A NAGY ESZTERGOMI ÚT-VIA MAGNA STRIGONIENSIS

HOL VOLT ÉS HOL NEM VOLT A NAGY ESZTERGOMI ÚT

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN DÉLRŐL TEKINTVE

HIVATALI OSTOBASÁGOK

Természetesen a főcím Óbudára is vonatkoztatható, hiszen ahogy Óbuda városa, -a préposti és királynéi vár- sosem volt a római Aquincumban, vagy a Zichyék főterének területén, ugyanúgy a városon átvezető Nagy Esztergomi Út-Via Magna Strigoniensis sem haladt sohasem a mai Hármashatárhegy oldalában. Mielőtt még belemennénk az óbudai hivatali téveszmék apró részleteibe, az okleveleink szerinti legfontosabb utakat, a város főútjainak valós helyét kell megvizsgálnunk. Igazán tanulságos, hogy ezt a főutat miként próbálták a tévedéseikhez erőltetni történészeink, hogyan próbálták oda feltüntetni, ahol tulajdonképpen sosem volt. Szinte hihetetlen, hogy a "szakmai nagyságok" milyen szinten elvakultak, és csak süketen és vakon kántálják tovább az évszázados tévedéseiket a műholdas térképek világában. A kutató embernek valahogy olyan érzése van, hogy csak a történészek, és valamilyen rejtélyes oknál fogva csak ők rekedtek meg a digitális világ nélküli őskorban. Mintha tudatosan nem használnák történészeink a térképeket és okleveleket Óbuda város helyrajzával kapcsolatban. Most már készakarva lódítanak és butítják az embereket az Óbudai Múzeum szervezésében az "Óbudai Séták" programsorozattal is.
Megvizsgáljuk tehát a "Bécsi útnak" hívott utat ami a Zichy főtér területére vezet, és az igazi Esztergomi Nagy Út valós helyére vonatkozó látképi hiteles forrásokat, és így egyben azonosítjuk is a hiteles Óbuda városába vezető utakat, amit napjainkban is bárki-bármikor megtekinthet. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg ezt a híres "Bécsi utat" amit mostanában is még a hivatalos oldal a középkori Nagy Esztergomi útnak akar bemagyarázni nekünk, teljesen alaptalanul és valótlanul. A végére kiderül, hogy miért is hívják BÉCSI útnak a mai tízes utat.
Nagyon igaz, és egyben ismét tabu döntögető írás következik, tessenek kapaszkodni...

A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT

A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT

Régész-történészeink esztergomi útját, és annak hivatalos azonosítását akkor nevezhetnénk történészi tévedésnek, ha arról lenne bármilyen látképi, vagy akármilyen egyéb valós forrás, hogy a mai 10-es út volt egykor Óbuda város "BÉCSI" útja. Ilyen azonban nincs, és soha nem is volt! Hiába írják a dilettáns Wikipédia szerkesztők is, és hiába akarják a történészek tévképzete alapján ezt erőltetni. Jó példa erre a  Wikipédia BÉCSI ÚT írása(2018.03.03 napján). Az irodalomként ajánlott Garády Sándor tanulmánya, és a

NINCS TALÁLAT

forrásként feltüntetett Budapest lexikon sem azonosítja a Bécsi utat a középkori Óbuda város Nagy Esztergomi útjának, a tanulmányban a Via Magna Strigoniensis meg sem található! Nem akarok itt most arról értekezni, hogy mennyire nem hiteles a Wikipédia, és milyen szinten korlátoltak a szerkesztők. Erre a témára és az ostoba ferdítéseikre inkább külön létrehoztam egy Blog oldalt, ahol az aktuális butaságaikat cáfolom, mert engem azonnal kizártak mondvacsinált indokokkal a szerkesztők közül. Tehát a lényeg: Óbudával kapcsolatban a Wikipédia is valótlan és hiteltelen információkkal eteti az olvasóit, mert nem az elsődleges és hiteles információkat közlik, hanem a történetírók tévképzeteit erőltetik tovább! 

HITELTELEN

A HUNGARICANA oldalán keresgélve még Belitzky János írása a legértelmesebb, mert a végére el is jut a valós Óbuda város területére. Az óbudai határjárások alapján végzett azonosítási kísérletének kiinduló pontja azonban hibás, mert az a történészi prekoncepció-elképzelések alapján történt. Egyébként ő volt az a földrajztudós, aki ugyan közel járt a megoldáshoz, ám véleményét nem tudta, de nem is akarta nyíltan vállalni, és így inkább iskolás csoportok tanulmányi kirándulásán adta tovább a helyrajzi tudását. Elkövetett azonban egy hatalmas szamárcsapás hibát, Csánki Dezső nyomán, a folytatásban erről is szó lesz. A műholdas térképet nézve rögtön feltűnik valami nagyon furcsa, két "BÉCSI ÚT" van! A Zsigmond tér, a mai Buda vára felől vezető utat is így hívják, hiszen az valóban a postaút volt.  A tízes utat hívják azonban még

BÉCSI POSTAÚT

Vörösvári útnak is, mármint kifelé értelmezve, és így nézve ez bizony a valós középkori elnevezése, mert az utakat általában egy közeli településről-az oda vezető útról nevezték el. De ezt a vörösvári utat, ami az Árpád hídhoz a Zichyék egykori területére vezet, hívják bizony "Bécsi útnak is, és ez nem lehet véletlen! Lehetne ezt persze úgy magyarázni, hogy mindkét út a mai ausztriai területen lévő Bécs városába vezet, annak a posta-útja, és még lenne is értelme ennek, de csak úgy, ha a Zichyék területén állt volna Óbuda városa, azonban az sosem volt ott! Én viszont úgy gondolom, hogy megtaláltam a több évszázados Óbuda probléma megoldását, és egyben azt, hogy miért hívják mégis "Bécsi" útnak a főtér felé vezető utat, és ezt nemsokára el is árulom kedves olvasóimnak!          😉

OKLEVELEK ÉS HATÁRJÁRÁSOK

 Az oklevelek tudósításai gyönyörűen igazolják, hogy a történészeink szerinti Árpád híd környéke (a ma Óbudának ismert terület) nem egyenlő a középkori Óbuda területével. A középkori óbudai határjárások is ugyanezt erősítik meg, hiszen azok közül egyiket sem lehet a ma ismert óbudai területnek megfeleltetni. Sőt azzal, hogy a Zichyék hamis határjárását tették magukévá a történetírók és később a történészek, így ezáltal saját magukat cáfolták meg. A saját maguk által létrehozott tévképzetük, az 1355. évi téves nyomvonalú határjárásuk cáfolja pont Óbuda helyét a Hármashatárhegy környékére és a Zichyék területére! Mindez pedig csak azért lehetséges, mert Zichyék meghamisították a középkori óbudai határjárást. Ezt a tényt Gál Éva írta meg korábban és ITT lehet részleteiben elolvasni.  És, hogy miért nem igazak a hivatalosan elfogadott

határjárások a Zichyék főterére, a napjainkban tévesen Óbudának képzelt területre? Egyrészt a határjárások sziklás szőlő- hegyen lévő városról szólnak, az okleveleink pedig mindezt megerősítik. De van még egy sokkal egyszerűbb oka is, a Zichy főtér területe a középkorban még szigetként létezett! Ez alapján pedig az ott feltárt romemlékeinket az egykori nagy-sziget INSULA BEATE MARIE VIRGINIS objektumainak kell, és lehet csak azonosítani, semmi esetre sem Óbuda város épületeinek! 
És ezt kérem mindenki jól jegyezze meg, mert további írásaim erről fognak szólni, Óbuda városával kapcsolatban elérkeztünk a végjátékhoz. Oklevelekkel fogom igazolni, hogy a Zichyék főtere, amit ma tévesen Óbudának nevezünk, az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigete ! És van egy olyan középkori településünk, aminek a határjárását a Zichyék területének tudjuk megfeleltetni, ezt a középkori fontos területünket azonban történészeink teljesen tévesen azonosították teljesen máshová- egykori elmondások és feltevések alapján . 

