BÉKÁSMEGYER A MAI BUDA VÁRÁBAN?

HOL LÉTEZETT AZ ÓBUDAI SZENT JÁNOS KOLOSTOR?

Ezúton is köszönöm a levéltár munkatársainak a segítségét!

MOL Arcanum

HOGY KERÜL AZ ÓBUDAI FERENCES KOLOSTOR ÚJBUDA VÁRÁBA?

Gerevich László írt még régebben, 1975-ben erről a kolostorról, és ő már a mai Buda várába helyezte: 

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Természetesen az utána következők kritika nélkül vették át a tévedést, amit később már kész tényként kezeltek. Talán lusták voltak okleveleket kutatni, vagy eszükbe sem jutott, hogy a nagy elődök is tévedhettek. Az előtt pedig már a korábbi német történetírók hordtak össze valótlanságokat, és nem biztos, hogy a tudatlanság okán. Ezeket vették át már a 19. század második felében a magyar történet írók is.

Ezért azonosította Altmann Júlia is -mint látni fogjuk- tévesen Új-Buda várában a 13. századi ferences kolostort!

Ugyanezért írta tovább mindenki más is a kialakult szamárcsapást. 

LÁSD: Altmann Julianna: Az óbudai és budavári ferences kolostor kutatásai. In: Művészettörténet-Műemlékvédelem VII. Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon.
Bp. 1994. 137–152, Altmann Julianna: A budavári ferences kolostor. In: Műemlékvédelem 46 (2002) 6. szám, 345–350., Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török
korba. In: TBM 31 (2003). 241–261.
BENCZE ZOLTÁN: Későközépkori régészeti emlékekből.

Aztán legújabb szamárcsapásként Végh András: Buda város középkori helyrajza, ami szinte már törvényesíti az alapjában buta történész tévhiteket. Pedig van benne oklevél hivatkozás, mégis képtelen volt értelmezni. Kanyó Ferenc írásai pedig még egészen frissek, de ő sem tudott olyan oklevelet felmutatni amely Aquincumban lévőnek írná Óbuda városát. Ferenc viszont már eljutott odáig, hogy ezt az Óbuda várost Sicambriának írták, még a középkorban is. A királynéi város pontos földrajzi területének épületeire, várak-kolostorok-házak, vonatkozó okleveleket azonban nem közli a dolgozatában. Így viszi tovább a történész dogmát-szamárcsapást, hogy Óbuda városa az Árpád hídnál, a mai főtér környékén található.

ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN!

Miért kell a magyarok fővárosát, Óbuda várát-királynéi városát, a római Aquincumba erőltetni?

KLIKK A KÉPRE! HOGY KERÜL BÉKÁSMEGYER A MAI BUDA VÁRÁBA?

MIÉRT KELL A BÉKÁSMEGYEREN LÉVŐ ÓBUDA VÁRÁT A MAI BUDA VÁRÁBA ERŐLTETNI?

Az egyszerű történelmet kedvelő ember elhűlve csodálkozik. Híres szaktekintélyek tanulmányokat írnak, hogy ezt a Szent János kolostort a mai Buda várában feltárták, közben meg az oklevelek- kivétel nélkül -azt állítják, hogy Békásmegyer területén belül állt ez a kolostor, ráadásul a 13. századi Óbuda várával együtt! Ez miképpen fordulhat elő? Elég a tekintély elv, nem kell helymeghatározó oklevéllel igazolni egy adott épület-kolostor-vár pontos földrajzi helyét? 

Miféle mondvacsinált történelmet gyártottak nekünk régész-történész szakértőink? 

És gondoljon bele a kedves olvasó... "szakember" történészeink napjainkban is ezeket a történész téveszméket-dogmákat tanítják, és követelik meg a diákoktól az iskolákban !

		DL 100032

Kelt: 1346-08-26

		Kiadó: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Régi jelzet: Q 383 / MISC UGALI 3 2 102
Fennmaradási forma: Átírás 1347

		Regeszta: Visegrád. S. p. Bartholomei ap. Erzsébet királyné Weluengus sógorának, Miklós harmincadosnak. Minthogy a Buda városban a Szent János kolostor közelében levő háztelket, amelyet eredetileg klarissza kolostor építése céljából vásároltatott, Vgal-i Iwanka fia Pálnak és fivérének, Miklósnak adományozza, iktassa be Thuteus királyi ajtónálló mester vagy embere jelenlétében õket Buda város szokása szerint a telek birtokába és gondoskodjon arról, hogy a telek vételérõl szóló oklevél is Pál birtokába kerüljön. Átírva I. Lajos király 1347. január 18-án kelt oklevelében. – Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi)

Ez az oklevél pedig azt is elárulja számunkra, hogy a Sicambria városában alapított klarissza kolostor pontosan hol létezett valójában, mert szakértőink immár mérget vehetnek arra, hogy a ma Óbudának hitt iskola udvarán bemutatott templom az nem Óbuda város ferences klarissza temploma!

Hiszen csak az 1326. április 18. DL 31,069 számú oklevelet kell megtekintenünk, és rögtön megértjük, hogy a Bekasmegyeren lévő Szent János kolostor melletti telket vette meg Erzsébet királyné a Boldogságos Szűz Sicambriai kolostorának 
Tehát az is Békásmegyer területén állt!

