KNAUZ TÉVEDÉSE HELYEZTE AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT A MARGITSZIGETRE!
Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök, az MTA tagja.
Idáig is láthatták a Sicambria-Óbuda Csoport követői, hogy nem csak műholdas képátfedésekkel foglalkozom az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal közösen, hanem oklevelek helyrajzi adatait is azonosítom sorban. Egészen elképesztő, hogy a félreképzett történészeink által félreinformált és becsapott-csalódott emberek, akik idáig abban a tudatban élték az életüket, hogy a Főtér az Óbuda városa volt, páran még most is próbálnak nekem okoskodni, és mindenféle zagyvaságot összehordani. Tévképzetes történészeink és bamba követőik, a Margitszigetnek fantáziálják napjainkban is azt a szigetet, ami az Óbuda városát a hegytetőn és hegyoldalban ábrázoló látképeken szerepel! Az utóbbi időben már olyannyira a szőnyeg alá akarták söpörni az Óbuda helyrajzi problémát történészeink, hogy a Boldogasszony sziget problémáról nem is tudtak, sem ezt, sem azt, még csak vizsgálni sem akarták! Ez azért lehet, mert nagy-részük a föld felett jár, és az eső is beleesik az orrukba, annyira el vannak telve magukkal. Istenségnek képzelik magukat, mert voltak olyan ügyesek, hogy elődeik és tanáraik téveszméit átfogalmazva le tudták írni ugyanazt a helyrajzi tévképzetet.A leginkább felháborító az, hogy nagy ívben tesznek az egészre, pedig a hibákért ők maguk a felelősek! Benkő Elek volt a komoly történészek közül az egyetlen, aki kijött velem a terepre, miután a CEU-n beolvastam nekik, hogy a téveszméket görgetik tovább Óbudával kapcsolatban. Emlékszem, a cél felé, Sicambriába tartottunk éppen és útközben beszélgettünk. Az derült ki, hogy ő sem tudott a Boldogasszony-sziget problémáról az Óbuda helyrajzi botránnyal összefüggésben. Tudtam, hogy ezt a dogmát, sorozatos ellentmondásokat is nekem kell feloldanom, mert ha én nem teszem meg, akkor talán már soha-senki. Mindvégig úgy érzem, hogy az utolsó órában kaptam el az igazság fonalát.
LODOMÉR ESZTERGOMI ÉRSEK BOLDOGASSZONY SZIGETI VÁRÁNAK A MARGITSZIGETRE HAMISÍTÁSA
Régóta megtaláltam ezt az orbitális hibát, amelyben elsőként, -talán mindenkinél előbb -mosta össze Knauz Nándor a Szűz Mária - Boldogasszony szigetet a délebre lévő Margitszigettel. A budakalászi Ezüstheggyel egy vonalban kezdődő Insula Beate Marie Virginis azaz Insula Regis vagy Magna, Óbuda Boldogasszony szigetének legészakibb pontján állt az esztergomi érsek vára Óbudán, melyet latinul így említettek: Prepositura S Joannis Baptistae de Rév prope Budam. Turris et Castelli existencium In Capite Insule Beate Virginis Marie iuxta veterem Budám. Így találhatunk rá Knauz nyomtatásban megjelent írására a Magyar Sion című egyháztörténelmi folyóiratban, mely 1863-ban jelent meg. Érdekes a cím, és ez az évszám is. Minden téveszme és tévképzet ekkor indult, mintha egyenesen a Bach korszakból nőtt volna ki az a bűnöző polip, melynek csápjai ma aratnak csak igazán. Pusztítják ami magyar, a töröknél és labancnál is nagyobb károkat okoznak azzal, hogy immár a krónikáinkat, okleveleinket és a földrajzi tényeket is meghazudtolják a kommunista szellemű oktatást kapott szervilis gazemberek, és nem csak történészekről van ám szó. Uram-bátyám módon hamisítják a történelmet, az |
| Óbuda északi határán áll Lodomér érseki vára! |
Óbuda helyrajzi probléma csak a jéghegy csúcsa! Miként Knauz tévedett, őt aztán másolták, ma pedig már tényként tálalják, az egymást másoló szervilis alakok, hogy a Boldogasszony sziget az egyenlő a Margitszigettel! Persze a kretén Wikipédia ez esetben is a történész téveszmét tartalmazza, ahogy az interneten is számtalan oldalon ugyanezt a valótlanságot adják elő az eminensek nyaloncok! Másodlagos forrásokra hivatkoznak, az elsődleges forrás a magyar Wikipédián állítólag nem elfogadott. Szerintem ezek nem normálisak, de majd ennek is utánajárok!