A ZICHY FŐTÉR SZIGETEN!

ÚJBÉCSRE VEZET A BÉCSINEK ISMERT "BÉCSI ÚT"

Antal Váradi - 1921 - ‎Kivonat


ÚJ BECS. – A FŐVÁROS RÉGI TÖRTÉNETÉBŐL. Valamikor, régen, egy tréfás mondás járta Pesten. Hogy Bécsből Pestre, Budára a főtt kását úgy lehet elhozni, hogy Pesten, Budán még melegen ehessék. Persze, hogy találós mondás.

Történetíróink még ismerték ezt a mondást, és próbáltak is rá magyarázatot találni. Aztán a korábbi történetírói feltevésekből, Csánki nyomán, pont Györffy György és aztán Belitzky János alkotott szamárcsapást, hogy Újbécs a bal parton volt, és téves azonosításával senki sem foglalkozott. Elfogadták és elfogadják ma is, meg sem kérdőjelezik, mert egy szakmai nagyság írta azt. Én viszont megtaláltam az erre a középkori településünkre vonatkozó okleveleket, amik kivétel nélkül azt állítják, hogy Vybeech vagyis Újbécs települése az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigetén létezett! Persze mondanom sem kell, kedves olvasóimnak, hogy ezt a középkori telepünket, ahol mindvégig komoly építkezések történtek, és éppen ezért is rengeteg pereskedés tárgyává vált, sosem találták vagy azonosították a ma Margitszigetnek hívott szigetünkre. És akkor most tessenek kissé feljebb görgetni, és a vízrajzi térkép mellett elolvasni a pirossal kiemelt írást! Azért ez durva, nem? Szerintem egyedülálló a világon! Aztán majd most lehet megint a magánkutatókat délibábosnak titulálni a hivatalos oldal balfékjeinek. Történészeink megbuktak Óbuda város történelméből! A Boldogságos Szűz Szigete nem a római alapítású Antiqua Pest városa, és Óbuda azaz a Pest-hegyi Óbudavár Pest szigete sosem tartozott a balparti(régi) Pest városához! A történetírók szimplán összekutyulták Óbuda várát a mai Budával, ugyanakkor pedig a túlparti Pest városával is. A történészek pedig mindezt átvették és még tovább toldották azzal, hogy Újbécs romjait nyilvánították, és erőltetik még ma is Óbuda területének és városának, pedig az valójában a Boldogságos Szűz Szigete, és mindazon objektumok amiket sosem leltek a Margitszigeten, az valójában a ma Óbudának hívott területen, és még attól északra található! Az oklevelescáfolatokat külön közlöm, a következő bejegyzésben, de azért mutatok pár példát, hogy csak és kizárólag az okleveleink hiteles tudósításainak hihetünk, a történetírói ostobaságokat pedig a kukába kell dobnunk, ahová valók!


1268. április 13. után. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak Újbécs s az ott lévő palota birtokába történt beiktatását jóváhagyván, a nevezett apácákat az említett helység birtokában megerősíti.

Újbécs települése azon a Boldogságos Szűz szigetén létezett, amit Óbuda ékességes szigetének- és nem nyulak szigetének !- is hívtak, és megegyezik a Zichyék területével, azzal a környékkel, amit napjainkban még Óbuda városának akarnak bemagyarázni nekünk az Óbudai Múzeum munkatársai is. Antiqua Pest, tehát a bal-parti Pest környékét sosem hívták a Boldogságos Szűz Szigetének, így tehát azon a területen biztosan nem létezett sosem Újbécs középkori települése! 
LÁSD: Vybech települése a szigeten 

BALPARTI PEST=ANTIQUA-RÓMAI- PEST

TÉRKÉP A VALÓDI NAGY ESZTERGOMI ÚTRÓL

Az oklevelek leírásai régi Buda földrajzi helyéről nem egyeztethetőek össze azzal a hellyel, amit ma történészeink Óbuda városának helyéül erőltetnek. Szintúgy nem lehet a városba vezető főutat, a Nagy Esztergomi utat egy másik útra ráfogni. Magna Via sokfelé volt szerte az országban, de Magna Via Strigoniensis csak ott volt, ahol régi Buda létezett! Ez volt az az út, amin Óbudáról Esztergomba a legrövidebb idő alatt lehetett eljutni. Az okleveleken kívül, a hiteles térképi ábrázolás az, ami utunk eredeti és valós helyét megmutatja. Fontos még megjegyeznem és

megértetnem kedves olvasóimmal, hogy a középkori Óbuda városának fő útja, a Nagy Esztergomi Út-Via Magna Strigoniensis párhuzamosan haladt az Antiqua Strigoniensis-a régebbi úttal, hiszen az új út, az a Pesthegyi királynéi vár megépítése miatt jött létre a megyeri rév felett és  Felhévíz királynéi várának területén vezet tovább, a legkeletibb vége pedig MEGYER RÉVJE! Nézzük az egyetlen térképet, amin beazonosítható az Antiqua Strigoniensis!

Felkis térképe teljes értékűen hiteles, megfelel és egyezik az összes óbudai határjárással, és oklevelek tudósításaival, ugyanakkor a valós tereppel is! Mindez azért lehetséges, mert az igazságot ábrázolja! Bárhogy próbálták hivatalból elferdíteni -pl Berlász Jenő tanulmánya, amit apránként szedek majd még darabokra- sehogy sem sikerült nekik, mert ma már a digitális technika mindenkinek a rendelkezésére áll, és  egy kis okleveles tudással összekapcsolva komoly eredményekre vezet a kutatás. A térképet nem pozicionálták, de mi

MEGYER

megtettük. Így néz ki a mai térképpel egybevetve és délről tekintve Felkis térképe. A műholdas képátfedés ugyanoda lokalizálta a térképen látható óbudai Fehéregyházát, ahová az északi nézetű óbudai látképek is lokalizálva lettek a kép nézőpontjából, hiszen a 3D már régóta működik a Föld programban. 

Scheffer Miklós szerkesztése.

DÉLI NÉZET. A VALÓS TERÜLET

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !

Fontos! 

A délről készült Felkis térkép helyrajzi azonosítása teljesen megegyezik az északról ábrázolt Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal!

ÉSZAKI NÉZET

HÁTTÉRBEN A MAI BUDA VÁRA AZ ÓBUDAI FELHÉVIZI PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN !

A Google Earth rendszerével készítettem el Felkis térképének képátfedését

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN! 

Ezt a megállapítást igazolják: 

• domborzati azonosítás  
• műholdas képátfedés 
• az okleveleink 
• Óbuda város és prépostság határjárások. 1212. 1356
• Marsigli térképe
• hadmérnöki látképeink
• Duna meder rekonstrukciók
• Ortelius térképe 1597.
• műholdas térinformatika
• Müller Ignác térképe 1769.
• a terepen található romemlékeink, castrum, épületek, falak a várhegy külső és belső részén, hármas kút és kőmeder csatornák in situ (alveum lapideum)
• a bevezető utak, az igazi Bécsi út és a Nagy új és régi(Antiqua) Esztergomi út, valamint az óbudai királyi várba, a Fehérvárra vezető hadiút
• az Óbuda városát körbevevő kiszolgáló települések pl Ewrym a klarissza apácák tulajdona és a királyi-néi vár bortermelője-ezek is hiányoznak a Zichy területnél- és azok határjárásai
• Óbuda Őrs(Wrs) valós földrajzi területe a Buda hegyen(ma Péter-Üröm hegy)

