2022. április 9., szombat

HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

AZ EZÜSTHEGY DÉLKELETI OLDALÁBAN LÁTHATÓ ÉPÜLET

Oknyomozásom Óbuda helyrajzával kapcsolatban, egy régóta ígért témával folytatom. Az előző blogbejegyzésemben megírtam, hogy MILYEN NAGYMÉRETŰ TEMPLOM TALÁLHATÓ A ZICHY FŐTÉR BETONJA ALATT?

Nem csak cáfolom a történész téveszméket, de azt is elárulom, hogy az én meglátásom szerint, pontosan hol létezett, a történelmünk számára nagyon fontos épület, az első óbudai (Budai) prépostság.Egyszerűen most jött el ennek is az ideje, mert korábban nem értettem a másik, a felhévízi prépostság, és az első prépostság, a terület összefüggéseit. Azt képzeltem ugyanis régebben, hogy a Szent Péter prépostság a prépostsági várban volt Buda előhegyén, vagy a városban. Mégpedig azért, mert akkor még próbáltam hinni történészeink írásainak. Szép lassan azonban rá kellett jönnöm, hogy előzetes elképzelések alapján, és utólagos ferdítések történtek a Főtér kutatásával kapcsolatban. Olyasmit toldanak bele, az okleveles anyagokba, ami valójában nincs benne!



Így írtam erről egy bejegyzésben: Izgalmas ez az óbudai történelmi oknyomozás, ahogy történészeink a Főtér (nem Óbuda városa!) betonja alatt lévő falrészletek feltárása után, azokat megpróbálták az Óbuda város prépostsági templomának ferdíteni. Hiszen mindvégig abban a téveszmébe ringatták magukat, hogy ők a Főtéren Óbuda városának épületeit tárták fel. Így gyártottak a valójában szigetként létező terület, Szent Mihály arkangyal prépostságából, Óbuda város prépostságot. A legdurvább pedig az, hogy a prekoncepciójukhoz próbálták ferdíteni az okleveleink tartalmát is! Ez olvasható Papp Tímea, AZ ÓBUDAI SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG ROMÁNKORI KŐFARAGVÁNYAI írásában is, ami valójában Bertalanné találmánya. Mert nem tudták megmagyarázni az ottani ráépítést. Mégpedig azért nem, mert a földrajzi terület nevével, a középkorban még szigetként létezésével sem voltak tisztában! Ez a zavar érzékelhető az írásnak azon részleténél, amikor tisztában van a ténnyel az író, hogy a régi prépostság köveit Fehéregyházához szállították át, de úgy akarja beállítani, hogy a régi Szent Péter prépostsági templom és az új Szűz Mária prépostsági templom egy helyen léteztek, és teszi ezt azért, hogy a Főtéri történész téveszméknek megfeleljen! De így is kilóg a lóláb. Hiszen a Főtéren nem Fehéregyházát azonosították! Az általa megadott okleveles elérhetőségben pedig az szerepel Bártfainál, hogy az új prépostsági templom neve ugyanaz, ami az 1355. évben történt óbudai határelválasztásnál is szerepel, Albam Ecclesiam Beate Virginis, és bizony oda átszállították a köveket, így tehát azok nem egy helyen léteztek. Ez az új prépostsági templom pedig Óbuda város előhegyén, a Duna fölé magasodó szőlőhegy fokán állott, és az összes északról készült hadmérnöki rajzon szerepel. Ma ezt a helyet a csillaghegyi Rókahegynek hívják. Történészeink zavaros dogmái, önmagukat végzik ki, miközben az okleveleinket próbálják elferdíteni a tévképzeteik érdekében.

#obudaiprepostsag  #budavetus  #insulaleporum  #revjeno  #tortenelemhamisitas  #bertalanne  #torteneszdogmaknyomaban  #obuda  #altofen  #feheregyhaza  #albamecclesia

ÉS ITT AZ OKLEVÉL TESSÉK OLVASNI.

