HOVÁ ÉRKEZETT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN? EGY ELFELEDETT ROMEMLÉK

 

IBMV. AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA A SZIGETEN

Viszünk egy kis izgalmat a jegyzetek irományaiba is. Mert ugyebár, ha már megírtam a középkori Óbuda határjárás kiinduló pontját, az Óbuda Ékességes Szigeti(Insula Leporum-Beate Maria Virginis) klarissza kolostor helyét, akkor megírom a végcélt is, ahová megérkeztek a határjárók. A blogokkal párhuzamosan készülnek jelenleg a jegyzetek is. Azonban mielőtt a végcélt csak simán megírnám, inkább ismerjünk meg egy méltánytalanul elfeledett és egyben félreértelmezett Árpád-kori romemlékünket Insula Leporum szigetén. Esztergomi érsek vára, melyet a Margitszigeten nem sikerült sem azonosítani, sem feltárni. Napjainkban pedig tévesen, "Puszta Templomnak hívunk".

EGY ELFELEDETT ROMEMLÉK

Van  egy olyan romterületünk, ahol a Barát patak a Dunába érkezik, az Alte  Kirche-Pusztatemplom, amit igen kevesen ismernek, és valójában a szakma  teljesen elhanyagolta. És ez nem véletlen, mert igazából nem tudtak vele mit kezdeni. Azonosítani sem tudták, csak a találgatások mentek, ami egyébként az egész hamis történészi Óbudára-Zichy Főtér környékére általános volt. És ma is ezeket a történész téveszméket tanítják.

Tévesen azonosították tehát a romemléket, és téves néven hívjuk ma is. Mégpedig olyannyira, hogy romjaiból Benárd Ágoston épített nyaralót, miután Lux Kálmán műépítész, azt jelentéktelen romnak ítélte, és elbontásáról rendelkezett. Lehetséges, hogy Lux ekkor már tudta a korábbi hibáit? Nézzük  csak, mit írnak róla: A Pusztatemplom romjaival a XIX. században  először Rommer Flóris  foglalkozott, aki 1869. augusztus 18-án felmérte.  A szentély boltozata  ekkor még állt, oldalfalán falfestmény maradványokkal. A szentély felett emelkedett toronyból-ami a Kárpát-medencében

egyedülálló- még egy 11,5 m-es darab volt látható. Leírás: keletelt,  egyhajós templom, egyenes záródású szentéllyel. Hajója 6,5 m széles,  11,5 m hosszú. Az oklevelek szerint királyi kápolna volt.  A hódoltság  idején kezdett pusztulni, de feltehetően a XVIII.  században  helyreállították és használták. A XVIII. század végén a XIX.  század  elején végleg elhagyottá vált és fokozatosan omladozni kezdett. 1930  körül a romot és a telket Benárd Ágoston munka és népjóléti miniszter  vásárolta meg, és a templom falának a felhasználásával villát  épített !  Többek közt ezt az alapjában téves helyrajzi és épület azonosítást, és az épület elherdálását is Lux Kálmánnak köszönhetjük. Ne feledjük, ő volt az a történész, aki a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostsági templomot is helytelenül azonosította, így tehát az valójában sosem létezett a mai Margitszigeten, mert ma is a Zichy Főtér betonja alatt található!

Történészeink mondták ezt a Pusztatemplomot már Békásmegyer, és Kissing templomának is, a gond csak az, hogy mindkét település a Csillaghegy két oldalán létezett valójában! Ráadásul a Kissing név csak úgy keletkezett, hogy a betelepített sváb  parasztok, képtelenek voltak a csónak készítő ősi településünk igazi, Kisszeg nevét kiejteni. Ezért tehát történészeink egyik azonosítása sem állja meg a helyét! Mielőtt tovább mennénk, el kell végeznünk egy helyrajzi azonosítást a műholdas térképpel és az egykori vízrekonstrukciós képátfedéssel.  Erre azért van szükség, hogy biztosan tudatában legyünk annak, hogy  milyen vízrajzi környezetben és területen állt ez a fontos romemlékünk.