A KÖZÉPKORI ÓBUDA VÁROSÁBA VEZETŐ UTAK

VIA GREGIS-HAJCSÁR ÚT-BÉCSI ÚT

A valós Óbuda város Bécsi útja és Nagy Esztergomi útja nem választható el Megyer révjétől! Ezt kérem mindenki jól jegyezze meg. Óbuda városának a valódi Bécsi útja sem a Zichyék területén visz keresztül, hiszen nem ott található az út, ami a megyeri révhez vezetett, amin biztonságosan át tudták a Dunán hajtani az állatokat sok-sok évszázadon keresztül.  Természetesen ugyanezért Óbuda városa sem ott található a ma tévesen Óbudának hívott főtér környékén. A Duna bal partján a római őrtorony eredeti helyén vezethetett a megyeri rév útvonala. Ez napjainkban Újpest-Megyeren, a Megyeri csárdától kissé délre, az 

Őrtorony helye

eredeti helyén, talán még a volt Tungsram strand büféjének oldalában látható. Én legalábbis gyerekként még láttam, és emlékszem rá.(Ez is tök véletlen, hogy odajártam úszótáborba, és egy traubi közben elmesélték és megmutatták ezt is nekem.) Ennél a pontnál átkelve, és a Duna-meder vízrajzi rekonstrukciós térképre nézve világossá válhat számunkra, hogy pont úgy van, ahogy a krónikáink írják. Árpádék serege a Dunán átkelve az egykori Nagy

Műholdas dupla képátfedés és azonosítás

Szigetre érkezett! Aztán később a lovászmester Chepelről kapta ez a sziget a nevét, DE csak a nyugati kikötője, és hivatalosan Insula Beate Marie Virginisnek hívták! A szigetről kivonulva valóban át kellett még kelni a Duna nyugati oldalán, hogy aztán Noé hegyén-azaz a mai Csillaghegyen-FELHÉVÍZEN letáborozzanak. Ez az a hely, ahonnan Árpád fejedelem valóban szemlélhette az ősi réven átkelő büszke seregét!  A megyeri  útvonal, amin sok évszázadon keresztül a marhákat a bécsi vásárra hajtották  a saját lábukon, az a Csillaghegyre vezeti a figyelmes kutatót. A Képes Krónikában így ábrázolták a királyi központot.

Olyannyira fontos volt ez az útvonal, hogy a Képes Krónika ábrázolásában, a hegytetőn és hegyoldalban látható királyi várak mellett a marha hajcsárok útvonalát is megörökítették számunkra. A Duna partján pedig ahol az átkelés után megpihentek, és már rögtön az állatokkal kereskedtek, azt a területet úgy hívták, hogy Géza vására! Ennek emlékét

BIVALYOS ÉS GÉZA-VÁSÁR TERÜLETE A SZIGETEN

napjainkban a "Bivalyos vendéglő" elnevezése őrizte meg számunkra, szinte egyedüliként a rév pontos helyére utalva. A hivatalos tanulmányokban teljesen elfelejtették a megyeri révet és úgy általában véve a rév fontosságát, a helyét és későbbi elnevezését is. Ez pedig azért van így szégyenszemre, mert a megyeri rév pontos földrajzi helye, alapjában cáfolja a Zichy terület, mint középkori Óbuda-város létét! A teljes óbudai topográfiánál ezt még tárgyaljuk majd a Felhévíz-Réwjenő fejezetnél, hiszen ez is nagyon fontos. 

A MEGYERI RÉV KELETRŐL TEKINTVE A NAGY ESZTERGOMI ÉS BÉCSI ÚT NYOMVONALA

Bejelöltem műholdas képen az útvonalon meglelt tereptárgyakat, ezeket szintén bármikor-bárki megtekintheti.

A MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS ÉS TEREPKUTATÁS DIADALA

A műholdas képátfedés lényege, hogy az adott terepet bejárva, a földrajzi környezetet megismerve, a tereptárgyakat-ez esetben az utakat megtalálva készüljön el az átfedés. Aki kételkedik az írásomat olvasva, az nyugodtan kimehet erre a terepre, és mindent, amit itt leírok, azt azon a szent helyen megtalál, ezt garantálom. Ott van mindkét római út, és a középkori új Esztergomi Nagyút is, ami a Pest-hegyi Buda castrum miatt került megépítésre. A megyeri révtől a Csillaghegyre felérve az állatok terelése miatt az egykori út ketté ágazik, és a személyforgalom a mostani Fülemüle út vonalán haladhatott. A betonozott utca folytatásánál a teraszos

FÜLEMÜLE UTCA TERASZOS FELFALAZOTT ÚT

oldalfelfalazásról és magáról az út létéről könnyen meggyőződhetünk. Történész-régészeink "elfelejtették" megkeresni-és ezért persze meg sem találhatták ezeknek az utaknak a folytatását, úgy a római útét, mint a középkoriét. Egész egyszerűen azt gondolták,, hogy ezek az utak a mai Üröm főterénél elkanyarodtak délre-mert az ő szamárcsapásuk szerint arra volt Óbuda(Aquincum) és ezért csak arra mehettek az utak, pedig ezek az utak keletre vezetnek tovább, és ez a tény ma sem érdekli őket! Senki, egyikük sem megy ki erre a terepre, hogy meggyőződjön a látható valóságról. Hivatalból nem tudják azt sem megmagyarázni, hogy miért kellett a vörösvári völgy ezen oldalán vezetni az utakat, a Hosszúhegy és a Nagy-Kevély déli oldalán, hiszen akár Pilisszántónál is átmehettek volna ezek az utak a Hármashatárhegy oldalába. Tehát a Via Magna Antiqua és az új út megtalálása szintén borítja a sok évszázados történész dogmákat. 

            A FELKIS TÉRKÉP RÉSZLETE ÉS AZ UTAK MŰHOLDAS AZONOSÍTÁSA                                             

A KÚT ÉS MARHAITATÓ

Természetesen az útvonalon, az Ürömi úton is fellelhető a nyoma annak, amiről beszélek, hiszen pár évszázaddal korábban megszokott látvány volt, ahogy hatalmas csordákban hajtják a vásárba szánt állatokat. Éppen ezért ott megtalálható az ősrégi kút a Fehéregyházi és Rókahegyi út elágazása előtt. 

PUSZTA-DELELŐ

A marhacsordák delelője pedig három évszázaddal később is ugyanott található, az Óbuda városa melletti Pazanduk mezőn, amit sokat-mondóan Puszta-mezőnek hívnak. Természetesen a marhadelelő területén lévő ősrégi, mára már betemetett kutak pontos helyével is tisztában vagyok. Az egykori város területe a 19. században is ÓBUDAI korona uradalom!

KEFIR MUNKATÁRSAM AZ ANTIQUA STRIGONIENSIS ÚTJELZŐKÖVÉN PÓZOL

Természetesen az útvonalon ma is ott vannak az árulkodó "nyomok" Fagyizás közben például egy marhaitatót is megszemlélhetünk, és onnét még a nagy római oszlopot is látjuk, ugyanakkor pedig még egy központi kút

létezéséről gondolkodhatunk Üröm központjában. Az út pedig, ahol ezeket a bivalyokat és ökröket végighajtották a "Hajcsár út" nevet viseli Pilisborosjenő végében!