TALÁN EGY ŐSÖM

VÉLETLEN TÉVEDÉSEK SOROZATA?

Az óriási bibi az, hogy Budavárként nem a ma Óbudának gondolt területet hívták, viszont nem is a mai Buda várát !

Hiszen a mai Buda várat sohasem hívták Alt-Ofennek, sem Novi Montis Pestiensis-Castrum Budának, azaz Pest-Újhegyi várnak! A mai Buda várát Nev-Ofen azaz ÚjBuda várának nevezték. A figyelmes kutató hamar lerendezi magában, hogy Erzsébet királyné óbudai városa nem a mai Buda várát jelenti! A szemellenzős régész-történész, aki a saját magának felállított korlátai közé van szorítva, és a történész téveszméket tanulta már az iskolában is, az bizony értelmes gondolkodásra képtelen többé. Fel nem tudja fogni, hogy őt nagyon csúnyán átverték, valótlant-hiteltelen, és mondvacsinált történelmet tanult, a tévhitekből vizsgázott. Kiképezték, mint egy agy nélküli droidot. De az is lehet, hogy nem is jó számára az igazság megismerése. Inkább a szamárlétrán szeretne mihamarább előrébb jutni, és ezért bármire képes. Így megy ez ugyebár már régóta.

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ A BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN LÉVŐ SZENT JÁNOS KOLOSTOR KÖRNYÉKÉT BUDA VÁROSÁNAK HÍVJA !

A magyar regeszta készítése itt még régebbi 1982!

Nagyon fontos még leírnom, hogy az általam közölt okleveleket, már 25 éve regesztázták! Tehát ezeknek az okleveleknek a tartalma minden szakember számára magyar nyelven is olvasható immár több, mint 25 éve! Még véletlenül sincs arról szó, hogy szakértőink félreérthették a középkori okleveleket!

A Pest-Újhegyi Buda vár ugyanis SICAMBRIA-ÓBUDA-MEGYEREN volt!

Persze korábban Gerevich is tudott a Megyeren lévő rengeteg különböző birtoklásról, ám agyban már nem jutott el odáig, hogy pl a veszprémi egyház Óbudán-MEGYEREN ! birtokolt, ezért pereskedtek az esztergomi egyházzal ugyanott.

Így magyarázza Megyer területét: 

Tehát ő azt hitte, hogy csak birtokoltak pl szőlőföldeket Megyer területén. (Egészen idáig még Kanyó is ebbe próbált volna kapaszkodni, eredménytelenül.) Gerevich azonban vagy nem tudott jól latinul, vagy nem talált rá azon oklevelekre, amik azt állítják, hogy maguk Óbuda város objektumai álltak monte Békasmeger hegyén, és ezért voltak ott birtokosok! 

Forrás MOL Arcanum

Ezért vannak látképeink ugyanarra a területre, amit az oklevél is állít, és ugyanezért ábrázolja a Képes Krónika is a várost ugyanazon a földrajzi területen! Tehát a hiteltelen történészek azon erőlködése is megbukott, hogy ezek a képek "képzelet szülte bulvár rajzok" ahogy Laszlovszky József  is fogalmazott. Az igazán nagy baj, hogy a professzor tanár úr bizonyára ezt is tanítja Óbuda témával kapcsolatban az iskolában is. Az iskolát elvégezni kívánó tanulóknak pedig így-hamisan- valótlanul muszáj megtanulniuk a történelmet. 

"Kicsi-szinte jelentéktelen volt az Árpád-kori Óbuda királyi városa, krónikáinkban hazudnak, az arról készült képek fantázia rajzok" állítják a szakértők. 

A tanulók is azt hiszik, hogy a tanár úr ezt bizonyára jól tudja, pedig nem.

Minden Óbuda városát ábrázoló látkép a Megyer hegyen mutatja a várost! Az oklevelek kivétel nélkül mindezt megerősítik!

Ezért vezet ugyanoda a Via Magna Strigoniensis az Esztergomi Nagy Út is, a királynéi vár árkával párhuzamosan, a Megyer rév felé.

A mai Buda várában pedig -hála az égnek- sosem volt Békásmegyer település, de a mai óbudai főtéren sem ! 

Ezt még Kanyó Ferenc sem tudja oda erőltetni. Hiába írta az Óbuda tanulmányában, hogy az Óbudát (ŐsBudát) kutatók a délibábos amatőr dilettánsok, a végére kiderül, hogy valójában a történész szakértők a hozzá nem értő dilettánsok, és a Történelem Tanárok Egylete is jól lejáratta saját magát Óbuda témával kapcsolatban. A fagyi visszanyalt, a digitális technika fejlődésének köszönhetően.Ki gondolta volna, mondjuk vagy húsz évvel ezelőtt, hogy majd bárki pillanatok alatt az oklevelek ezrei közt turkálhat kedvére?!          :)

SICAMBRIA ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN

Tehát a történész dogmák megdőltek Óbuda ügyben ismét! Arra azért igazán kíváncsi leszek, hogy az MTI mikor hozza le, hogy Óbuda városa nem a főtéren volt ? A BTM pedig mikor kezdeményez majd ásatást az igazi Óbuda városban?