A nagy kérdés az, hogy miért gondolta Knauz azt, hogy az Insula Beate Virginis aminél egyébként a szigeti klarissza kolostor (ma a Mókus-Perc-Kiskorona utca által határoltan) megépülte után ott a Mária szó-jelző is, az egyenlő a Margitszigettel? Nem kell latin nyelvtudás sem ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy Szűz Mária az nem Margit, és Margitot sem hívták (bármennyire is szüzességi fogadalmat tett) Máriának! Teljesen érthetetlen, hogy miért mosta egybe a két különböző nevet, és a két különböző szigetet!? Itt még a Leporum jelző nem jelent meg. Mindkét szigetet hívták gyűjtőnéven később Leporumnak, ami nem nyulakat, de nem is leprásokat, hanem szépséget-ékességet-becsességet és bájat jelent. Azt is ki fogom deríteni, hogy ki kezdte elsőként bután "nyulazni" a szigeteket, mert roppant idegesítő, hogy a sok dilettáns ma is nyulakról zagyvál, ha a Margitszigetről írnia kell valamit. De térjünk vissza Knauz bődületes tévedésére-félrefordítására! Az esztergomi érsek vára és tornyának másik oklevelét is elferdítette és félreértelmezte Knauz. Nézzük! 
 |
| Barát patak torkolatánál |
szabályozatlan Duna, állandóan visszatérő jelleggel elöntötte a ma tévesen Óbudának hívott Zichy majorság nyugati felét, hiszen ott volt a középkori Duna-meder, és az ilyen komoly áradások eltüntették időszakosan, és elárasztották a Margitszigetet is. Itt írtam erről, A MARGITSZIGET VESZEDELME címmel. Tehát ha Óbudán jó helyismerettel rendelkezett volna, akkor feltűnhetett volna neki, hogy az Insula Magna Regis-Beate Virginis, az nem a Margitszigetet jelenti, hanem a Rókahegyen lévő Óbuda városával szemben található Boldogasszony-szigetet! Knauz, mint a többi történész is később, nem végzett táj és vízrajzi rekonstrukciót. Az általa tapasztalt környezetet vetítette vissza a múltba, és ezért képzelte azt, alapjában tévesen, hogy csak a Margitszigetről lehet szó az oklevelekben. Knauzról kijelenthető, hogy nem jól ismerte Óbuda környezetét, és ezért is mosta egybe, a valójában két elkülönülő szigetet.
 |
| III.András király az oklevél kiadója |
Megkerestem az eredeti oklevél szövegét is, hogy teljesen biztos legyen a dolog, nehogy valami félreértés történjen. 1294.7.22. ÉS ITT LEHET EREDETIBEN MEGTEKINTENI AZ OKLEVELET! Teljesen nyilvánvalóan, az oklevélben a B.M.V szerepel, amit csak Beate Marie Virginis-nek azaz a Boldogságos Szűz Mária Szigetének lehet magyar nyelvre fordítani, és semmi esetben sem Margitszigetnek! Az eredeti oklevélre kb 3-azaz három percembe került rátalálni és kimásolni...! Turris et Castellum Insula Beate Marie Virginis ad Veteri Budam. A kérdésem még az, hogy erre az Óbudával foglalkozó történészek, miért nem képesek? Ez persze csak költői kérdés. Tehát nem Margitsziget! Az esztergomi érsek vára az Óbudai Boldogságos Szűz Mária szigetén található, napjainkban a Barát patak torkolatánál ITT, és nem a Margitszigeten!
 |
| Arányi Lajos felvétele Lodomér esztergomi érsek tornyáról és váráról |
 |
| Az esztergomi érsek vára a Boldogasszony-sziget északi csücskében, ma a Barát patak torkolatánál található! |
A romokkal a XIX. században először Rómer Flóris foglalkozott, aki 1869. augusztus 18-án felmérte. A szentély boltozata ekkor még állt, oldalfalán falfestmény maradványokkal. A szentély felett emelkedett toronyból-ami a Kárpát-medencében egyedülálló- még egy 11,5 m-es darab volt látható. Leírás: keletelt, egyhajós templom, egyenes záródású szentéllyel. Hajója 6,5 m széles, 11,5 m hosszú. Az oklevelek szerint királyi kápolna volt.
 |
| Arányi professzor rajza az esztergomi érsek tornyáról és váráról |
1355. ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS
A HATÁRJÁRÁS VÉGCÉLJA AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA
“ venit vsque in ripam Danubii inter domos magistri Altaris B. Virginis, et Nicolai Sclaui (sitam) ex alia parte: et abinde transit Danubium ad insulam leporum iam praedictam, iuxla superiorem partem castri diruti, et ibi terminatur.”