OLDALFAL A MARHACSORDÁK TERELÉSE MIATT

Most érkeztünk el ahhoz a részhez, hogy tisztázzuk, hogy a Pilisborosjenő határában vezető több, mint tíz méter széles utat valójában hogyan hívták, és 

milyen szerepet töltött be, a Csillaghegyen lévő  Felhévizi valódi Óbuda-város létében. A figyelmesebbek már korábban olvashatták ebben az írásban is, hogy mi az út valós neve, mert írtam, hogy hová vezet. A mi furfangos történészeink azért adták ezt a "Hajcsár út" elnevezést ennek a napjainkban is megcsodálható széles útnak, mert nem akartak szembesülni a valós nevével és egyben szerepével! Hová hajtották a magyar marhákat, melyik híres nagy vásárba? BÉCSBE! Mármint a mai ausztriai Bécs városának vásárába eladni. Még régebben olvastam valahol ebben a témában, hogy a hajtók sok esetben a hatalmas komondor kutyáikat is eladták a vásárban, mert nagy volt rá a kereslet, és ők maguk  be sem mehettek, mert állandóan megbicskázták az ottaniakat. Az utunkat több alkalommal is látták történészeink, legutóbb

azért, mert valaki egyszerűen átvágta ezt az ősrégi utat. Nem tudok róla, hogy azóta hivatalból vizsgálódtak volna, ez nem számít nekik. Tamáska Péter több alkalommal próbálta felhívni a vezető régészek figyelmét ennek az útnak a jelentőségére. Azonban valójában csak lerázták őt is, érdemben senki nem foglalkozik ezzel az úttal, mert akkor kénytelenek lennének elismerni, hogy valójában ez a régi esztergomi út és útvonal, ugyanakkor pedig Óbuda város Bécsi Útja! Az út két oldalsó felfalazása pontosan azért történt, hogy terelés közben az állatok ne széledjenek szét, ezen a felső területen lévő megművelt és értékes földeken ne tegyék tönkre a vetést.

MINDKÉT OLDALI FELFALAZÁS

Tehát a középkori két oldali felfalazás az állatok miatt történt, mert addigra már kiépült a Kevély hegy déli oldalán, teraszosan kialakított párhuzamos Új Esztergomi út és útvonal, ami a királyi központokat kötötte össze szálláshelyekkel, víznyerő lehetőséggel és lóváltó-helyekkel. De hogyan hívhatták ezt az utat korábban, és milyen szerepet játszott még az új út kiépítése előtt? Erre a kérdésre a hiteles esztergomi földmérő Halász Gedeon adja meg számunkra a választ, aki nem csak megrajzolta, hanem az út funkcióját és építtetőjének nevét is elárulja.

ULPIUS TRAIANUS SICAMBRIÁBA VEZETŐ RÉGI POSTAI UTTYA

Az út a vörösvári völgyből az egykori malom területét átszelve kanyarodik fel a Pilisborosjenői határba, és SICAMBRIÁBA-Óbuda városába vezet a Csillaghegyre! 

AZ ÚJ ESZTERGOMI ÚT-VIA MAGNA STRIGONIENSIS


Teljesen érthető, hogy a királyi központok összeköttetésére utakat kellett kiépíteni. Ennek az úthálózatnak a legfontosabb része az az út, ami Óbudát kötötte össze Esztergom városával.  Ha megjelöljük a műholdas térképen a Pilisi Apátságot a Szentkereszt első Pálos monostort, a Pilisszentlélek kolostort, és Esztergom várát, akkor rögtön világossá válik a kiépített középkori utak értelemszerű földrajzi elhelyezkedése. 

A Via Magna Strigoniensis(új) Üröm területéről tart a Nagykevély-hegy déli oldalán halad a Hosszú-hegy irányában. Pontosabban, hivatalosan csak Ürömig azonosították hivatalból, hiszen ha képzeletben meghosszabbítják, és körülnéznek a túloldalon, akkor talán megtalálhatták volna ennek a teraszos útnak a folytatását! Persze, hogy nem tették ezt, mert az borította volna az évszázados hivatali ostoba szamárcsapást! Hozzá kell tennem, hogy manapság azok sem különbek szakmailag, akik beülnek a könyvtárba és úgy írnak erről az útról, hogy közben a számítógép előtt elmélkednek csak, hogy ezek középkori vagy római utak? Tessék kimenni a terepre! Mutatok valami igazán érdekeset. Nagy-tudású régész-

IDÁIG AZONOSÍTHATÓ

történészeink idáig azonosították az Esztergomi utat. Aztán ettől a ponttól szépen levitték délre. A túloldalon pedig folytatódik az útvonal, és ezt a tényt, egy szélesen kirajzolódó növénysáv hozza tudomásunkra, tehát szemmel látható az Esztergomi Nagy Út folytatása, ami az okleveles ürömi határjárás adatok szerint is bizonyosan a régi Budára vezet, bizonyára ezért ismerték el csak idáig az utat! Azonban az Árpád-kori Ewrym  egy diófaligetben állt!

Ewrym-Üröm:
1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klariszszák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, !!! majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy uton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281.Bártfai Szabó 336

Több leágazás is van az útról, hiszen az óbudai apácák jobbágyai ezen a területen éltek, és például a hegy oldalában kocsi gyártó műhelyek működtek. A Nagy Esztergomi útról egy ugyanolyan kiépített többrétegű út ágazik le a Kerekes-hegy oldalába és a hegytetőre is

ELFELEDETT UTAK

kiépített út vezet, ahol Árpád-kori sáncokat láthatunk. Ez még a műholdas képen is kitűnően kirajzolódik, és a helyszínen olyan érzésem volt, hogy egy nagy méretű udvarház állhatott azon a helyen, talán szálló és lóváltóhely is volt egyben. A Kerekes-hegy a Fehér-heggyel összeköttetésben bizonyosan védelmi funkciót töltött be a felső területen lévő értékes, és a völgyből teljesen láthatatlan termőföldek és a királyi központ vonatkozásában is!  Ezt a szakaszt napjainkban is megcsodálhatjuk, ezért készítettem az ottani részletről egy bővebb videót is. 

A VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Az Esztergomi út az északi oldalon továbbhaladva az út mentén a Szentkút forrása adott az utazóknak vízvételi lehetőséget, a lovak a völgyben egykor létezett tóban frissülhettek fel a további út folytatása előtt. Aztán az út a Pilisi Apátsághoz vezet, ahol szállás, forrás, étkezés, és lóváltóhely is volt egyben.  Ezt az ősi nagy telepünket hívták valójában Kovácsinak, és Alba Regale, az óbudai királyi várról készült metszeteken a háttérben, a Pilis hegy oldalában a holland rajzoló VACZON néven jelezte ezt számunkra. Innét az út ott is oldalfelfalazással teraszosan vezet tovább Pilisszentlélek, a királyi vadászkastélyból kiépült kolostor irányába.

SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROS BEVEZETŐ ÚTJAI

Kék színnel jelöltem Óbuda város igazi Bécsi útjának nyomvonalát, ahol a marhacsordákat a bécsi vásárba hajtották, amely a völgyben Pilisszántó alatt Dorog irányában halad. Sárgával az új Esztergomi út nyomvonala, ami a Pilisi Apátsághoz vezet. Pirossal pedig az első Pálos kolostor felé Szentkereszthez, a mai Klastrompuszta irányában haladt tovább az útvonal.