A Sybille ház Szent János klastrom Buda erőddel-várossal Békásmegyer határain belül állnak ! Tehát szakértőinknek ideje lenne végre elgondolkodni, hogy igazából mit tártak fel a mai Buda várában? A 13. századi Óbuda várát az épületeivel biztosan NEM ! Novi Montis Pest(h)iensis Castro-Civitas Budensi a Szent János kolostorral ugyanis Békásmegyer hegyén vannak napjainkban is! 

MOL Arcanum

Mindez pedig azt jelenti, hogy Buda vára-Óbuda királynéi városa és a korábbi fejedelmi központ Buda Vetus- Sicambria BÉKÁS-MEGYER területén létezett, és a korábbi, majd a késöbbi Óbuda város is ugyanott volt, egészen a török kor végéig !

VÁLASZOKAT KERESÜNK

Létezik az, hogy mindez pusztán véletlenül történt? Lehetséges ennyi, sorozatos hibát elkövetni több évtizeden át, pusztán tévedésből? Érdekében állt valakiknek, hogy az ősi Sicambria-Óbuda eltűnjön a föld színéről, és a  város valódi területére luxus lakópark épüljön? Érdekében állt-áll egyes történészeknek az Árpád-kori-középkori Budát kicsinek és jelentéktelennek bemutatni? Kiknek áll érdekében a római Aquincumot a magyarság fővárosának Óbudának beállítani, és így a római kultúrát a magyar értékek fölé emelni? Véletlen, hogy a téveszmék gyártásával pont ezt a sok ezer éves fővárost, Sicambria-Óbudát, és vele együtt a krónikáink tudósításait is elhazudták egyes történészek? Előfordulhatna szeretett országunkban 2015-ben, hogy ha én régész-történész lennék, akkor holnap már nem kéne bemennem a munkahelyemre dolgozni, mert kirúgnának ezért a blog oldalért? A hivatalos oldal képviselői újrakezdik írni Óbuda város és a mai Budavár, tehát a főváros topográfiáját, beismerve a 165 éves szamárcsapást, vagy egyszerűen továbbra is megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a fennálló problémákat és majd igyekeznek az okleveleket is félremagyarázni?

ÜZENET A SZAKEMBEREKNEK

Tehát azon is tessék gondolkodni szakértő hölgyek-urak, hogy milyen épületeket találtak meg a mai Buda várában(Nev Ofen-Új Buda) és a ma még Óbudának hitt főtér környékén. Hogy hívják nemzetségi nevén azt a területet,(a főtér környékét) és melyek a vonatkozó oklevelek? Ne nyugtassák magukat, hogy ez az oldal csak egy blog, bővített kiadásban minden írásom megjelenik könyv formájában is.

Nagyon ideje lenne már szakértő történészeinknek a tükörbe nézni, és eldobni a hamisat-valótlant, kijavítani az eddigi hibáikat, és nem erőltetni tovább az ostobaságokat.

 Ne mérgezzék tovább a fiatalságot a téves történelem oktatásával!

Egyed Zoltán Pajzsvivő 2015.október

Forrás: MOL Arcanum

ALBA REGALE-FEHÉRVÁR SICAMBRIA-ÓBUDA KÖZELÉBEN !

“Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idok múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok elso ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. “Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”. Kézai Simon Egy nap a Duna folyó partján, egy hegy tetejére értek /a hunok/, mely Szikán néven volt ismeretes… A Szikán hegy tetejére egy hatalmas várat építenek, egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat… Szikamberija városa régi alakjában teljesen felépült. Tarrihi Üngürüsz A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével tudatosan keresték a hun király várát. A Szvatopluk szláv fejedelemmel a mai Káposztásmegyer magasságában megvívott győztes csata után vonultak be Attila korábbi királyi székhelyére. "Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope" „Amikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolugot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát”

AZ ÓBUDÁRA VONATKOZÓ EGYKORÚ TUDÓSÍTÁSOKAT MIÉRT NEM SIKERÜLT MOSTANÁIG SEM MAGYAR NYELVRE FORDÍTANI?

Székesfehérvár látképein miért a Pilis hegyei szerepelnek, és a ma Pilisszentkeresztnek hívott település ?

MIÉRT NEM AZ IGAZI ALBA REGALE SZÉKESFEHÉRVÁRT TÁRJÁK FEL?

Ez esetben is ugyanaz a helyzet mint Óbudával kapcsolatban, és mivel földrajzilag e két város egy területen létezett-és mindkét várost igyekeznek hivatalosan nem létezőnek beállítani egyes "szakemberek" így felmerül a gyanú, hogy mindez, és ami idáig történt nem véletlen!



A mai Székesfehérváron 

• Hol a Duna?

• Hol a megyeri rév?

• Hol vannak a hegyek?

• Hol van a háttérben lévő Vaczon települése?

• Hol vannak a királysírok?

Epistolae Itinerariae. Amszterdam. 1700.

 Fehérvár Óbudán!

Tollius útleírása Óbudán a váron és hévizes fürdőkön kívül Fehér várról is szól! Tévedés nincs, Alba Regali Turcas! Így már érthető, hogy ezt a művet miért nem fordították magyarra. Az is érthető, hogy egyes történészek miért tagadják, hogy Tollius nálunk járt. Történelmünket a saját történészeink hamisítják kedvük szerint!