“elmegy a határ egészen a Duna partjáig, Boldogasszony oltármesterének háza között, másik oldalon Rabszolga Miklós házánál. És innen átmegyen a Dunán a már említett Nyulak szigetére, a lerombolt vár felső részéig és ott bevégződik. Érvényben maradván a templom, prépost és káptalan mindazon joga, melyekkel állításuk szerint a Duna folyamnak mind a felső, mind az alsó szakaszán a már jelzett határok között rendelkeznek”. Ezek után immár teljesen egyértelmű számunkra, tényként kell kezelni, hogy Duna folyamként az oklevél a békásmegyeri-csillaghegyi öbölben lévő Duna-mederről tudósít számunkra, amit most Mocsárosnak hívnak!
Mit gondoltok kedves olvasóim, rájönnek a bölcsész-történészek maguktól, hogy mit jelent az, hogy az esztergomi érsek Boldogasszony szigeti vára a mai Barát patak torkolatánál áll? Bizony, ez azt jelenti az értelmesen gondolkodó emberek számára, hogy a Főtér nem Óbuda városa! És ha már ugyebár a Margitszigetről és a középkori határjárásról van szó, akkor rá kell világítanom még valamire! Az 1355.évben készült határjárásban, szó sem esik a Margitszigetről! Tessék nézni a latin szöveget: Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de "Insula leporum”
Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a "Nyulak"-szigeti Szent Klára kolostor szegletének...
Tehát nem írnak az oklevél szövegében Margitszigetet, ugyanis Insula Leporum az Óbuda ékességes szigetét jelenti! Most írtam a lényeget, 1355-ben Óbuda határa dél felé, a mai Perc utcánál kezdődött, mert ekkor onnét indult a határjárás. Háromszáz év múltán pedig a mai Nagyszombat utca volt a határ, amit ugyebár éppen ez okból hívtak Határ utcának. Állandóan meglepődöm magamon, hogy korábban is már mennyit tudtam, most meg jó az érzés, hogy nem hibáztam korábban. Itt írtam erről:
KNAUZ TÉVEDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE: CSÁNKY DEZSŐ ÉS GÁRDONYI ALBERT FOLYTATTA KNAUZ TÉVESZMÉJÉT-AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA UTÁN, A PREMONTREI ÉPÜLETEKET IS ÍGY FANTÁZIÁLTÁK ÁT A MARGITSZIGETRE!
Méghozzá úgy, hogy Knauz téveszméje alapján-miszerint a Boldogasszony sziget a Margitsziget volt- az oklevelekben B.M.V.-nek jelzett szigeten lévő premontrei épületeket a Margitszigetre adták elő az írásaikban! Szerény véleményem szerint, ez világraszóló botrány, ugyanis ez játszott hozzá ahhoz, hogy a Zichyék majorsági központját, amit ma Főtérnek hívunk, történészeink még napjainkban is Óbuda városának adják elő, és az ott lévő premontrei épületeket azt Óbuda városának fantáziálják!
Csánkyt és Gárdonyit is, aztán minden szervilis és feltörekvő történész, másolta szépen tovább, és bizony napjainkban is ez folytatódik. Ezért képzelik azt ma, 2024-ben az elbutított és félreképzett történészeink, hogy a Zichy Főtér környezetében található romemlékek Óbuda városát jelentik. És ugyanezért van az a blamázs, hogy helyrajzilag egyetlen történész sem tudta Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem a látképek, sem az oklevelek alapján. Ámde mégis tanulmányok születtek arról, hogy a Főtéren létezett Óbuda városa, méghozzá a "legnagyobb" történészektől! Hihetetlen ez a fajta tudománytalan, buta együgyűség, amit még könyvekben is előadnak és le mernek írni a Budapesti Történeti Múzeum, Óbudai Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia és Történettudományi Intézet történészei! Mintha mindannyian kollektív tudatzavarban szenvednének a félreképzésük által.
 |
| 1874 évben, széles vízfelület látható a Főtértől északra a békásmegyeri öbölben Ófalunál! |
TÖRTÉNÉSZ MÍTOSZ ÉS A VALÓSÁG !
Varga Gábor Római kori őrtornyok Budapesten-Mítosz és Valóság is ír arról a tényről, hogy a Barát-patak torkolatánál, a teniszpályák közt álló romemlék, amit "Pusztatemplomnak" vagy "Kissing templomnak" hívnak, teljesen tévesen, az valójában egy Árpád-kori vár!
EZÉRT NEM IS TUDTÁK FELTÁRNI A MARGITSZIGETEN AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRÁT!
TOVÁBBI KÖVETKEZMÉNY:A TOVÁBBI OKLEVELEKET IS FÉLREFORDÍTOTTÁK ÉS EZEK MA ÍGY SZEREPELNEK A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRBAN!
%20t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3,%20v%C3%A1lasztott%20katolikus%20p%C3%BCsp%C3%B6k,%20az%20MTA%20tagja..jpg)
