákat vétett ő is, és teljesen tévútra vitte írásával a térkép helyrajzát. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy terepkutatást sem végzett. Inkább csak a történészeknek megfelelni vágyás, a szakmai jövője vezethette a tollat fogó kezét. Terepbejárásunkból és térképi  azonosításunkból több tény is kiderült. Az Esztergomi Nagy Út Via Magna Strigoniensis, sosem volt a Harsány lejtőn.És Felkis nem a római villát ábrázolta Fehéregyháza romjaként, hiszen Üröm területénél halad a Via Magna Strigoniensis- a mai 

VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Fülemüle utca vonalában. És ugyanott látható, még attól feljebb Megyeren- a mai Csillaghegyen Fehéregyháza romterülete! Nagy betűkkel láthatjuk az Üröm Földterülete feliratot, a térkép felső részén, melyet csak az elvakult történészek és elvakított történelemtanárok nem látnak! Így tehát hatalmas ostobaság mindezt a Harsány lejtőhöz, vagy bárhova máshová fantáziálni a történész téveszmék érdekében, pláne ha ezt egy geográfus műveli a szervilista térképész után a digitális világban.

ÜRÖM FÖLDJE ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA

Nem bántam meg, hogy lementem a barlanghoz, csak azt nehezményeztem, hogy onnét lentről, a barlang alól, még ismét vissza kellett mászni a nagy sziklához. 

 VIII. PONT A FELKIS TÉRKÉPÉN

Ahová a barlangtól felmásztunk egy mai ösvényen, azt hittem a tüdőmet kiköpöm a 80 méteres hirtelen szintkülönbségtől. A barlangnál vízkifolyás egykori helyére figyeltem fel, már második alkalommal. A középkori vízrajzi helyzetben a Tábor-hegyi-barlang onthatta magából az édesvizet, és ez egyáltalán nem meglepő. Ugyanez volt a helyzet a Csillaghegyen működő forrásokkal is, melyek ma már csak alig, a felsők pedig egyáltalán nem működnek már a Felhévíz-Óbuda prépostság területén. Ezért is volt nehéz rálelnem Fehéregyháza romterületére. A végére maradt még egy mászás a szikla vonalában, hogy a parkolóhoz vissza tudjunk jutni. 

ÉS EGY KIS RÁADÁS 

Ha már Óbuda, akkor a történelméhez egy kis adalék még, ráadásként. Tehát a Tábor-hegyi barlang alól másztunk fel, szinte a házaktól, egészen a jelölt pontig, a Nagyszikla(VIII.pont Felkis térkép) mentén, ahol én magam és a többiek is csodálkoztunk, mert "olyan fura ez a hely". A műholdas térképen-felülről nézve, egy fehér körforgalom világít. Amikor hazaértem, akkor döbbentem rá, hogy itt, az úton arrébb volt, odalent, a vadászoszlop, a Hármas-határnál, amit még plusszban kerestünk, csak a végére már fáradtak voltunk a keresgéléshez. 

HÁRMASHATÁRHELY-

Jagdsäule

Ezen a helyen, nem is olyan régen még, egy vadász- emlékoszlop létezett. És mutatom ugyanezt a helyet, az úgynevezett azonosítótérképünkön.

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3386/?list=eyJxdWVyeSI6ICJuYXZpZ2F0aW9ucyBpbmdlbmlldXIgXHUwMGQzYnVkYSJ9

A VADÁSZ EMLÉKOSZLOP HELYE

Talán odafent gyűltek össze a vadászok, és indultak ezen a tájon, kétszáz évvel ez előtt a nagy vadászatokra. Azért írtam hozzá ezt a kiegészítést, mert a neten erről semmit nem találtam. Bár nem olyan régi emlék, mint amit kutatunk, ám mégis  a kutatás nyomvonalába esik, és Óbuda történelmét gazdagítja. 
Jó volt a túra, és van még dolgunk bőven, tavasszal folytatjuk a terepkutatást.

TANULSÁG

A KILYUKASZTOTT-KIVÁJT KŐSZIKLA-SAXUM PERFORATUM

A kirándulás egészében érezhető volt, hogy régi úton haladunk, a határjárók nyomvonalán. Abban is biztosak voltunk, hogy ez a hegyoldalban vezetett, úgynevezett oldalfelfalazással készült peremút, sok-száz éve használatban van. A térkép alapján a középkori, 1355, évben készült határjárás a crepido vallis-a peremúton haladt, ezt az útvonalat ma Guckler sétánynak és Feketesalak útnak  hívják. 

GUCKLER SZIKLA

HIDEGKÚT-ÓBUDA

Nem teljesen biztos, illetve a további kutatás tárgya az, hogy hol tért felfelé az útvonal, de az már most teljesen biztos, hogy nem a mai Szépvölgyi úton. A feljáratnak a crepido vallisra, erre a határjáró peremútra, a Perényi út-Perényi köznél kell lennie, minden bizonnyal. Hiszen az 1355. évben készített határjárás a Mókus utca-perc utca-Kiskorona utca által határolt szigeti klarissza kolostor keleti sarkától indult! És mielőtt a téveszmés tanulatlanok felhördülnének megsúgom: nincs női klarissza kolostor a Margitszigeten, mert nem az a sziget a Boldogságos Szűz szigete!  Egyelőre az sem biztos, hogy a középkori határjárásban említett lyukas-kő az egyezik a Táborhegyi barlanggal, a Felkis térkép B határjelével, előzetes véleményem az, hogy nem, de ez még a későbbiekben változhat. A barlang egyébként szolgálhat analógiaként, és van is tudomásom olyan barlangról, ami korábban létezett, de mára már nyoma sem maradt a Csillaghegyen, több ilyen is volt régebben. 