ALBA REGALI TURCAS

Természetesen Óbuda látképét is tagadniuk kell, hiszen mindez egy könyvben található. Nézzük mit írt Tollius amikor nálunk járt.

A város, ahol a Várral érintkezik, összeszűkül; eleinte kettő, a vége felé pedig (amerre a hegyfok valamennyivel szélesebb) három főbb út osztja fel. A hegyfok mindenütt igen meredek és magas. A falak régi építésűek, de erősek és nagyon magasak. Amerre a földekre és a közeli hegyekre néz, mély várárok van, melyet nyaktörően meredek sánc övez. Három kaput jegyeztem fel, melyek egyike – az Óbuda felé néző – időlegesen be volt falazva; ennek közelében tört be a császári sereg az ostromgépekkel ledöntött falakon át, és mindazóta, még a mai napig sem állították helyre a falakat; de még a legkisebb erődítést sem eszközölték az ellenség távol tartására, leszámítva a bejárat elé épített fasáncokat. Láttam ugyan a várárkok megtisztításával foglalatoskodó vitézeket és pogányokat, ám a munka lassan haladt, noha a törökök az első ostrom után körülbelül nyolc vagy kilenc hónapnyi idő alatt még az összes várfalat is kijavították. Miután gondosan megszemléltem a helyet, elámultam és hálát adtam Istennek, aki elvette a törökök józan eszét, amit ha használtak volna, a lerombolt falakon át kockázat nélkül az egész keresztény sereget közel engedhették, majd puskaporral tüzelve rájuk, szétszórhatták volna. Közvetlenül a falak alatt ugyanis terjedelmes és mély borospincék voltak; akkor attól a kaputól, amit említettem, felhalmozva az összedőlt házak romjait, félkört vonva a szomszédos és lerombolt templomon át a szemközti, közel eső falakig, a nyílt térségen át minden fajta hadigépezet olyan szabadon tombolhatott volna, hogy semmi sem lett volna biztosabb az ő vesztüknél. Ám ezt is teljesen lerombolva a város másik részét el lehetett volna sáncolni, végül legalább a Várban megerősíthettek volna egy belső állást és elhúzhatták volna télvíz idejéig az ostromot, amikorra a császári seregek már kifogytak volna a készletekből.E háború előtt a várost mindkét oldalról elővárosok övezték, ám az egyiknek, amelyik Fehéregyháza felé nézett, még nyoma sem látható; a másik nagyobb, folyóval szegélyezett és igen nagy területű volt, magát a várost is felülmúlta legalább három részével; ebben már. ahogy a városban is, jó néhány épület helyreállítása folyik már. A romok közt és a föld alatti pincékben egyébként mindenfelé rácok laknak, egy borzasztó, műveletlen és barbár nép, görögkeleti vallású. Legtöbbjük a folyóról a városba való vízhordással foglalkozik, mivel a kutakat a török betömte vagy a romok betemették. Ebben az elővárosban valamennyi török torony (is áll) részben lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is.

IGEN, EZ ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN !

Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiketa németek „zigeuner”-nek, a franciák, egyiptomiak vagy csehek, a batávok és a délnémetek „neiden”-eknek neveznek. Ez a nép Dacia- és Moesia-szerte és a szomszédos vidékeken szétszóródva él; saját, külön szertartásaik, szokásaik és nyelvük van. Sátrakban laknak, kézműves mesterségeket űznek; ezekből tartják fenn magukat, amint az áruk (melyeket titokban elvisznek hozzájuk) felvásárlásából és eladásából. Görög rítusúnak vallják magukat, és bár a keresztények uralma alá tartoznak, egyébként pogányok, avagy, mint rendesen mondani szokták, vallástalanok. Még bálványaik sincsenek ugyanis, noha egy istenséget imádnak, de barbár szertartással.Miután kíváncsiságomat – mindent végignézve – betöltöttem, hétfőn, a Gergely-naptár szerint június 23-án (a Julián-naptár szerint 13-án), születésnapomon egy dereglyére szállva, mely a folyón fölfelé Győrbe vitt minket, elhagytam Budát. Itt a szláv nép hajósmesterségben való megdöbbentő járatlanságát tapasztaltam, ami nekünk időnként félelmet, máskor másoknak nem egyszer életveszélyt vagy a vesztét is okozta, különösen az esztergomi hídnál, ahol mi is kikötéskor a csaknem biztos hajótörés veszedelmét kerültük ki. A folyó sodrától vitt hajók ugyanis a pontonokkal (amelyek a hidat tartották) összeütközve gyakran olyan erős ütést kapnak, hogy a deszkák széthasadtával elsüllyednek. Néha nem tudod, hogy az ilyen eseteteket a folyó sodrásának vagy a kormányos ügyetlenségének tulajdonítsad – ami olyan nagy, amekkora csak elképzelhető.Megadatott nekem az is, hogy betekintést nyerjek ugyanezen nép közembereinek nem csak hogy primitív, hanem inkább állatias életmódjába is. Fehér stólaszerűségükbe burkolózva egész napokat feküdtek a hajóban barmok módjára, összekuporodva, resten és tétlenül, az időnkénti beszéden kívül semmivel sem árulva el, hogy emberek lennének. Kezüket munkára emelni vagy kíváncsiságból a partra kinézni, sőt még kiegyenesedniük is szentségtörésnek számított. Ételük száraz kenyér, néhányuknak sajttal; italuk a folyóból merített víz. Volt néhány előkelőbb is köztük, akik megélhetését a kereskedés biztosította, de az igen csekélyke haszon miatt felettébb szűkösen.

