Ha csak egyetlen oklevelet akarunk elolvasni, akkor ez legyen az. Ugyanis ezen oklevél önmagában borítja az évszázados történetírói dogmákat, Budával és egyben Felhévíz földrajzi helyével kapcsolatban is!
Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az
óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett
kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi
jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a
Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés
birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával
új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani
klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. -
A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.
Elmagyarázom, az oklevél lényegét, hogy aki nem teljesen nyakig van ebben a témában, az is értse, hogy miről ír. Tulajdonképpen az oklevél azt igazolja, amiről régóta beszélek, hogy Óbuda városa, ahol az óbudai Fehéregyháza van, ugyanott van Felhévíz is! Az oklevél egyben igazolja számunkra a Pest-hegyen lévő Óbuda városának és Felhévíz királyi várainak azonosságát. 1453-ban még mindig budainak írja az oklevél a Felhévizeket, miközben Óbudáról van szó, teljes bizonyossággal! Tetszenek érteni történészkéim? NEM A MARGIT-HÍDNÁL! Tessék szépen elolvasni, hogy a régi jelzethez VBuda azaz Vetus Buda-Óbuda van írva! Ez a tény is azt erősíti meg, hogy a mai Budánál, azaz Nev Ofennél- Újbudánál(mai Buda), sosem volt semmilyen Felhévíz-Calida Aqua! Minden helymeghatározó oklevelünk szerint: Tria quoque molendina ad Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam.” A vizimalmok a ma Csillagnak hívott hegy oldalában működtek. Eredeti neve: Pest hegy... ! Valamint azt is igazolja az oklevél, hogy Fehéregyházát miért is hívják óbudainak. Mert Óbuda városában található! Tehát tanácstalan történészeink hármashatárhegyi Fehéregyházának ferdített kolostora a Viktória téglagyár bányagödrében is csak egy ön és közámítás!
Értelmesen belegondolva az Óbuda látképeket is igazolja és hitelesíti ez az oklevél is, hiszen arról szól, amit látunk a képeken! Az óbudai Fehéregyházának hívták azt a prépostsági főtemplomot, amit Óbuda látképein csodálhatunk, a promontorio hegyfokon-a mai Csillaghegyen. Ott működtek a patakmalmok a meleg-vizű forrásokon, ezért volt érdemes annyit pereskedni értük. Ezek a malmok és mindenféle középkori vízi szerkezetek az alulcsapó kerekekkel a hegyoldalban hatalmas teljesítményre voltak képesek, és ne felejtsünk el valamit: ezen források nyáron és télen egyaránt működtek.
A prépostság ajtaja előtt fakadt a kettős forrás, aminek lefelé futó árkai a mai napig megvannak kikövezve in situ. Ez rossz hír a teóriákat hasra-ütésre gyártó történészek számára, akik a terepen még a határoló falakat sem látták meg, a sok romemlék között, úgyhogy a Lassányi Gábor-Négyesi Lajos páros "lépcsőről-hegyre tüzelés gyakorlása első világháborús lőtér" tévképzete, negatív rekordként, a történelmi feljegyzésekben a Varju Elemér Visegrád királyi palotájának eltagadása mellé kerül majd egy jövőbeni szégyenfalra. Az is lehet, hogy azért sikerült ez is így, mert a Pompeji Láng Orsolya intézte ezt a bulit is, a feljelentése után. Na, úgyhogy így járnak majd, akik most nem olvasnak okleveleket, vagy elferdítik azokat. Van egy olyan érzésem, hogy elég nagy szégyenfalra lesz majd szükség, hisz az összes óbudai történész is velük együtt megy a lecsóba! Jujj de sok ez a "véletlen tévedés", évtizedeken-évszázadokon keresztül, emberöltőkön át! Ugye-ugye? A hivatali megmondótörténészek számára még pluszba az a rossz hírem, hogy a baklövésekre fognak csak igazán emlékezni a jövőben!
Miközben ezeket a sorokat gépeltem, az járt a fejemben, amit a CEU előadói termében elhangzott előadás, (Régészeti rejtélyek a Pilisben: Titkos történetek vagy rejtőzködő kincsek a föld alatt?)után mondott nekem egy értelmes szakmabeli: "nagyon jól csináljátok amit csináltok, de vegyétek észre, hogy nyitott kapukat döngettek." De mikor fogják egyaránt kimondani, hogy hibáztak? Közben pedig egyesek tovább gyártják a dogmákkal teli, elferdített könyveket, és az ifjú szakmabelieket továbbra is félreképzik, a tudománytalan és alapjaiban hibás budai topográfiával. Valahogy olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, az idők végezetéig hozhatnám az okleveleket és írhatom a blog oldalakat... De azért van még pár dolog a tarsolyomban, biztosan örülnek majd neki... !
Egyes történészeink, egymás téveszméit másolva, és a hivatali munkájuk során, egymást túllicitálva azon igyekeznek, hogy Sicambriát, egyfajta mondai vagy kitalált városként adják el az óbudai történelem iránt érdeklődőknek. Írásaikban és előadásaikban egyaránt jellemző, hogy előszeretettel hagyják el a valós tényeket, kihagyják a hiteles okleveles forrásokat, és hiteles térképek tucatjait, amik mind Sicambria városáról szólnak. Csak is a Schönvisneres értetlen ostobaságot akarják az olvasókkal elhitetni, hogy Sicambria nem létezett! Pedig a jezsuita könyvtáros, Schönvisner, csak azért találta ki ezt a mesét, Sicambria nemlétezéséről, hogy leplezze a saját értetlen kudarcát. Mégpedig azért mert a római város, Aquincum területén, nemhogy Hun vagy Árpád-kori palotákat, de egy kabátgombot sem sikerült találnia, ami magyar lett volna! Az is árulkodik a nemtörődöm formájukról a szakértőinknek, hogy a vízrekonstrukciós térképeket az adott földrajzi környezetre vonatkozóan teljes egészében
TÉNYEKET PRÓBÁLNAK MEGHAZUDTOLNI A TÖRTÉNÉSZEK! AZ ÓBUDAI KLARISSZA KOLOSTORT SICAMBRIÁBAN ALAPÍTOTTÁK!