Ezek az apró részletek a nagyon fontosak, mert a történetírói téveszméket másolva, azokhoz a tévképzetek hatására további valótlanságokat gyártanak. Tehát a lényeg, hogy mindenki megértse: az ősi Szűz Mária Királyi Fehéregyháza( Ban(j)a földjén) Beate Marie Virginis, egyenlő a Felhévizí prépostsággal. Mert egy ideig két prépostsági templom létezik, nagy és kis-káptalan. Ezért a megkülönböztetés a prépostságok között, és ugyanezért változik az ősi banai hévforrásnál lévő, ősi Szűz Mária egyház neve, a bővítés után. És több alkalommal használták a régi prépostság pilléreit, az új építkezésekhez Óbudán. De térjünk rá a lényegre.

Sokadjára olvastam el, Dr Lux Kálmán tévedéseit, itt: 

 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam (1916)29. számLux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán II

Lux idejében, egyszerűen nem volt olyan technika, mint ma napjainkban. Fogalmuk sem volt róla, hogy a romemlék, amit találtak a református paplak építése közben, az a terület, egy szép nagy sziget volt még a középkorban. És a romemlékek a sziget egykori településéhez tartoznak. Ezért próbálta Lux az első Budai-Óbudai prépostság épületének azonosítani a romemléket. Teljesen érthetetlen, vagyis most már nagyon is érthető módon, a mai Margitszigeten, pont Lux Kálmán volt az, aki a Domonkos kolostorhoz tartozó, kisméretű Szűz Mária kápolnát, a Szent Mihály szigeti prépostságnak azonosított, teljesen tévesen, hiszen a mai napig sem találták ott Révjenő települését. Miközben ezt írom, az jut eszembe, hogy amikor ezt a feltörekvő, a Margitszigettel foglalkozó történésznek elmondtam, csak pislogott, mint hal a szatyorban. Fogalmuk nincs az okleveleink tartalmáról az adott témával kapcsolatban! De térjünk vissza...

Tehát Lux súlyos és alapvető tévedésben volt. Én leginkább azon döbbentem meg, hogy ismerte az északról készült Óbuda látképeket. És nyilván a nagy-szigetet nézve, ő is bemagyarázta magának, mint oly sok másik, térlátás nélküli vakegér, hogy az a sziget, a mai Margitsziget. A fenéket, nem az, mert ez a sziget a mai jobb oldali Duna-part, az ezüsthegytől keletre, Óbuda szigete! De vigyázzunk ám, nem mindenben tévedett! Én arra figyeltem fel, hogy az a Lux Kálmán, aki a helyrajzban és vízrajzi helyzetben tévedett, megpróbálja azonosítani a hadmérnöki rajzokon látható épületet az ő elképzelésével! Mert Lux az épületformákhoz értett jól. Figyeljük csak mit írt, nagyon fontos! Kivágtam a lényeget.


Bár a helyrajzzal tévedésben van, viszont a látképeket hitelesnek fogadja el, ééésss ! elkezdi rajtuk az általa a prépostságnak vélt épületet beazonosítani! Figyeljünk!


 A paplak épületénél, a Kálvin köz 6. szám alatt, Lux és társai valójában Újbécs illetve Werner comes/ szigetiapácák/Drugeth palatinum- várát lelték meg.


Azonban Lux Kálmán az Óbuda látképen, az előtérben látható romemléket, az első prépostságnak, a Szent Péter bazilika épületének azonosítja, és én ez esetben hiszek neki, és el is magyarázom, hogy miért! 

2013. év forró nyarának elején, pont azon a magaslaton elmélkedtem, kezemben az Óbuda látképekkel, ahol ez az épület is létezett! Akkor és ott esett le nekem a húszfilléres, és onnantól kezdve kerültem képbe! Ugyanott ez másokkal is megtörtént azóta, több esetben is.