1355.HATÁRJÁRÁS SZIGETEN KEZDŐDIK-VÉGZŐDIK

Ez az Árpád-kori romemlékünk valójában szigeten létezett, méghozzá a Boldogságos Szűz Szigetén, amit hívtak Óbuda Ékességes Szigetének is(nem nyúlsziget!), és okleveleink közlik, hogy Óbuda városával-Csillaghegy- szemben található ez a sziget. És ha jól megfigyeljük a vízrekonstrukciós képet, akkor a vízcsatorna helye, a későbbi térképeken is felfedezhető. Ez a vízcsatorna talán a belső védett öbölbe való behajózásra szolgálhatott. Ne feledjük, a főváros dunai hajóhadak számára minden korszakban szükség volt egy teljesen védett kikötőre! És az is a mi történészeink számlájára írható, hogy ezt a kikötőt is képtelenek voltak megtalálni, mert a történetírói téveszméik másolása megszabta az ő korlátaikat. Ez a hajókikötő az én véleményem szerint, a ma Mocsárosnak hívott, a nyugati hegyek alatti óholocén Duna-meder volt, mely a középkori klímaoptimum és kis-jégkorszak hatásai miatt megnövekedett csapadék és vízhozam hatására, hosszú időre feltöltötte vízzel ezt a belső medret. A vízhozam változás, a forrástevékenységet is sokszorosára növelte. Mindez kiolvasható a krónikáinkból, és Óbuda valós területéről, a Csillaghegyről szóló középkori oklevelekből-Felhévíz-Megyer Calida Aqua, az ott tucatjával működő, alsó-felső hévizi malmok leírásaiból. A főváros történelmével foglalkozó történészek a hajóhadak

kikötőjét a huszadik században sem kutatták, nem adtak választ az ezzel kapcsolatos helyrajzi kérdésekre. Az én meglátásom az, hogy ez a kikötő a nyugati hegyek aljában lévő óholocén-belső Duna meder, mely a római korban is már használatban volt, és ezt az MTA Ókori Táj Ókori város című könyvének vízrajz rekonstrukciós ábrája a római őrtornyok elhelyezkedésével közösen igazolja számunkra! A középkori hadmérnökök rajzain ugyanezt a medret látjuk, nagyon magas vízállással, Békásmegyer Ófalunál, Csillaghegy-Megyer aljában. Tehát a mai Dunapart területe, ahol az objektumunk áll, az szigetként létezett még a középkorban! A "Puszta Templom" pedig, az valójában a budai Boldogságos Szűz- a nagyszigeten lévő Esztergomi Érsek Vára!

HOGYAN HÍVHATTÁK ÉS MI VOLT EREDETILEG

Itt azt fogjuk megvizsgálni, hogy a középkori látképeken ábrázolt látványa, mennyiben felel meg a leírásoknak? Nézzük hozzá a látványt, a latin leíráshoz! 

Kőfallal környezett udvar és kőtoronyból áll a sziget fölsó csúcsán helyezett védhely Curiam muratam et turrim lapideam Archiepiscopatus nostri in superiori parte sine fine insulae Beatae Virginis iuxta veterem Budam in medio Danubii constitutas cum aliis aedificiis situatis ibidem 

Curiam muratam et turrim lapideam Archiepiscopatus nostri in superiori parte sine fine insulae Beatae Virginis iuxta veterem Budam in medio Danubii constitutas cum aliis aedificiis situatis ibidem. 

MARGITSZIGET TÖRTÉNÉSZ TÉVESZME

a latin leírásokban, és oklevelekben szereplő épületeket összekeverték a Margitszigettel sorozatosan, úgy ferdítették a látképeket is a téves elképzeléseikhez! Hiszen azt a történész szarvashibát követték el, hogy a mai állapotokhoz vették az okleveles leírásokat, és nem a középkori állapotokat rekonstruálták a helyrajzi kutatásokhoz. Az Óbuda helyrajzi problémának ez az alapvetése. A Boldogságos Szűz Szigetének meg nem találása, fel nem ismerése, azt eredményezte történészeinknél, hogy mindent a Margitszigeten kellett nekik megtalálniuk. Azokat az épületeket is, melyek valójában sosem léteztek ott! A leginkább szomorú és bosszantó pedig az, hogy napjainkban is tovább erőltetik ezeket a téveszméket, az olvasatlan, szervilista másolók, talpnyaló ifjú történészjelöltek. Ha pedig Schweitzer Ferenc vízrajz rekonstrukciós ábrázolását nézzük hozzá a történész téveszméhez a szigeten lévő Esztergom érsekének várához, akkor az is rögtön világossá válik számunkra, hogy ami falcsonkot találtak a Margitsziget északi pontján, és arra ráfogták, hogy az az érseki vár, az valójában egy római őrtorony maradványa azon a szigeten, mely sosem volt a Vetus Budával szemközt lévő Insula Beate Virginis szigete-hiszen az a Megyerrel(Békásmegyer) szemközt lévő egykori szigetet-napjainkra szárazföld területet jelenti!

1355. A HATÁRJÁRÁS VÉGCÉLJA AZ  ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA