MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ 9. ÓBUDA A HAZAI TÖRTÉNELEMKUTATÁS LEGNAGYOBB SZÉGYENE

A hazai történelemkutatás legnagyobb szégyene, és egyben a világ legnagyobb téveszméje, a középkori Óbuda város topográfiájának a magyar történészek általi meghamisítása.

„Magyar Várostörténeti Atlasz 9. ÓBUDA”

Ez a tudománytalan kiadvány, a Magyar Várostörténeti Atlasz 9. ÓBUDA a hazai történelemkutatás legnagyobb szégyene, és egyben a világ legnagyobb bakija- ma már történelemhamisítása, -amit valaha történészek elkövettek.

Jól jegyezzük meg e kiadványban lévő neveket, azokat akik az első, és hátsó oldalon is szerepelnek, mert még sokat fogják őket emlegetni, persze csak negatív értelemben. Nem teljes a névsor, mert kivétel nélkül hozzá lehetne írni minden történészt, aki valaha Óbudával foglalkozott, hiszen mindannyiukat ugyanazokkal a helyrajzi azonosítás nélküli prekoncepciókkal és téveszmékkel képezték félre.

Már a borító, a kiadvány legelső oldala is demagóg, hiszen ezen a képen, a Várostörténeti Atlasz Óbudát ábrázoló képén nem a középkori Óbuda várost látjuk, hanem azt a területet, ahol a Zichy család a majorságát létrehozta a hosszanti nagy SZIGETEN, az Aquincumi katonaváros területén, ma az Árpád híd budai hídfőjének környezete, ami a római korban és a középkorban is szigetként létezett, és csak napjainkban nem sziget már. És ez egy 18.századi kép, és nem középkori Óbuda városát ábrázolja! Zichyék tehát nem ott építették ki központjukat, ahol a középkori Óbuda városa létezett. Óbuda városának azt a területet hívjuk, ahol Óbuda Felhévizí Szűz Mária-Alba Ecclesia prépostság vára promontorio Veteri Budán, és az óbudai királynéi vár létezett Vetus Budán, a prépostsághoz tartozó földön. 

Óbuda városa a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban látható!

Az Óbuda északról készült látképein a hegytetőn és hegyoldalban látható várakat, a csillaghegyi Rókaheggyel és a békásmegyeri hegy oldalával lehet azonosítani, teljesen biztosan és tudományosan, műholdas képátfedéssel, és a vonatkozó helyrajzi oklevelekkel. Ezeknek a váraknak az összefoglaló nevének az ókori elnevezését a Sicambria nevet is használták Veteri és Vetus Buda okleveleiben, ugyanerre a térségre, a Hun és Árpád-kori fővárosra vonatkoztatva, hiszen jól tudták, hogy Sicambriában vannak, mert annak minden 

Hegytetőn Óbuda városa, a nyílnál pedig a Főtér

emléke látható-tapintható volt számukra a mindennapokban is. Történészeink az eltelt 180 évben sem voltak képesek ezt a földrajzi területet beazonosítani. Inkább a félreképzésük alapján, a valójában hegyen lévő várost az egykori szigetre fantáziálják, és adják elő napjainkban is, erről szól az ő kiadványuk, ez a szégyenletes és kényszeres történelemhamisítás, melyet régészek-történészek és muzeológusok követnek el napjainkban is.

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

Oklevélben a hegyen lévő Óbuda város neve

#obuda #magyarvárostörténetiatlasz #nehazudjtörténész

#BTM