BUDA VÁRA ÉS KÖRNYÉKE MADÁRTÁVLATI KÉPE ÓBUDA FELŐL AZ 1684. ÉVI OSTROM IDEJÉN

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684. Buda ostroma északról. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után

Régebben, még a kutatásom kezdetén is, és aztán visszatérően több alkalommal is sokat nézegettem ezt a látképet, sokszor fél éjszakán keresztül. De nem jutottam vele semmire. Valahogy nem akart összeilleni a többi látképpel, mindazokkal, melyek Buda-Vetust és Alt Ofent ábrázolják. És e kettőt azért írtam így, mert bár Óbuda területéhez tartozik mindkettő, mégis külön kell választani(úgy is volt) és külön is kell értelmezni őket. Erre picit később visszatérek...

ITT lehet a látképünket nagyítva is megtekinteni!

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684.

Frankfurt. 1691. Rézmetszet.
Méret: 28x40 cm.
Oldal: 34x42 cm.

Rózsa/97c.
Buda és Pest látképe észak felől.

• Azt tudtam, hogy a mai Buda várát Ofent látjuk rajta és vele szemben a török-korabeli Pestet.
• Az is teljesen egyértelmű volt, hogy a 13.számmal jelzett melegfürdő az ma a Szent Lukács Gyógyfürdő-Buda-Budai Irgalmasrendi Kórház környezete.
• A 12.számmal jelölt pedig a Gül Baba Türbe és ma rózsakert. 
• Budavár, Zsigmond király idejében készült városfalait is láthatjuk a képen. 

Google Maps kép, Budavár Zsigmond király idejében épült városfal a Margit körút 66.szám alatt.

Tehát mondhatjuk azt, hogy képben voltam, hiszen a Google Earth és Maps alkalmazásokkal pontosan tudtam, hogy mit látunk a képünkön. És egyben tudtam azt is, -hiszen gyakoroltam eleget, -hogy milyen szögből látjuk mindezt. Azonban számomra nem is ezzel volt a baj, hanem azzal a részlettel, ami Alt Ofen területét mutatta a látkép alján. 

A látképen az Óbudához tartozó terület Alt Ofen felirattal

Korábban megírtam már, hogy az Óbuda területéhez tartozó terület -sziget- határai délen a mai Nagyszombat utca-korábbi nevén Határ utcát jelentik. Olvassuk el a "KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA" című korábbi blog bejegyzését, hogy a továbbiak érthetőek legyenek! Tehát tudtam még azt is, már jóval korábban, hogy a Nagyszombat utcától északra lévő területet láthatjuk a látkép alján. És akkor most mutatom azt, hogy mit nem értettem én, sok-sok éven keresztül. 

Ezek a Dilich látképek és Hallart látképe, a nyitóképünk együtt, ami nem akart összejönni. Sehogy sem tudtam őket együtt értelmezni, megakadt a nyomozásom, és sokáig egy helyben toporogtam ezzel, mert a Hallart képen látottakat, mindenáron ott kerestem, és akartam volna megtalálni, a Dillich látképein, ahol a hegy alja van. 2013 év után, mikor már minden irányból azonosítottam a békásmegyeri Rókahegyen lévő Óbuda-Sicambria városát, akkor nyílt meg a lehetősége számomra, hogy a látképi ellentmondásokat tisztázhassam.

Aztán most nemrég a Facebook nyílt csoportunkban, ahol a kérdéseket szoktuk tisztázni, érkezett ugyanez a Hallart/Merian kép, és rengetegen nem értették e látképen látott, és az Alt Ofen felirat alatt jelölt épületek elhelyezkedését. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem még ezt is meg kell írnom, hogy még jobban érthető és könnyebben feldolgozható legyen a terület változása azok számára, akik még most sem értik, vagy nem akarják megérteni a folyamatokat. Sokan persze, azt sem tudták, hogy ez még bonyolultabb. Ezért mutatom meg most a részleteket. Pedig már milliószor írtam arról, hogy a római-part teljes egésze sziget volt. Azonban, ahogy tapasztaltam, az emberek nagy-része nem tud elvonatkoztatni a mai állapotoktól, és csak a mai állapotokat tudja visszavetíteni a múltba, és ez alapján tudnak csak gondolkodni! Történészeink is ugyanezt az orbitális és tudománytalan szarvashibát követték el, és követik el ma is! Kutatásomban az egyik hiteles tény hozta maga után a következőt így volt ez a Sican-Róka-hegyen lévő Sicambria-Óbuda városa, és aztán a Pest-Boldogasszony sziget Insula Regis-Magna-Pest-Leporum-Beate Marie Virginis esetében is. Ezek az elnevezések nem a Margitszigetre vonatkoznak!