AZ IGAZSÁG RAGASZKODIK A TÉNYEKHEZ

Hiába próbálják hivatalból a mai Bécsi úttal egybe erőszakolni az Esztergomi Nagy Utat, ez idáig sem sikerült, és ezután sem fog sikerülni senkinek sem. Ugyanis az igazság amolyan makacs dolog, igencsak ragaszkodik a tényekhez. Az igazság az tehát, hogy a mai Bécsi út az nem az Esztergomi Nagy Út, de még-csak az nem is Óbuda város Bécsi útja ! A megoldás egyébként végtelenül egyszerű,a Zichyék területe sosem volt Óbuda városa, és ezt jól vésse be minden kedves olvasom még az utódai fejébe is. A dolgok jelenlegi állása szerint, a hivatalos oldal még a csillagos eget is képes elhazudni annak érdekében, hogy az eddigi dogmáiknak valahogy további érvényt szerezzenek, így folytatva a dilettáns történész szamárcsapásukat. A történész elképzelések szerinti szamárcsapásirány alapján akarták Óbuda városát a Zichy főtérre azonosítani mindenáron. A nagy történészek pedig bűnt követtek el idáig is Óbuda ellenében, és bűnöket követnek el még most is, ahogy ostobán tovább erőltetik az alaptalant és valótlant, tovább építve téveszmékre a feltevéseket. Herta néni életműve egyben élete legnagyobb hibáinak sorozata is egyben, és ezt sajnos sokat fogom még emlegetni Óbuda érdekében, mert kénytelen vagyok a tényekhez ragaszkodni. Bertalan Vilmosné is a történetírói tévképzetek áldozatául esett, ahogy Györffy vagy éppen Zolnay és Belitzky is, és szinte egészen idáig mindenki, még Noszlopi és Sashegyi is.  A Zichyék főtere azonban sziget volt, és egy másik településünk található azon a helyen, amit ma Óbudaként adnak elő hivatalból, úgy hívták ÚJBÉCS! Tehát régész történészeink egy másik középkori település romjaira erőltették rá azt, hogy azok Óbuda városának a romjai! Tetszenek érteni, hogy ez mekkora baklövés? És még ma sem képesek hibáikat elismeri! Helyette inkább tovább akarják erőltetni a valótlanságaikat, és a kutatókat "délibábos képzelgőnek" és "vágyálmokat kergetőnek" titulálják, ennyire futja manapság a híres régész-történészektől. Mindez pedig azért történt és történik napjainkban is így, mert idáig is és még most is értelmetlen és alaptalan elképzeléseket akarnak Óbuda történelmével kapcsolatban hivatalból előadni. Szomorú egy történet ez, a hivatalos oldalnak pedig egy örök tanulság.

                                                Egyed Zoltán Pajzsvivő 2018.

A HAMIS ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁR

TÖRTÉNÉSZEINK HAMIS ÓBUDÁJA

A Zichy főtértől délre, a Kálvin köz 2-4. szám alatt, a református templom pincéjében feltárt romok, nem az óbudai királynéi vár romemlékei, hiszen Óbuda városa-Novi Montis Pestiensis Castrum Buda-PESTHEGYI BUDAVÁR- minden vonatkozó forrás szerint a sziklás Megyer-mai Csillag- hegyen létezett! Az alapjaiban is keresztes lovagvár, amit hivatalból erőszakolnak királynéi várnak, az valójában Insula Beate Marie Virginis, azaz a Boldogságos Szűz Mária Szigetén található. A Zichy főtér területe és környéke, a középkorban még sziget volt! A vár pedig Werner comes palotája, illetve az Óbuda szigeti ! apácák várának is hívják, így tehát az sosem volt Óbuda város királyi vára, sem a királynéi vár. Ezért nem szerepelt egyetlen tanulmányban sem a vár latin neve, ezért nem tudták helyrajzilag azonosítani oklevelekkel vagy látképekkel és ugyanezért nem tudták a "szakértő" történészek ennek a várnak megmondani a nevét.

A HAMIS KIRÁLYI-KIRÁLYNÉI VÁR, AMI ÚJBÉCS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ


Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)
Buda, 1268. április 13. Ákos mester budai prépost és Ambrus mester a királyné kápolnaispánja jelentik IV. Béla királynak, hogy élőszóval kiadott parancsa értelmében, a Jenővel szomszédos Újbécs nevű helységnek s az ott levő palotának birtokába a margitszigeti -TÉVES! Helyesen: Boldogságos Szűz Szigete. P’- apácákat beiktatták és hogy az iktatásnak Verner fia Péter fia ellenmondott.

Excellentissimo domino suo et benefactori B [ele] Dei gratia, illustri regi Vngarie, fideles sui et capellani, magister Acus, divina miseratione prepositus Budensis, et magister Ambrosius, comes capelle domine regine Vngarie, inclinationem cum perpetua fidelitate. Excellentie vestre significamus, quod mandatum vestrum, secundum quod nobis viva voce precepistis, personaliter et fideliter sumus exsecuti, videlicet terram Wiubech(!)cum palatio super eadem exsistenti, sicut nobis predictam terram ostenderunt, novis metis erigendo domine Margarete, filie vestre et sororibus de Insula Beate Virginis assignavimus et statuimus, licet contradictores, filium Petri, filii Verneri et servientes suos, habuerimus, qui etiam iniurias intulerunt, quod monasterium Sancte Marié de Insula de predicta terra pacifice gaudere non posset. Quod nostrum fűit, fecimus, vestrum est, sicut maiestati vestre videbitur, conservare. Hoc etiam vobis significamus, quod predicta terra vicina est et adiacet terre monasterii vestri de Yenew et propter hoc utilis est et in posterum poterit esse fructuosa. Dátum Bude, VI
a feria proxima post Pasca.

Kívül: B[ele] Dei gratia illustri regi Vngarie.
Eredetije hártyán, hátlapján viasz zárópecsét töredékével, az Országos Levéltárban »M. O. D. L. 667.« jelzet alatt.
Árpádkori új okmánytár VIII. k. 268—69. 11. 

EZEN A HELYEN VALÓJÁBAN BÉCS VÁRA LÉTEZETT !

1268. április 13. után. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak Újbécs s az ott levő palota birtokába történt beiktatását jóváhagyván, a nevezett apácákat az említett helység birtokában megerősíti.

Bela Dei gratia rex Hungarie universis Christi fidelibus presentium inspectoribus, salutem in omnium Salvatore. Ad universorum [noti]tiam harum serie voluinus pervenire, quod cum nos ad provisionem et utilitatem monasterii ecclesie Beate Virginis de Insula regio cum favore invigilare velimus, quandam [terram] nomine Vybech vacuam cum pala[tio] super eadem existenti dicto monasterio de Insula duximus conferendam. Sed, quia de ipsius terre qualitate et quantitate nobis ad plénum non constabat, misimus ad dictam terram magistrum Acus prepositum Budensem et magistrum Ambrosium comitem capelle domine regine, karissime consortis nostre, dilectos et fideles nostros, qui postmodum in suis litteris nobis rescripserunt, quod ipsa terra vacua esset et vicina terre ipsius monasterii, Yenew vocate, et eandem cum palatio in ipsa terra existenti predicto monasterio statuissent de precepto nostro et mandato. Nos itaque asignationem ipsius terre factam per magistrum A[cus] prepositum et magistrum Ambrosium prefatos ratam habentes atque firmám, ipsam terram, quemadmodum magister A[cus] prepositus et magister Ambrosius prefati asignaverunt, eidem monasterio Beate Virginis dedimus, contulimus et donavimus perpetuo possidendam. Dátum ab incarnatione Domini anno M°C°C° sexagesimo octavo. 

Eredetije rongált hártyán, hátlapján reányomott viaszpecsét némi csekély töredékével, az Országos Levéltárban »M. O. D. L. 651.« jelzet alatt.
Árpádkori új okmánytár III. k. 181 1. és VIII. k. 192. 1.
Átírta Miklós dominikánus kérésére V. István király 1270-ben, melynek eredetije az Országos Levéltárban »M. 0. D. L. 698.« jelzet alatt.
Árpádkori új okmánytár XII. k. 24. 1. 

BÉCS ÉS A KÁSA !

Hívhatjuk még ezt a Vybech (Wiubech), tehát Újbécs területén lévő várat nyugodtan Bécs-várnak is, hiszen nem véletlen a régről fennmaradt Bécsi út elnevezése az ide vezető nagy útnak. Ugyanezért volt errefelé néző Bécsi kapuja az igazi középkori Óbuda, és a mai Buda(Nev Ofen) várának is. Apropó, ha már a kapukról van szó... Itt ugrik a majom a szódavízbe, vagyis történész a Dunába, hiszen innentől nyeri értelmét a mondás, ami régről való: " Valamikor, régen, egy tréfás mondás járta Pesten. Hogy Bécsből Pestre, Budára a főtt kását úgy lehet elhozni, hogy Pesten, Budán még melegen ehessék". Persze, hogy találós mondás.
Valóban az, mert elmagyarázza, hogy a mai Budához és Pesthez is közel, de mégsem túl közel található az Árpád-kori település, ahol a középkor folyamán is komoly építkezések történtek.





FERDÍTÉSEK NAPJAINKBAN A HIVATALOS OLDALTÓL

Az internet tömve van a hivatalos oldal dogmáival, a végletekig idealizált történész Óbuda, a Zichy főtér történelmének elferdítésével. 
A történész szamárcsapásban tévelygő ön és közámító "szakértők" interneten fellelhető tanulmányai még meggyőzőék is lehetnének, az önálló gondolkodásra képtelenek körében. A történészek tanulmányait és a feltárási dokumentumokat átolvasva azonban a figyelmesebb embereknél "kiugranak a hiányzó részletek" Az Óbudai Múzeum vezetősége és munkatársai sorozatos "régészeti sétával" csapják be, az óbudai történelem iránt érdeklődő embereket. Ez a tevékenység a múzeum munkatársaitól, már nem csak tudatlanság vagy simán tévedés és a történetírói dogmák tovább erőszakolása, hanem alapjában értelmetlen hazugság.

El is magyarázom, hogy miért fogalmazok ilyen nyersen, de én legalább az igazságról írok, többek közt az emberi oldaláról napjaink történéseinek is, hiszen csak így érthető összességében az, amit a hivatalos oldal művel ez ügyben. 

TÖRTÉNÉSZ HAMIS KIRÁLYNÉI VÁR AMI VALÓJÁBAN A SZIGETI APÁCÁK VÁRA

PILIS VÁRMEGYE MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON


Ha az igazságra vagyunk kíváncsiak nézzük meg az okleveles forrásokat.

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

HOGY HÍVJÁK MÉG EZT A VÁRAT?

És nézzük meg azt a hiteles forrást, aminek részletei sem lettek feldolgozva: 

A Katolikus Lexikon jól tudja, a mi dogmatikus történészeink tévednek, hiszen a Református templomnál lévő várat a Drugethek is birtokolták. Drugeth Vilmos nádor-várispán a Pest-hegyen(mai Csillaghegy) lévő Új vár ispánja, és saját palotája Óbuda Ékességes(Leporum) Szigetén(Insula) található, azonban ez a vár sosem volt Óbuda városban, és ezáltal sosem volt Óbuda város királyi, sem királynéi vára!

https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Codex_Diplomaticus_Index_1866/?query=Ujbech&pg=481&layout=s

WERNER COMES ILLETVE A SZIGETI APÁCÁK VÁRA

A történetírói téveszmék és történészeink szamárcsapása eltüntette a középkori valós Óbuda városát, és majdhogynem a Boldogságos Szűz Szigetét is, az ott lévő Újbécs településével és Bécs várával együtt. Elferdítette a mai Buda és mai Pest, és a dunai szigetek valós történelmét is, ugyanakkor pedig káoszt okozott a budai oldal teljes történelmi topográfiájában, ezért jelenleg térképeink egyes helynevei is alapjában tévesek.

BECH VÁRA, AMI NEM A KÖZÉPKORI ÓBUDA VÁROS TERÜLETÉN TALÁLHATÓ  Kép: Pazirik Informatikai Kft

Történészeink dogmái azonban immár elbuktak Óbuda városával kapcsolatban. Nemhogy a királyi-királynéi várat, de egyetlen épületet sem tudtak megtalálni a városból, hiszen Óbuda városának földrajzi helyzetét sem tudták hivatalból még azonosítani, pedig idén már 2019-es évben járunk. Ez önmagában így világraszóló botrány, azonban talán kissé vigasztaló lehet, hogy Újbécs területe, Werner gróf, illetve a szigeti apácák vára, vagyis Bécs vára immár napvilágot látott, és nem tűnt el nyomtalanul. Jelenleg tehát annak kell örülnünk amink van, azért is van BÉCSÜNK !    :) 

De azért valamit nem szabad elfelejtenünk, minden követ meg kell mozgatnunk a fejedelmi központ, Sicambria-Óbuda város királyi várainak feltárása érdekében, ez a jövőbeli kötelességünk!

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !

                                                    Egyed Zoltán Pajzsvivő

NYULAK SZIGETE? TÖRTÉNÉSZ OSTOBASÁG!

INSULA BEATE MARIE VIRGINIS-INSULA LEPORUM

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA-ÓBUDA ÉKESSÉGES SZIGETE

Rengeteg történész tanulmányban olvashatjuk, hogy Óbuda szigetét a "Nyulak Szigetének" is hívták. Szinte felsorolni is nehéz a nagynevű történészeket, akik kivétel nélkül hívják tanulmányaikban "Nyulak Szigetének" azt az ÓBUDAI ! nagy-szigetet, amit valójában a középkorban soha-senki sem nevezett a "nyulak szigetének" és senki sem hozta soha

A NYUGATI MEDER

összefüggésbe a nyulakkal. A szigeten ugyanis, egészen biztosak lehetünk benne, hogy nem éltek nyulak, illetve nem a nyulakról nevezték el a szigetet! Ennek a szigetnek ugyanis hivatalos neve: Insula Beate Marie Virginis-A Boldogságos Szűz Mária Szigete!Hívták nagy vagy Chepel szigetnek, és a középkorban Szent András szigetnek is. És ne tessenek értelmetlennek lenni, a mai Csepel nevű sziget bizonyosan nem az a sziget, amit Árpád fejedelem a lovászmesteréről nevezett el, hiszen ott egyáltalán nem találták Árpád palotáinak apró nyomát sem, de nem is fogják soha!
Hogyan gyártottak a történetírók és történészek ebből a nagy szigetből mégis "Nyulak szigetét"? Ezt fogjuk most megvizsgálni és kideríteni, kapaszkodjanak kedves olvasóim, ismét történész-tabudöntő írás következik...

INSULA LEPORUM-NYULAK SZIGETE?

Egy olyan szigetről van szó, amire nem csak a királyok és királynék büszkék, hanem maga egész főváros- hiszen az Óbuda ékességes szigete, és -az egész ország! Alapjában azon is illett volna elgondolkodni történészeinknek, hogy egy olyan szigeten, ahol az Árpád-kori  csodálatos paloták és várak találhatóak, és a kora-középkor idején nem keveset építkeztek, egy ilyen szigetet majd pont a "nyulakról" fognak elnevezni? Mit gondoltok kedves olvasóim, Ékességes Szigetnek vagy Nyulak Szigetének hívták inkább? 

A TÖRTÉNÉSZDOGMA KÁROS HATÁSAI AZ INTERNETEN

Napjainkban ez a történész szamárcsapás odáig van fajulva, hogy internetes latin fordító oldala is átveri az embereket, ha az Insula Leporum szavakat ütjük be! Az ember az agyát eldobja... ezért nekik is levelet írtam...

Üdv! Ez rendben van így?

praepositus Sancti Michaelis De Insula LeporumSzent Mihály főangyalról nevezett Nyulak Szigeti prépost {ma Margitsziget, egykor premontrei prépostság}
A forditó oldal üzemeltetői legalább nyitottan állnak a problémához, mert az elküldött levelemre válaszoltak.

> A leporum valóban nyulat jelent az oklevelek leírásaiban, nem inkább
> Óbuda ékességét? A másik pedig... Hol igazolja ez a leírás, hogy ez a
> mai Margitnak hívott sziget? Hiszen a sziget megnevezése Insula Beate
> Marie Virginis, vagyis NEM Margitsziget! Miért kell még itt is a
> történész ostobaságokat terjeszteni?

Szia,
Köszi a jelzést.
Elég bonyolult kérdés, mert még a latinosunk is gondolkozik rajta. :-)
Egy kis türelmed kérjük.

Köszi:
     Melinda

Szia,

Tudnál valami konkrétat javasolni, hogy vegyük fel?

Kedves Melinda! 