A különbség az a különböző Óbuda metszetek között, hogy nem egy nézőpontból, és nem is ugyanabban az állapotban,-tehát időszakban ábrázolják ugyanazt a látképet. Ez is megérne egy misét, de alapjában ez azt igazolja, hogy nem egymásról másolták a látképeket. De térjünk rá a helyszínre...

SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA

Legelső előadásaimban már rávilágítottam, hogy túlontúl sok itt a "kőbánya", és véleményem szerint, Óbuda területén a kálváriadombok, ősi templomokat rejtenek. Amikor megyünk a kirándulásunkra, a kezdőpontra, állandóan olyan érzésem van, hogy már falun vagyunk, pedig, mint óriások állnak ott a randa paneltömbök Békásmegyeren, de mégis. Az Ófalu rész maradéka megadja az érzést, melyet csak valóban ősi helyeken érzek. Pedig én 
Ranzanus püspök
tényleg utálom az ezoterikus ökörségeket, azonban ez más, vagyis mindenhol másképpen más. Meggyőződésem, hogy az embernek beleérzőképességének is kell lennie egy olyan dologgal kapcsolatban, amivel nagyon mélyen foglalkozik. A helynek pedig szelleme van.
Most kell idehoznom Ranzanus püspök beszámolóját, de előbb képzeljük el Békásmegyer Ófalut a paneltömbök nélkül, a 15. században! 

„Azon Ó-Budán, melyet ma faluszerűen laknak, van egy felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika, mely valóban méltó arra, hogy nem azon helyen, mely szinte pusztaság, hanem bármely híres városban emelhették volna..." 
„...In illa veteri Buda, quaevicatim hodie habitatur, Basilica quaedam est aedificiis opereque atque artificio superba, digna profecto, quae non in illo loco, paene deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta..." (Schwandtner I. 331.) 

Aláhúztam a lényeget, ami nekem beakadt az agyamba. És most elmondok egy olyan dolgot, ami alapjában köztudomású, de mégsem tudatosul sokaknál. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER. Teljes nevén így hívják ma Óbudát!  
Ugye, így már ismerős? Békásmegyer, az valójában Óbuda része, az Ezüsthegy déli oldala pedig most és régen is Óbudához tartozott, erről nem kevés térkép tanúskodik!  A határvonal az Ezüsthegy tetején végigfutva, az egykori szigeten, az esztergomi érsek, Óbuda szigeti várához érkezik. Itt írtam erről korábban: HOVÁ ÉRKEZETT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN? EGY ELFELEDETT ROMEMLÉK.
 
És még egy fontos dolog! Korábban Erzsébet királyné is a régi prépostság támpillérjeit használja az új prépostsági templom, Alba Beate Marie Virginis- Fehéregyháza megújításához!  Pietro Ranzano-Ranzanus püspök akkor jött Magyarországra 1488-ban, mikor a régi prépostság temploma már romjaiban volt csak látható, hiszen Mátyás levele 1483-ban íródott. Talán ő maga is látta az épület bontását, és mégis csodálattal ír róla, "felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika". Ne feledjük, hogy Ranzanus a tudós diplomata a nápolyi udvarból érkezett hozzánk, és biztosan látott korábban is díszes és hatalmas épületeket. Ranzanus tudósítása alapjában kizárható, hogy a mai Főtér környékéről beszélne, hiszen ott ebben az időben már több jelentős épület is létezik, melyeket ma már ismerünk, és az ott bizony sziget, és nem a város. Viszont az is kizárható szerintem, hogy az új prépostságról tudósít, mert ott meg a hegy oldalban, az egész Óbuda városa található, a királynéi várral és klarissza kolostorral, és az új prépostsági templom, a látképek alapján sem "bazilika"! Keresztesek konventje, kórház , fürdőépületek és patakmalmok álltak a Rókahegyen. Nem egy falusias környezet, hanem város.
 