"A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük."

Amikor a feltörekvő fiatal Óbuda "szakértő" történész figyelmét felhívtam a nyilvánvaló tényre, hogy Fehérvár Óbudán található, akkor elkezdte nekem magyarázni, hogy hát persze a törökök a ma ismert Székesfehérvárból rohannak ki Békásmegyer területére, és ezért nem érzik magukat ott biztonságban Tolliusék!

TETTEN ÉRHETŐ A TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS!

Olyannyira megdöbbentő és nagyfokú butaság volt ez a válasz, hogy én csak azt tudtam válaszolni: neked elgurult a gyógyszered, mire azok onnét lóval ideérnének én felsétálok gyalog Visegrád várába!

A leírásban szereplő vár természetesen nem a ma ismert óbudai területen található, hiszen korábbi írásaimban már igazoltam, hogy Sicambria-Óbuda ősi várai és kolostorai Megyer azaz Békásmegyer területén álltak! 

Napokig még nem tértem magamhoz ettől a magyarázattól, ezek után már kevésbé csodálkoztam, hogy a középkori Óbuda városát sem találták meg régész-történészeink. A tekintély elvű oktatás megtette a magáét, a hivatalos téveszmék rendesen beépültek a fiatalok köztudatába. 

Kérdés

• Miért nem kereste hivatalos kutatás a Sicambriában található királyi Alba Regale-Fehérvárt?

• Miért nem tudták az összekutyult Fehérvár látképeket külön választani?

• Miért nem tudták az írott forrásokat különválasztani?

• Miért kell a szőnyeg alá seperni a sok évtizedes problémákat Óbudával-Fehérvárral kapcsolatban és kiknek az érdekeit szolgálja mindez?

Ezek persze már csak költői kérdések, hiszen mindannyian tudjuk a választ. Semmi sem történik véletlenül napjainkban sem, a nemzeti szavunk is már ugyanezért visszatetsző. A múltat végképp eltörölni, ez lehet a jelmondatuk. Ismét szűkítik a rendes régészek mozgásterét, (vannak sokan nem rendesek) teljesen ellehetetlenítve a köz érdekében végzett munkájukat.  Párt közeli cégek fogják a kötelező feltárásokat elvégezni, 8 nap alatt, most még-inkább veszélyben a régészeti örökségünk! Egy belső öntisztulásra van szükség (ez érvényes egyébként az egész országra) mert a fejétől bűzlik a hal. 

A könyvet nem én fordítottam, én csak rátaláltam.

Már próbálkozott ezzel történész, de én már korábban erre is gondoltam, tehát bukott a mutatvány.

Külön nektek írom ezt dilettáns dogmákat hírdető
TTE történészek:

 Latin fordítónk a Latin-fordítás .com !

:)

HOL LÉTEZETT AZ ÓBUDAI VÁR-NOVI MONTIS PESTIENSIS CASTRUM BUDA?!

                                     MERRE VOLT A PEST-ÚJHEGYI VÁR?

BÉKÁS-MEGYEREN LÁTHATÓ ÓBUDAI KIRÁLYI VÁRAK

Óbudán volt, és semmi mást nem kéne tenni, hogy ezt megtudjuk csak elolvasni a területre vonatkozó forrásokat és okleveleket! 

                             CASTRI NOVI MONTIS PESTIENSIS

Calidis Aquis azaz FELHÉVÍZ-Papmál-Előmál-Újmál-Székmál szőlők között áll, csakúgy mint ÓBUDA prépostsági temploma BMV vagyis FEHÉREGYHÁZA azon a helyen, amit minden okleveles forrásunk pontosan említ, ÓBUDA VÁROS ELŐHEGYÉN A CSILLAGHEGYEN ! AZAZ BÉKÁSMEGYEREN! 

AZ ÚJ ÓBUDAI VÁR BÉKÁSMEGYEREN! ! !

Mind a mai napig azt próbálják nekünk hivatalosan bemesélni, hogy a Pest-Újhegyi vár az a mai Buda vára, tehát lessük meg, hogy mit mondanak erről az oklevelek!

"Szakértő" régész-történészeink még a magyar nyelvű regesztákat sem tudják értelmezni?
                                                     Forrás: MOL


                     Nézzünk párat...

Kérdéseim ezután az oklevél után a következők, a dilettáns történészdogmákat hirdető szakemberekhez:

• Hol is van pontosan a középkori Megyer-Békásmegyer- magasan található Felmegyer határai?

• Hol található Békásmegyeren a Sybille kolostor?

• Hol létezett Békásmegyer határain belül a Castro Budensi?

• Miért nem kereste napjainkig egyszer sem régészeti kutatás ezen objektumok egykori helyét?

• Miért állítják valótlanul, hogy ezek máshol léteztek, miért keverik Óbudát a mai Buda várával?

•  Miért állítják több évtizede valótlanul, hogy a római Aquincum volt Óbuda városa? Miért kell oda erőltetni a magyarság fővárosát? Hol van erről a történész téveszméről helymeghatározó oklevél ?