Köszönöm a nyitottságot és pozitív hozzáállásotokat. Alapjában egy buta téveszme a Lepus, vagyis nyúlsziget elnevezés, ez is csak történetírói ostobaság és dogma. Én úgy gondolom, hogy a sziget Leporum megnevezése valójában Óbuda ékességét jelentette, hiszen okleveleinkben ugyanott megtalálható a sziget neve: Insula Beate Virginis-A Boldogságos Szűz Szigete és ez bizony nem egyenlő a mai Margitszigettel, mert a Zichy főtér is sziget volt még a középkorban, a romterület amit Óbudaként mutogatnak pedig valójában Vybeech-Újbécs települése a Boldogságos Szűz Szigetén. Ez magyarul azt jelenti, hogy a középkori Óbuda városa soha nem volt ott a mai Árpád híd budai oldalán! Picit összetett a probléma, de ha érdekel benneteket, akkor ajánlom a nemsokára könyvsorozatban is megjelenő Történész Dogmák Nyomában sorozatot. Egyébként tetten érhető a történészek ostobasága, csatoltam erről egy oklevelet.

Üdvözlettel

   Egyed Zoltán Pajzsvivő

A MARGITSZIGETEN NEM TALÁLTÁK ÚJBÉCS TELEPÜLÉSÉT ÉS ÉPÜLETEIT !

Kedves Zoltán!

Mi kizárólag nyelvi szempontból nézzük a latin szövegeket a tehetségünk 
adta szinten. A latin szövegekben lévő történelmi hitelesség 
vizsgálatával nem foglalkozunk. Ezért lehet, - hogy egyébként történelmi 
sületlenség, amit latinul leírtak -, mi elfogadjuk, ha az nyelvileg 
viszont helyes.
Viszont, ha tudsz egy konkrétumot írni, hogy mit, mire írjunk át és az 
nyelvtanilag helyes, akkor átírjuk.

Köszi:
      Melinda

Kedves Melinda!

Szerintem nyelvtanilag, és történelmileg is Óbuda Ékességes Szigetét jelenti az Insula Beate Marie Virginis-Insula Leporum, és semmi esetre sem " Margit vagy nyulak szigetét, a lepor ugyanis bájt és ékességet jelent.

A REGESZTÁK IS HAMISAK !

Okleveleink magyar regesztáit is a történész korlátoltság alapján írták! A Boldogságos Szűz Szigetét-Insula Beate Marie Virginis- miért írják a regeszták Margitszigetnek?

Nagyon csúnya a történet, mert nem csak nyulazzák a szigetet, hanem Margitozzák is a valójában Boldogságos Szűz Máriának hívott szigetet a magyar regesztákban! Ez pedig csak azért van így, mert a regeszták készítői már a történész téveszme elvárásai szerint dolgoztak! A történészi írásokat tovább terjesztő oldalaktól azonban hiába várjuk az értelmes gondolkodást, kritika nélkül közlik a történészek téveszméit Óbuda ügyben.

ÉKESSÉG-LEPRA-VAGY NYÚL?

A leporum valóban nyulat jelent az oklevelek leírásaiban, nem inkább Óbuda ékességét? A másik pedig... Hol igazolja ez a leírás, hogy ez a mai Margitnak hívott sziget? Hiszen a sziget megnevezése Insula Beate Marie Virginis, vagyis NEM Margitsziget! Miért kell még itt is a történész ostobaságokat terjeszteni?

Várom ezen oldaltól is a választ a kérdésemre...
A legnagyobb probléma az, hogy aki ezt az oldalt is szerkesztette, már a téveszmét tanulta meg, és így terjeszti a történészek dogmáit.
Ahogy krónikáink tudósításait félrefordították, ugyanúgy érdekes módon ma is félrefordítják a szó jelentését! 
Valahogy úgy vagyok én ezzel a történettel is, mint értetlen Ábelka a Fluimucil reklámban. 

DE MIÉRT?

De miért erőszakolják meg az Insulát(szigetet) a nyúllal? Leporum a szavunk, amit fordítani szükséges DE-akkor miért kéne azt a lepus-sal-a nyúllal magyarázni? MIÉRT?
Hogyan jönne a leporum a lepusból? Miért?
Nem az szerepel az okleveleinkben, hogy lepus, vagy lepores, , és NEM Leprorum (leprás) hanem az, hogy Leporum ! Ez pedig Bájat-Ékességet jelent, az okleveleink írásait értelmezve, hiszen ugyanazon oklevelekben ugyanott a sziget teljes neve: Insula Beate Marie is szerepel. Történészek ferdítik el okleveleink tudósításait!
Egyik név sem a ma ismert Margitszigetet jelenti, ezt jól jegyezzük meg!
Az értelmes fordítása tehát az okleveleinkben szereplő Insula Leporum leírásnak Óbuda Ékességes Szigete!
Okleveleink azt is leírják, hogy ez a sziget a Pesthegyi Óbuda városával szemben létezett, az meg ugyebár a mai Budavár(Nev Ofen Buda) sosem volt, így tehát véglegesen bukott az évszázados történész téveszme-dogma! Próbálták az ékességet leprások szigetének is fordítani, de hamar kiviláglott, hogy ez is ugyanolyan ferdítés, mint ahogy például Etzelburgot igyekeztek Aquincumnak elferdíteni. Tehát a történész kádereknél maradt a sziget értetlen nyúlozása.

3. Óbuda préposti és királynéi vára a Csillaghegyen és azzal szemben, Óbuda város ékességes szigete!

Joggal tarthatunk azonban attól, hogy ezt a történész gyalázatot, amit szintén hivatalból követtek el a Boldogságos Szűz Szigete ellen, ezt majd nehéz lesz levetkőzni. Gazdag történelmünk legcsodálatosabb szigetére úgy kell ma is gondolnunk-mert ezt verték a köztudatba és ezt erőltetik napjainkban is, - hogy az a "nyulakról" volt a legnevezetesebb a középkorban. BOTRÁNY!

A DUNA NYUGATI MEDRE A PESTBUDA(CSILLAGHEGY) HEGY ALJÁBAN!

Ugyanolyan szégyen és gyalázat ez, mint amit Óbudával műveltek, és művelnek napjainkban is tovább hivatalból!
Túl sok ebben a történetben a "véletlen" félreértelmezés, félrefordítás és ferdítés, krónika és metszet hiteltelenítés, dicső múltunk gyalázása, a hivatalos oldal régész-történészeitől. Érdemes elolvasni a tiszta képhez a közelmúlt eseményeit: 

CUI PRODEST-KINEK ÉRDEKE?

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN ÉS A SZIGET HELYRAJZA

Az északi nézetű hadmérnöki rajzoknál a képeket szemlélve ne kövesse el senki, az ostoba történész hibát, hogy a szigethez akar viszonyítani! A Duna folyó szigetei ugyanis idáig is változtak, a hegyek azonban ritkábban és kevésbé!

Óbuda prépostsági területe, a királynéi vár és az egész város: a IV.Béla Budája- Novi Montis Pestiensis azon a Megyer hegyen található, amit hívtak Pest hegynek-Owmpergnek vagyis Offenbergnek-Buda hegyének is(nemrég még Péterhegy), mai elnevezése pedig Csillaghegy. A középkori Árpád-házi Buda városa tehát Moger hegyén található napjainkban. Erre a krónikáinkból magától értődő tényre hivatalból is illő lett volna rájönni! 