BOLDOGASSZONY SZIGETE

A római part hosszanti szigete a középkorban, ahol a mai Főtér és Szentlélek tér található a súrűn beépített részen

 Lodomér vára a Barátpataknál

Amikor a hosszanti nagy szigettel, a mai római parttal -Insula Magna-Beate Marie Virginis- elkezdtem foglalkozni, akkor egyértelmű volt, hogy a mai Barát patak torkolatánál álló, Bénárd kúriába beépített, tévesen "Puszta templom-Kissing romtemplom", -valójában a Lodomér esztergomi érsek vára -az, amivel kezdenem kell a Boldogasszony Sziget kutatását. Ez azért is fontos volt számomra, hogy a középkori, az 1355 évben készült határjárást meg tudjam fejteni. Gondoltam, ha az elejéről még nem megy, akkor hátulról, a határjárás befejező-pontjától, Lodomér esztergomi érsek várától majd menni fog! Ez a vár a Boldogasszony szigetén, Óbuda területének legészakibb pontján állt, a valós helyét a szigeten így tudtam azonosítani. Knauz félreértelmezése, és az őt másoló történészek tudománytalan tevékenysége során, ezért is keresték hiába a Margitszigeten az érseki várat, és Lodomér várát ezért fantáziálták "Kissing templomnak" a rögeszmés történészeink, és adják elő ma is ennek.

Főtér = Sziget!

Így is lett, a középkori határjárást, és egyben a szigeten lévő további épületek mibenlétét így sikerült meghatároznom a Műholdas Képátfedés módszertannal. A premontrei szigeti-férfi Szent Mihály arkangyal sziget prépostságot, és női Szűz Mária kolostort, és annak hosszanti mérműves ablakait, melyet a Zichy kastély bejáratánál megtaláltak, és feltártak-rekonstruáltak, ezáltal tudtam a szigeten azonosítani. 

Tehát teljesen biztos, hogy a Szentlélek tér-Főtér a középkorban is még szigeten létezett!  

A mai Főtér-Szentlélek tér a középkorban még szigeten létezett! 

Tulajdonképpen most már helyben vagyunk, megérkeztünk a kívánt területre, amit nyítóképünknél vizsgáltunk. Akinek jó szeme van, az már felfedezheti a Dillch látképen ugyanazt a látványt, amit Hallart rajza ábrázolt számunkra egy közelebbi nézőpontból. Dilich képén a békásmegyeri Kálvária-domb irányából nézünk a főtérre, Hallart pedig a Főtér utáni, sziget feletti nézőpontból mutatja számunkra Óbuda területének végét. A Dilich képen e képet figyelmesen vizsgáló ember, azt a tornyot is észreveheti, amit a Hallart képen is láttunk.

 

Nyitóképünk részlete, Hallart rajzán a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostság tornya

Dilich hadmérnök rajzán ugyanaz a torony, sárgával kiemelve

Kirívóan magasra emelkedik az összes épület közül a szigeten. Egyetlen épület van a Főtéren, ami ilyen magas volt. Ez a Szent Mihály arkangyal szigeti prépostsági templom tornya, ami a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását. Ez az a premontrei-szigeti prépostsági főtemplom, amit félreképzett régész-történészeink a Szent Péter óbudai főtemplomnak

Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvárián

fantáziálnak, és ferdítik annak, a helyrajzi tévedésük miatt. A látképek, egykorú beszámolók és oklevélrészletek alapján, az óbudai Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvária dombon állt, és nem a Főtéren, hiszen a római Aquincum polgári és katonavárosa, a Főtér teljes környezete a középkorban is még szigetként létezett! Eljutottunk tehát a nyomozásban és gondolatban a Főtérig e szigeten, és kinyomoztuk, hogy melyik épület lehet az, amit Dillich látképén kimagslóan láthatunk, ugyanakkor Hallart rajzának minket érdeklő Alt Ofen felirat alatt, a kép részletén látható. Tehát Hallart és Dilich rajzokon megtaláltuk ugyanazokat az épületeket. Az azonosítási nehézséget az okozta, hogy más perspektívából készültek a képek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a két látkép között eltelt nyolcvan azaz 80 év, és a vízrajzi környezet átalakult. Láthatóan csökkent a nyugati-belső Duna-meder vízszintje, mert Hallart már nem ábrázolja a Mátyás-hegy alatt a medret, ami Újlaknál a Duna főmedrénébe visszatér.  Meg kellett találni még az azonosításunkhoz a digitálisan nagyítható képeket. Erre az eltelt tíz év pont elég volt. Ma már vannak szuper képeim, a digitális fejlődés jóvoltából. Ha bárki kételkedne, még maradt a végére ütőkártyám. Egyszer egy reggeli (déli) kávézásom közben láttam meg a lényeget, rögtön meg is írtam az AMFI A SZIGETEN című blogbejegyzést, ami az egyik legnagyobb sikerű írásom lett a Facebook közösségi oldalán a kutatócsoportomnak. Tekintsük meg tehát most AMFI A SZIGETEN romemlékeit Dilich hadmérnök, és Hallart rajzolók középkori látképein a katonavárosi amfiteátrum romemlékeit. Ma már eljutottam odáig a digitális képnagyításokkal, hogy Dilich látképén is felfedeztem az Amfi romjait!  ☺

Dilich hadmérnök rajzoló látképén az Amfi romemlékei szigeten

Hallart rajzán ugyanazok az Amfi romemlékek más nézőpontból láthatóak

Ez a látképi azonosításom, véleményem szerint, egy akkora szög a Történész Dogmák koporsójába, ami végképpen lezárja fedelét a tudománytalan történészeink tévképzeteinek és téveszméinek. Figyelmezteti remélhetőleg ez a súlyos hiba és kényszeres Történész-szamárcsapás az ifjú és gondolkodni tudó régészeket, a jövő történészeit arra, hogy egy terület kutatásakor a vizsgált korszakhoz, a korábbi vízrajz megismerése és rekonstrukciója elengedhetetlen 

Középkori Duna-meder a hegy aljában.

munkafolyamat. Tanuljatok elődeitek hatalmas hibájából! Befejezésül még egy dologra fel kell hívjam az értelmes figyelmet. Újlak területe és egyben a nyugati hegylábak környezete szélesen, és egyáltalán nem voltak beépítve. Ez pedig egyáltalán nem lehet véletlen! Ezt a Hallart képen így jelöltem, Újlak területénél kékkel, mint középkori Duna ágat.

A középkori csillaghegyi Duna-ág torkolat a Hallart képen jelölve Újlak területén

Sőt, mi több, én azt állítom, hogy e területen élő emberek tisztában voltak a súlyos árvizekkel, és annak a területen okozott kárainak súlyosságával. Tudták, hogy mely irányból érkezik az ár. 

Az MTA-CSFK képe is Újlaknál jelöli a nyugati belső, csillaghegyi Duna meder torkolatát 

Pontosan a hatalmas óbudai árvízveszély és a hegyek aljában lévő békásmegyeri-csillaghegyi Duna meder miatt építették házaikat, a Duna áradásra előre gondolva, a katonavárosi amfiteátrum tetejére! Annak az amfiteátrumnak a romjaira, amit a középkori látképeken a köríves romfalakat még szabadon láthattuk! 

Az Amfi házai a feltárások megkezdése előtti időben.

Óbuda térségében 1712-ben, 1775-ben, 1799-ben, 1808-ban, 1811-ben, 1829-ben és 1830-ban is kiöntött a Duna. Az emberekben élénken élhetett még az 1838-as Nagy Árvíz emléke, mikor Óbuda, illetve e sziget környezete, és 

1838 Ó-Buda

főleg a hegyoldali nyugati oldala totális károkat szenvedett. Mégpedig azért, mert a középkori Duna mederbe- az ártérbe építkeztek, ahol a víz az úr! A terület jellege okán, több irányból fenyegette az itt élőket az áradás. Bizony, az Amfit az árvizek miatt betöltötték, mindenféle a közelből összehordott törmelékkel, és épületdarabokkal, és földdel, és aztán a már árvizektől biztonságos magaslatra körívesen építkeztek.

Sem az Árpád-korban, sem pedig a középkorban, mint láthatjuk képeinken, a katonavárosi amfiteátrumra nem építkeztek. A 18-19 században azonban a középkorban még tisztán látható amfiteátrum romjait elföldelték, és annak tetejére építkeztek az Óbudához tartozó sziget végében az áradástól tartó emberek. 

Ennél konkrétabb bizonyítékra nincs is nekem szükségem. 

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

#amfiaszigeten  #insulamagnaregis #sicambria  #obuda  #altofen  #budavetus