MÉG EGY FONTOS DOLOG

Már nem tudom, hogy még régebben, hol és melyik oklevélben vagy tanulmányban olvastam, de ha rátalálok, akkor idetűzöm majd. Nem mostanában volt, talán a régi gépemen van elmentve. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy az áll benne, hogy a "régi prépostsági templom romjai, zavarja az új prépostsági templom látványát" ! Ez véleményem szerint azért teljesen jogos, és igaz, mert az Óbuda összes hadmérnöki látképein pontosan ezt látjuk. Nézzünk rá a képre! 

Azt látjuk a Tollius könyvében található képen, hogy az Óbuda városa felé haladó társaság látóterében, az új prépostsági templom látványát, bizony nagyon is zavarja a régi prépostsági templom romjainak a látványa! Ezért is létezett ott, a békásmegyeri Kálvária-hegyen, a Szent Péter prépostság bazilika, az én véleményem szerint. Azért írom így, hogy hipotetikusabb legyen, talán így jobban beveszi a gyomruk a hivatalos oldal Óbuda szakértőinek. Ezt tanácsolta nekem egy komoly régész a BTM-ből, hogy így írjak!    :) 
Én ezen is csak mosolyogni tudok.

A VÉLELMEZETT HELY 


A BÉKÁSMEGYERI KÁLVÁRIADOMB

Szerény véleményem szerint, a Szent Péter prépostsági templom a Békásmegyeri kálváriadomb alatt rejtőzik!
A hadmérnöki rajzok oda ábrázolják azt a monumentális épületet, melyet Lux Kálmán a prépostságnak azonosított, és a kép előterében látható!
ALT OFEN-ÓBUDA BÉKÁSMEGYER

Arról kell még meggyőződnünk az azonosításom helyességét illetően, a békásmegyeri kálváriadomb-ősi templom kapcsán, hogy tudunk e analógiát találni ez ügyben? 
2009. ÉVBEN A HÁROM KERESZT BUDAKALÁSZ KÁLVÁRIADOMBJÁN

2012. ÉV AUGUSZTUSÁBAN A BUDAKALÁSZI KÁLVÁRIADOMB ALÓL ELŐKERÜLT 13.SZÁZADI TEMPLOM

Budakalász kálvária dombján, 13. századi templomot azonosítottak a középkorból. Egy magaslatra, jól védhető helyre épült a középkori temploma a településnek! Ha a hegy egyik felén, egy ősi templom rejtőzött a kálvária alatt, akkor miért ne lehetne igaz ugyanez a hegy másik oldalára? Analógiánk tehát rögtön van a helyrajzi azonosításhoz, Békásmegyer kálváriadombjához! 

KŐBÁNYA?

Egy 19.századi térkép Karpe Mihálytól a Kálvária-hegy helyén, lapicidinát-kőfejtőt ábrázol. 

KŐFEJTŐ A KÁLVÁRIA HELYÉN

Ez azért nagyon érdekes, mert ott jó minőségű mészkövet nem, csak homokkövet fejthettek volna. A jó minőségű mészkő a hegy tetején és oldalában található, az Ezüst-hegyen. Ott sokkal több értelme lett volna tovább fejteni a mészkövet, hiszen egészen közel található.
EZ KŐBÁNYA
Sokkal inkább valószínű az, hogy a betelepített svábok használták a prépostság régi templomának romemlékeit még a 18. században is "kőfejtőnek" úgy, hogy elhordták a még hasznosítható, és megmunkált épületdarabokat és köveket. És ezt a "kőfejtőt" örökítette meg Karpe a térképén! Ez a gondolatmenet azért is értelemszerű, mert egyszerűen a Kálvária-domb helyén, nem látni valódi kőfejtés nyomait!  


PUSZTA-DOMB-SZEMÉT DOMB!