 

• Hogy nem tűnt fel idáig "szakértőinknek", hogy a Novi Montis Pestiensis Castrum Buda az nem a mai Buda vára?

• Miért nem kereste idáig sem kutatás ezt a Békásmegyer területén lévő Buda várát?

• Most már kezdik felfogni, hogy hol volt Óbuda?!

 

Az eredeti oklevél a levéltárból! 

1326. Julius. 1

Persze a világért sem akarjuk kérdőre vonni a "történész szakértőinket"de azért mégis, mikor fogják elismerni a több évtizedes tévedéseiket?!

Ismét megkérdem:
Miért állítják több évtizede valótlanul, hogy a római Aquincum volt Óbuda városa? Miért kell oda erőltetni a magyarság fővárosát? Hol van erről a történész téveszméről helymeghatározó oklevél ?

A Budapesti Történeti Múzeum honlapján miért tévesztik meg az embereket? 
A Pest-Újhegyi vár-Novi Montis Pestiensis-Castrum Buda az a régi Óbuda prépostsági vára közvetlen közelében létezett BÉKÁSMEGYEREN azaz a mai CSILLAGHEGYEN! 

A vonatkozó oklevelek világosan-érthetően elmondják számunkra, hogy Óbuda királyi várai és kolostorai nem a mai Buda várában (Nova Buda-Nev Ofen azaz Új Buda) de nem is a ma még Óbudának gondolt területen léteztek. Tehát Óbuda városa Megyeren volt, és nem Aquincumban !

Semmilyen magyar vonatkozású leletet nem találtak a római Aquincum feltárása során, egyetlen darabot sem !

Tehát a római Aquincum még véletlenül sem a magyar Pompei ! A kultuszminiszternek nem ártana tanulni egy kicsit, mielőtt ismételten a saját ostobaságait hangoztatná a magyar parlamentben.

 A római város és Zichyék Óbudája csak egy giccs a kirakatban! 

	Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára
	"A giccs néha szembeszökően silány és primitív, de gyakran jelenik meg a technikai tökély álcájában is, és ez a veszélyesebb, mert könnyebb művészetnek hazudnia magát"
	Érzelgős, szirupos, hatásvadász, olcsó, limonádé.

A HIVATALOSAN NEM LÉTEZŐ SICAMBRIA VÁROSÁNAK OKLEVELEI

A SICAMBRIA-ÓBUDA OKLEVÉL

Egyes "szakértő" régész-történész hivatalnokoknak egyre kínosabb az Óbuda botrány. Miközben ők azzal vannak elfoglalva, hogy továbbra is megpróbálják a szőnyeg alá söpörni az immár több mint 200 éve fennálló problémákat, és a minden alap nélküli történész dogmákat tovább erőltessék, addig egyre több teljes hitelű oklevél kerül elő  SICAMBRIA-ÓBUDA városáról. Páran, még napjainkban is megpróbálják valótlannak nyilvánítani Sicambria-Óbudát-Atilla király fővárosát.

EZ AZ ÓBUDAI TÖRTÉNÉSZ SZAMÁRCSAPÁS...

NÉZZÜK A "NEM LÉTEZŐ OKLEVELET"

Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függő (Pecsét tulajdonos: ferences generális. Vörös színű viasz, kb. 63 x 38 mm-es ovális, függő. Ábra: 3 szinten imádkozó szerzetesek. Felirata: S GENERALIS MINISTRI -----S FRATRVM MINORVM.

A SICAMBRIA-ÓBUDAI KLARISSZA KOLOSTOR OKLEVELÉNEK MINISZTERI PECSÉTJE

A "szakértők" szerint nem létező Sicambria városának, nem létező oklevelének nem létező pecsétje....

AZ OKLEVÉL TELJESEN VILÁGOSAN KÖZLI, SICAMBRIA AZ BIZONY ÓBUDA VÁROSA !

Igazán érdekes, hogy okleveleink és krónikáink Sicambriáról szólnak, és NEM a római Aquincumról !

Hol az oklevél, hogy Óbuda városa Aquincum volt?

NINCS, SOHA NEM IS VOLT, EZ ÍGY MÉG ÉRDEKESEBB...

Mégis akkor mi alapján állítják ezt hivatalosan?

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG SINCS A FŐTÉR BETONJA ALATT !

Miért kell a római romokat Óbuda városának állítani valótlanul?

KURSZÁN VÁRA SEM A RÓMAI CIRKUSZ !

AZ EREDETI OKLEVÉL

A SICAMBRIA-ÓBUDAI apácakolostor oklevele  

DL-DF: 3849
Keltezés: 1346-06-23
Kiadó: FORTANERIUS MINORITA GENERÁLIS
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 18 5
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függő (Pecsét tulajdonos: ferences generális. Vörös színű viasz, kb. 63 x 38 mm-es ovális, függő. Ábra: 3 szinten imádkozó szerzetesek. Felirata: S GENERALIS MINISTRI -----S FRATRVM MINORVM. Sérült: kb. 15 %-a hiányzik. (V8-1110.))