A TÉRKÉPEN A HEGYOLDALBAN VIVŐ PEREMÚT

Viszont a Felkis térképen látható B határjelet, a Saxum perforatumot megleltük, és teljes bizonyossággal a Táborhegyi-barlanggal azonosítottunk! Így tehát ez is immár egy illesztési térképpont, mely a Felkis térképének georeferálási pontjaként szolgál.  

Ezáltal is már teljesen biztosan állíthatjuk, hogy a térkép felső szegletében látható, Vestigia Ruderorum Alba Ecclesia- tehát az óbudai Fehéregyháza romjai, Békásmegyer hegyoldalában, a mai Csillaghegyen találhatóak, és sosem voltak a Harsány lejtő területén, ahogy ezt Hrenkó Pál erőltetni próbálta! Minden más okleveles helyrajzi forrás is ezt a tényt támasztja alá. Ez az az ősi kápolna, a Veteri Buda Fehéregyháza, amit elsőként neveztek el Pannóniában a Boldogasszonyról, a megtérés idejében a IX. században épült 803-ban, és később ott temették el Árpád fejedelmet 907-ben a kettős forrás felett,! A hegy keleti oldalában, a kőmeder mellett, az egyház ajtajától jobbra. Erzsébet királyné az ősi Alba Ecclesia-Banai kápolnát foglaltatta bele, az képezte a magját a gótikus, általa építtetett FELHÉVIZI Szűz Mária prépostsági főtemplom szentélyének, a Szent Péter,(ennek a valós helyéről nemsokára olvashattok) korábbi, a közelben lévő, és romokban akkor még létező prépostsági templom támpillérjeit is felhasználva. 

LYUKAS KŐSZIKLA

Egyöntetűen az volt a véleményünk, a határjárás lekövetése közben, hogy Felkis megmászta ugyanazokat a sziklákat, melyeket le is rajzolt számunkra, én magam ebben teljesen biztos vagyok, mert még a szikla jelölések-formák is egyeznek, darabra is természetesen. Viccesnek és egyben szánalmasnak találom azokat a kókler történészeket, akik azt kommunikálják a hiszékeny szekértáboruknak, hogy a középkori határjárás nem lekövethető. Konkrétan, az Óbuda témában már megbukott Kanyó Ferencre, és tudománytalan írótársaira gondolok, akik azt képzelték, hogy majd megmaradnak a téveszméik, és nyugodtan hirdethetik ugyanazt a népbutítást, amit eddig is műveltek Óbuda történelmével kapcsolatban. A szakmában öntelt, nagy neveket meg inkább had ne soroljam. Úgy ahogy vannak, szégyelljék magukat! Napjainkban már kevesebb az olyan tényező, amit nem ismerünk, nem tudunk helyhez kötni, és sokkal de sokkal több már az, amivel teljesen tisztában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kutatni való is lassacskán fogytán van. Megsúgom, ma van csak igazán, minden korábbinál nagyobb esélyünk, a digitális alkalmazások világában, a középkori határjárások megfejtésére! A Felkis térkép készítésében közreműködők, és hitelesítők is minden bizonnyal végigjárták ezt a határjárást. Ez ugyanis így működik, a földmérő a terepen dolgozik, és azáltal rajzolja meg a térképét, hogy a határkijelölések megtörténtek az adott pontoknál. A kutatók ugyanezt teszik, a terepen kutatnak, ott azonosítják, amit az okleveles forrásokban elolvastak már korábban a kutatott területtel kapcsolatosan. És nem csak beülnek a könyvtárba, lemásolni-átfogalmazni a korábbi 

Durchlöcherter felsen

történetírói téveszméket, és aztán felrakni azt az internetre a saját nevükkel, ahogy teszik ezt manapság a szolgalelkű történész másolók. Ugye Kanyó Fecó?! Ebben ugyanis nem csak kutatás, de egyéni teljesítmény sincs egyes régész-történészeink részéről. És ehhez kapcsolódik még az olvasatlanság, ezáltal a csak felszínes ismeretanyag, és a terület egyáltalán nem ismerése, a kutatás hiánya. Ebből következik a hozzá nem értés, tudománytalanság és teljes történészi dilettantizmus Óbuda történelmével kapcsolatban.

                                                             Egyed Zoltán Pajzsvivő 

#felkisterkep  #saxumperforatum  #obudaihatarjaras  #taborhegyibarlang  #peremút  #1355  #lyukaskohatarjel  #viamagnastrigoniensis

Köszönet a kutatásban résztvevő barátaimnak, Erika, Szabolcs, Róbert, Tibor, és persze Májki! Az évekkel korábbi terepbejárásnál pedig Ilona Zsolti és László társaságát köszönöm utólag is, és persze Kefir kutyámét, aki már sajnos nincs köztünk!

Előkészületben a további illesztőpontok a Felkis térképen. :-)