UGYANOLYAN MAGASAN A HÁTTÉRBEN ÚJBUDA VÁRA NEV OFEN-NOVA BUDA-A MAI BUDAVÁR

A mai(Nev Ofen) Buda pedig Anjou, sosem volt Árpád-házi! 
Tessék szépen rágódni ezen mélyen nem tisztelt MRSZ, Archeológia.hu, PMMI, Óbudai Múzeum, BTM, Óbudai Anziksz Magazin, TTE stb... és tessenek szépen a mai Buda történelmét is újraírni a latin nevek és oklevelek meghatározásai által, újrafordítani a regesztákat hitelesen! Hiszen ahogyan Óbuda várainak helyrajzát, a mai református templom helyén álló Werner comes várával próbálták egybe erőszakolni, úgy a valódi Óbuda várának elnevezését ferdítették Nev Ofen azaz a mai Buda nevének, és így történhetett meg az a világraszóló botrány, hogy Óbuda városának egykori épületeit  a mai Buda várában próbálták azonosítani. A pláne az, hogy ezeket a szamárcsapás műveket a régész-történész szakma most is elfogadja, és további könyvek is készültek belőle. Azt is mondhatnánk, hogy vicces, ha nem lenne az egész végtelenül szomorú. 

Mert "az idő igaz, s eldönti, ami nem az..."

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN!

Petőfi Sándor: VOLTAK FEJEDELMEK...

                                                     

Voltak fejedelmek, 

Akiknek emlékoszlopot emeltek, 

Magast és fényeset, 

Mely hirdeté nagyságukat, 

Mely hirdeté jóságukat. 

És hol van az oszlop?... elesett! 

El kellett esnie, 

Mert hazugsággal volt tele. 

Az idő igaz, 

S eldönti, ami nem az. 

Ott áll a sír most emléktelenűl, 

Az eltörött helyett mást nem tevének... 

De nem! hisz örök átka nemzetének 

Sötét oszlopként rajta nehezűl. 

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Egyed Zoltán Pajzsvivő és Kefir az Óbuda kutyató 2019. Kikelet hava

                                                                     

A BÉKÁSMEGYEREN LÉTEZŐ BÉCS TELEPÜLÉSE !

ÓBUDA PRÉPOSTI ÉS KIRÁLYNÉI VÁRA-ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN!

A TÖMEGES TÖRTÉNÉSZ TUDATZAVAR OKAI

Korábban is írtam már róla, hogy teljes káosz a budai és pesti oldal topográfiája. Az óbudai települések jelenlegi, hivatalos történészi téveszméitől egy oklevelekben jártas kutató rögtön agyérgörcsöt kap, ha olvassa a "tanulmányokat". Tanulságos visszatekinteni miként hajszolták a megfelelési kényszerrel egyre inkább tévútra egymást, és egyben történelmünket is azok, akiknek mind a mai napig fennálló hamis történelmet köszönhetjük az Árpád-kori Buda, majd a középkori települések vonatkozásában.

AZ ÓBUDAI MÚZEUM  MUNKATÁRSAINAK GYAKORLATA

Egy ilyen egykori ősi településünk az /ÓBUDAI területen/ Bech(Bécs) és Vybech(Újbécs) is. Értelemszerűen Bech földrajzi helye már önmagában határozza meg Vybech elhelyezkedését is a térképen, hiszen a föld nevű bolygón egy adott település, valamilyen irányban növekszik-terjed, ha kedvező feltételek mellett nő a település lélekszáma. A települések pontos földrajzi helyzetét pedig az oklevelek árulják el számunkra, nem pedig a zavaros történészi feltételezések és délibábos képzelgések. Csak így utólag érthető(bár számomra semmiképpen sem), hogy azért tudták hibák tömkelegét sorozatosan elkövetni történészeink, mert vízrajzi és geomorfológiai rekonstrukciók nélkül ! gyártották az alapjában téves elméleteket, magáról Óbuda városról és a környező településekről egyaránt. Tehát pont azt a környezeti -vízrajzi és földrajzi tudást zárták így ki Óbudával kapcsolatban, aminek alapvetőnek kéne lennie egy város azonosításában! Így fordult elő az, hogy Vybech-Újbécs(Wiubech) települését a baloldali Pesthez fantáziálta az a Belitzky János, aki a valós tudását még írásban sem merte továbbadni a legsötétebb szocializmus időszakában, inkább kisiskolás csoportokat vitt Békásmegyer környékére és "bogarat tett a fülükbe" így próbálva továbbadni földrajzi tudását. Hosszú évtizedek alatt, pedig senki sem tisztázta Óbuda helyrajzi problémáit. Ne legyenek kétségeink, hiszen semmi sem változott jó irányba, napjainkban egy még sokkal sötétebb korszakot élünk ezen ügyben is! Ha a mi történészeinken múlna csak az ÓBUDA PROBLÉMA, akkor a valós óbudai terület és Árpád-kori királyi várak sosem kerülnének még elméletileg sem feltárásra, hiszen már a félretanított fiatalok is süketen és vakon, robotként hajtják tovább a történész szamárcsapást. Nagy kár, hogy a fiatal "tehetségek" is ennyire képesek csak. Már önmagában tévképzet ez a hamis megfelelni vágyás részükről, miközben az oklevéltárba egy okos-telefonnal bárki beléphet pillanatok alatt, és így egy kis utánajárással azonnal buknak a történész dogmák,-akár egy előadás közben is rögtön számon kérhető a valótlanságokat előadó történész, vagy megcáfolható a téveszméket hirdető tanár. 

BÉCS-BECH

A BÉKÁSMEGYERI DUNA PARTON BECH TELEPE

"András királyi ember beiktatta Erzsébet királynét bizonyos Bekasmeger-i birtokrészek birtokába" Ami számunkra az oklevélből érdekes, az már alapjában igazolja az Óbudát ábrázoló hadmérnöki látképeket. 

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN "MEGER SUPRA VETEREM BUDAM"

BÉKÁSMEGERI BIRTOKRÉSZ! LÁSD: 4hold a király, és a budai Szent János kolostor ! apácáinak földje között fekvő föld; 7hold az óbudai klarissza apácák ! és Nemze-i Miklós földje közt fekvő föld,
Az oklevél tehát ezúton is tájékoztat arról, hogy a Budai-ÓBUDAI-várban lévő Szent János kolostor Békásmegyer területén található, az óbudai klarissza apácák birtokaival együtt! 
Nézzük tovább az oklevél tartalmát... "Bech területén fekvő föld, két hold a Duna partján"
Tehát bizonyságot nyertünk arról, hogy a békásmegyeri Duna parton létezett a középkori Bécs települése!
Erzsébet királyné a Megyer területén lévő Óbuda város birtokbavétele után, a környező földterületeket is megkapja. Az oklevél itt is világosan fogalmaz, az óbudai Bécs települése Békásmegyer területén található! Így válik világossá a valós  középkori településszerkezet, és érthető meg Révjenő és Újbécs szerepe az okleveleink által.

Minden Óbuda városára vonatkozó oklevelet újból le kell fordítani, és ezúttal a történész szamárcsapást el kell felejteni. Csak így tudjuk tisztázni a helyrajzi ellentmondásokat Óbuda történetében, mert sok esetben már a történész téveszmék alapján fordították az okleveleket is. Így fordulhatott elő az, hogy az oklevelek kritikai tanulmányát maga a történész téveszme hozta létre. Ugyanis nem az óbudai oklevelekkel volt-van a probléma, hanem a korlátolt történész gondolkodásmóddal. Már a történetírók megszabták a korlátokat, és szakembereink nem tudnak, de nem is akarnak kitörni ebből, inkább továbbra is a történész téveszméket erőltetik tovább, és immár készakarva lódítanak és ferdítenek hivatalból az Óbudai Múzeum munkatársai is, sajnos.

Tehát csak az eredeti oklevél-tartalomnak hihetünk, illetve ellenőrizni kell a regeszta tartalmát és hitelességét, minden esetben.

Szeretném felhívni az Óbudai Múzeum munkatársainak is a figyelmét egy fontos gondolatra: 

„Három dolgot nem lehet hosszasan rejtegetni: a Napot, a Holdat, és az igazságot.”       Buddha

Ez érvényes Óbuda történelmére is, úgyhogy a Történész Szamárcsapás oldalon ezzel folytatjuk legközelebb...



                                                              Egyed Zoltán Pajzsvivő