Regeszta: Padova. 23. d. Junii. Padue. Fortanerius minorita generalis Márton magyarországi provinciálishoz. Fortanerius minorita provinciális az 1346. június 4-én Velencében tartott ferences rendi gyűlés hozzájárulásával engedélyezi Márton magyarországi provinciálisnak, hogy apácákat helyezzen át az Erzsébet királyné által Sicambria városában alapított klarissza apácakolostorba, és novíciákat vegyen fel ugyanoda. Eredeti, hártya, lyukas, foltos, lila-zöld selyemzsinóron függőpecsét töredéke. Kiadva: Kiadva: AO. IV-612. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky)

HÁTOLDALA

Kézzel írt regeszta

ANJOU KORI OKMÁNY

 

A FERENCES MINISZTER PECSÉTJE

Mivel a valótlanul, jelenleg is hivatalosan Óbudának beállított főtér környékéről, vagyis a római Aquincum városának területéről nem ismerünk olyan leletet, vagy oklevelet, ami ugyanazt a területet Sicambria városának állítaná, így bátran kijelenthetjük, hogy 

ÓBUDA VÁROSA NEM A RÓMAI AQUINCUMBAN LÉTEZETT ! 

Óbuda városa az ősi Sicambriából fejlődött tovább!

 

TEHÁT A KLARISSZA KOLOSTOR NEM AQUINCUM TERÜLETÉN ÉPÜLT !

EZ A TÉNY EGYBEN AZT IS JELENTI, HOGY SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT AZON A FÖLDRAJZI TERÜLETEN KELL KERESNI, AHOL AZ OKLEVELEK ÉS LÁTKÉPEK PONTOSAN MEGHATÁROZZÁK !

DILLICH HADMÉRNÖK KÉPEIN SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGY TETEJÉN

Az Akadémiai kiadó pedig 1982-ben ! adta ki a Levéltári Közleményekben, hogy Sicambria városa volt valójában Óbuda!

Egyes történészek azonban még napjainkban is azt a történetírói schönvisneres hamisítást erőltetik tovább, hogy Sicambria nem létezett, és ezért még fizetést is kapnak.

CSAK ÚGY SZÓLOK,

NAGYON VESZTÉSRE ÁLLNAK A TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK,  NAGY RÉSZÜK MÁR MEG IS BUKOTT !

:)

                                 

                                                                       Egyed Zoltán Pajzsvivő

GERCSEI TEMPLOM? TÉVES DOGMA!

TÉVES, MINT A HIVATALOS ÓBUDAI HATÁRJÁRÁSOK!

Reméljük mélyen alvó szakembereink szemét ezzel a bloggal is sikerül felnyitni, és hajlandók lesznek lerázni a történelmi tévedéseket okozó megfelelési kényszert, ami történelemkutatásunk legnagyobb szégyene. Az Árpád-kori-középkori magyar fővárost ugyanis szakembereink elfelejtették megkeresni-megtalálni!
És ebben az óbudai határjárások téves azonosítása játszott közre, így került Gercse települése Hidegkútra tévesen.            

                             Jó reggelt kívánok, ébresztő fel!   Egyed Zoltán Pajzsvivő

                      Gercse, Geche, Gerche, Gerse, Guerche, Guerchey alakban előforduló helységnév.

HIDEGKÚT TERÜLETE

Gercse első írásos említései

1212. II. András király megállapítva a budai káptalan birtokterületét, annak határát a következőképpen írja le: a határ Buda és Felhéviz között egy kerek kőnél kezdődik, onnan egy völgy elejére megy és az Vzashege (Wzahaz Hege) nevű helyre, majd a Mone-roshig (Morolhel) nevű hegyre. Innen a Cemarkeu (Chemarkw) nevű kőhöz ér, s innen két út között halad, Werhard szögletéhez jut s innen Guerche (Guerchey) szőleibe s itt földhatárjel van, majd a Guerche (Guerchey) falu végéhez, azután egy átfúrt kőhöz. Onnan a Hozest (Hyges) hegyre megy föl s itt van földhatárjel, majd egy úthoz és dombon át a Pelishig (Pilishegy)-re ér és onnan le az esztergomi nagy úthoz, majd a Tebevra (Tebewra) hegy közepére s innen három falu: Megér és a két Pucernic (Pazanduk) falukkal határosán a Dunához jut.

Eredetije DL 105991. Átírta IV. László király 1273. aug. 24. VemL 262. (Veszprémi
kápt.orsz.lt. Armales 22.) DF 230035. - János kalocsai érsek 1295. jan. 12. DL 106086.
Fejér III. 1. 121., Krit.jegyzék 272., Budapest 6., Bártfai Szabó
12., Tanulmányok Budapest múltjából XDC. 30.1.

A HIDEGKÚT TERÜLETÉN TÉVESEN AZONOSÍTOTT KÁPOLNA ROMJAI

A határjárás értelmezésénél azt kell tudnunk, hogy az 1212-ben készült tulajdonképpen az ÓBUDAI prépostság területét járja körbe,annak határát állapítja meg. Tehát már csak ezért sem lehet ez az óbudai káptalan a ma ismert főtéren, a határjárás hegyek-völgyek közt vonul, nem egy lapos területen- de ezt a történész dogmát több oldalon tárgyaljuk még. Számunkra jelenleg Guerche földrajzi elhelyezkedése a fontos, és ezt úgy kapjuk meg ha tudjuk merre találjuk MEGYERT és a két PAZANDUKOT!

Nézzük csak...