A békásmegyeri téglagyár agyagbányája az Ezüst-hegyen, a Kálvária domb mögött. Már 1873-ban is működött itt téglavető, majd 1920-tól, egészen 1886-ig. Aztán szeméttel töltötték fel a területet.

A BÉKÁSMEGYERI TÉGLAGYÁR ÉS AGYAGBÁNYA-KÁLVÁRIADOMB

A Guckler Károly természetvédelmi közalapítvány által kiadott, Az Óbuda-Békásmegyer Táji-Természeti értékei című könyv, az írja, hogy a "túltöltésnek esett áldozatul a Puszta-dombi-Kálvária-hegy golgota az 1960-as évek elején. 
Mi rejtőzhet alatta, az agyagbányászat után, és a szeméttel visszatöltés után, maradt még ott egyáltalán valami? Ez a nagy kérdés!  Nekem ez a "Puszta-domb" név is olyan beszédes, no nem azért, mert ott ne lenne semmi, hanem sokkal inkább azért nincs már ott semmi, mert elpusztult a település, a lakosait elkergették és/vagy kiirtották. A török háborúk után a "puszta" szó jelentése egy olyan hely, ahol ugyan volt valami, de mindent a földdel tettek egyenlővé, és elnéptelenedett. Gondoljunk a jelentős romemlékeinkre, a "Puszta templom" nevekre! Békásmegyerről pedig pontosan tudni lehet, hogy a 17. századra teljesen megsemmisült, népszámlálások még csak nem is említik. Így tehát találó ez a Puszta név a Kálvária dombra, és jelentősen erősíti az elméletemet az első óbudai prépostság egykori ottani létezését illetően.

És akkor következzen pár érdekes kép a 2013. évből a helyszínről.
A STÁCIÓK HELYÉNEK MARADVÁNYA

MINTHA KIKÖVEZVE LENNE

A STÁCIÓK DARABJAI?

TAWARNOK VÖLGY A TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYE

A HEGY ALATT KÖZVETLEN A DUNA VOLT

EZ FARAGOTT MÉSZKŐTÖMB

NÉZZÉTEK A FÁKAT!

BUDÁRA IS BELÁTNI!

ITT MÉG ÉPEK A STÁCIÓK

A bányaterület felett a hegyen, a római villánál egy erőd működött. Régebben, már nem is tudom, hogy hol, azt olvastam, hogy ez a torony, egy nagy hajítógép volt, amivel nyilván a Duna ezen részét is felügyelet alatt tarthatták. Nem tudom, hogy a törökök épületrobbantásai után, majd a keresztény seregek dúlása, aztán a betelepített dunai svábok, a barna-csülkűek által, a romemlékek széthordása után, maradt e még egyáltalán valami. Ha rajtam múlna, én megbizonyosodnék róla, mert az óbudai metszeteken látható hatalmas és díszes bazilika ezen a fekvésénél fogva "hivalkodó helyen" létezett egykor! A Kálvária-hegy megérdemli a törődést, egy komoly régészeti feltárást, és aztán a terület rendbetételét, a stációk és keresztek visszaállítását! Hiszen innét az első prépostság templomától a Kálvária hegyről nyílik csodás kilátás a Magyer nemzetség szálláshelyére, a királynéi és préposti paloták területére, a csillaghegyi Rókahegyre. És belátni a mai Buda várába is.  
Viszont az a görcsös ragaszkodás a hivatali téveszmékhez, amit nap, mint nap tapasztalok, több irányból és oldaltól, az megkérdőjelezi, hogy lesz-e egyáltalán valaha változás. Szégyen és gyalázat, ami napjainkban is folyik Óbuda helyrajzával, és történelmével! A sok egymásból élő, megfelelési kényszeres nyalonc, egy nagyon sötét múltat juttat eszembe, és mostanában mintha egyre sötétebb lenne, és ez úgy általánosságban is értendő, nem csak Óbuda múltjával kapcsolatban. 

                                                      Egyed Zoltán


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!