Károly Róbert király 1328 április 18-án kelt átíró okleveléből ismerjük.41) Bzt a szöveget, mivel helyesírása az 1328. évinek felel meg, II. számmal jelöljük. Az eredeti oklevélnek azonban nemcsak királyi, hanem egyházi átiratai is fennmaradtak. János kalocsai érsek, királyi kancellár 1295 január 12-én,42) az esztergomi káptalan pedig 1332. március 31-én43) írta át az 1212. évi eredeti iratot. Az 1295-ös átirat szövegét, mint legrégebbiét, l-es, az 1332-es átirat szövegét pedig III-as számmal jelöljük. A három szöveg eltérő helyneveit egymásmellé téve a következő eredményre jutunk.

Tehát Gercse települését úgy találhatjuk meg, ha az utolsó métáktól követjük vissza a határjárást. Így egyben a határjárások métáit is megtalálhatjuk, persze mindehhez nem árt a terepet is ismerni.

Mit ír erről Bártfai?

• Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

1212. II. Endre k. a főurak közbenjárására visszaadja és megjáratja a budai káptalannak Óbudán és közelében levő birtokának határait, átengedi neki a falu feletti bíráskodás, a vásárvám és szőlődézsma jogát. Az oklevél igen röviden és hiányosan jelöli meg a királyi birtok és az egyházi bir-tok elválasztó határait s e miatt évszázadokon át bizonytalan volt mindkét rész jogi helyzete. Megnehezítette az ügy végleges tisztázását az is, hogy az oklevél szövegébe 1244 előtt, amidőn IV. Béla Pest város kiváltságlevelét kiadta, négy tonna vám-só adományozását is betoldották, úgyhogy két oklevélcsoporttal van dolgunk, az egyik (Szentpétery 272. sz.) a hitelesnek tekintett, a másik (280. sz.) a hamisított. Mind-kettőből van példány a budai kpt. pozsonyi és veszprémi oklevelei között. Budapest okit. a két oklevél szövegét pár-huzamosan közli, de kimaradt belőle a veszprémi kpt., hiteles helyi levélt. B. 30. jelzetű, Theophil esztergomi érsek által 1332 március 31-én kiadott szöveggel való összehasonlítás, amely a helyneveknek fontos változatát adja. Az Országos levéltárban lévő Dl. 17, 18, 67. sz. bár újkori másolatok is figyelmet érdemelnek.

Óbuda körül ekkor Guerche = Gurche = Guerse, Meger kétségtelenül a mai Békásmegyer, Passanduk = Pazanduk, Poucernic (helytelenül olvasva Poucerme-nek) falvak terülnek el az oklevél szerint.

Ezen oklevélnél megtudhattuk még azt is, hogy Megyer az Békásmegyert jelent. Gercse település pedig kizárólag Békásmegyer közelében kereshető és található meg a terepen is, méghozzá a Kewe hegy közvetlen közelében

• Fejér, Georgius: Index codicis diplomatici Hungariae ecclesiastici ac civilis stirpis Árpádianae. (Budae, 1830)

Nicolaus, Iudex Curiae regiae, vna Comes de Guerche, alias Kewe. A. 1274.

Már Gárdonyi is aggódott!

Gárdonyi is már eleve téves helyről indult, mert Szűz Mária szigete az életben nem volt soha a mai Margit sziget. De a második méta helyét sem találta meg, Szentjakab-falva nem a mai Újlak ugyebár (remélem ezt talán páran idáig is tudták, mármint a történ-észek)  

• Budapest Régiségei 14. (1945) • ÉRTESÍTŐ • Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589

"Ha tehát a káptalani terület határkijelölésében kétségek merülhetnek fel, azok kizárólag a nyugati határvonalra korlátozandók, ahol a hegynevek nem azonosíthatók a ma is fennálló hegyekkel. Ezt a bizonytalanságot csupán Gercse község helyének pontos kijelölésével lehetne mérsékelni, mert az 1212. évi határleírásban ez a község fontos szerepet tölt be. Ez idő szerint a hidegkúti határban álló templomromot tartják Gercse középkori templomának s ha ez a feltevés helytálló lenne, akkor a középkori Gercse község e templomrom körül lenne keresendő. Ez a feltevés azonban nem áll biztos alapokon, mert a nevezett templomrom Hidegkút középkori temploma is lehetett"

Hozzátenném, hogy még Hidegkút templomának a filiáléja is lehetett (ez Gárdonyi fejében meg se fordult sajnos)                                      és aztán így folytatja: 

"Ezután is megoldatlan probléma marad azonban a Pilishegy, mely az 1212. évi határleírás szerint a Csúcshegy és az esztergomi út között állott, itt pedig olyan hegyet, melyre a Pilishegy elnevezés ráillenék, nem tudunk megjelölni."

Az 1212-es határjárás több métája-határjáró pontja sem egyezik, az ugyanis Óbuda városát hegyek tetején tünteti fel, kizárt, hogy a ma Hármas-határhegynek hívott hegyen vezetett.

Tehát Gercse-Guerchey település és szőlő nem Hidegkút  területén állott  és a vizsgált kápolna romok nem Gercse templomának emlékei. És ebben is a Zichyék a ludasak, ugyanis ők hamisították meg az óbudai határjárásokat, és a történetírók elhitték a hamisítást!

Jó reggelt kívánok.....                                    :)