Aztán már meg sem lepődünk, ahogy a Budapesti Történeti Múzeum közösségi oldalán is meghazudtolják az okleveleinket és térképeket. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor mindig arra gondolok, hogy Magyarország ebben is egyedülálló a világon, hogy a hivatali uram-bátyám, módszerrel, ostoba módon visszaélő történészek a saját kárunkra hamisítják a történelmünket. A józan ész Tényleg szabadságra ment...
SICAMBRIA NEM LÉTEZETT DE AZÉRT OKLEVELEK LEVELEZÉSEK ÉS TÉRKÉPEK VANNAK RÓLA!
A BTM szakértője itt éppen abban reménykedik, hogy majd a gázgyár betonja alatt megtalálják Óbudát.... a rögeszmés butaság netovábbja, ahogy most is még az egykori szigetet akarják a városnak erőszakolni. Most szólok, hogy teljesen egál, hogy mit kapartok össze, mert attól még nem lesz a totál lapos területen a Vetus Buda hegy! Ez már szinte beteges, ahogy attól rettegnek, nehogy be kelljen vallani a tévedéseiket valamikor. Márpedig muszáj lesz... és erről én gondoskodom! Hiába tolják előre Kanyót, és bújnak a háta mögé(hogy majd ő vigye el a balhét) mert a Fecó nem buta-gyerek, ő is rájött már arra, hogy ezt csúnyán eltolták, nem kicsit, hanem nagyon. Hiszen igazolni tudom, hogy a Boldogságos Szűz Szigetének, Revjeno és Vybech romemlékeit ferdítik a korlátolt történész "szakértők" Óbuda városának.Tehát már bukott a mutatvány! Megkérdezzük azért levélben tőlük, hogy ki az a magára nyilván büszke történész, aki a közösségi oldalukat kezeli. Megkérjük meséljék el, hogy Sicambria városának keresésével mennyi időt töltöttek el, és miként gondolták amit írtak. Tehát akkor a Budapesti Történeti Múzeum szerint nem létezett Óbuda városa? Még kész szerencse, hogy ismernek már jól az Óbudai Múzeumban régebbről, hiszen most ugyanaz az igazgatónő van a BTM-ben, aki korábban az Óbudai Múzeumban volt.
Mindennapi munkám után, kikapcsolódásképpen éjszakánként Óbuda város helyrajzára vonatkozó hiteles információkat keresgélem a neten. Így akadtam rá Bártfai Szabó László okleveles gyűjteményében a következőre.
Tehát Oláh Miklós a királyné követének írott levelében még pontos helyrajzi leírást is ad Sicambria városáról! Mégpedig azt állítja, hogy Óbuda városa, Sicambria mellett, a királyi Óbuda felett található! Rögtön ismerős is volt ez a helymeghatározás, hiszen Hungária című művében, hasonló és még pontosabb meghatározást kapunk az ötödik fejezetben.
Oláh Miklós
"Északra esik a királyi vadaskert, neve Nyék, nemcsak egy erdős hegy, hanem messze nyúló rétek is vannak benne; kerülete három magyar mérföld, bővelkedik különféle vadakban. Oldalához királyi palota csatlakozik, melyet Ulászló király* építtetett remekbe nagy költséggel. Fentebb Szent Pál* erdős hegye látszik, mely egykor a pálos barátok kolostoráról és az első remete, Szent Pál* testének ereklyéjéről volt híres. Szorosan véve észak felé részben más szőlőtermő hegyek magasodnak, melyek lábánál egy másik pálos kolostor áll a Szent Szűznek szentelve, melyet Fehér Máriának hívnak, részben pedig Sicambria* városának – róla majd később szólunk – máig látható romjai. A Duna mentén dél felé van Óbuda mezőváros, itt társas egyház van, prépostságáról és egyéb papi tisztségeiről is híres. E mezőváros felett ugyanabban az irányban van a Szentlélek ispotály, itt gyógyhatású hévizek törnek a felszínre. Kissé tovább, Buda felé van Szentháromság mezővárosa, melyet magyarul Felhévíznek neveznek; ez társas egyházáról és ízléses házakkal körülvett hőforrásairól híres. Ugyanott, a szabad ég alatt is vannak hőforrások, három vagy négy helyen, mind csodamód gyógyító erejűek. Némelyek közülük a Duna-parttól alig tízlépésnyire találhatók a szabad ég alatt, ezekben szoktak fürödni a földművesek és szőlőmunkások úgy, hogy csak a fejük és a válluk látszik ki, s aki rájuk néz, mintha a test feltámadásának festményét látná, ahogy azt a szent templomok falaira festett képek mutatják."
KÓKLER TÖRTÉNÉSZEK
Persze a hivatali ferdítők és kókler történészek ezeket a hiteles forrásokat hanyagolják és saját tévképzeteikkel skatulyázzák krónikaíróinkat. Gondolom újat mondok az Óbuda "szakértő" történészeknek azzal, hogy csak arról adnak levélben helyrajzi leírást, hogy merre található, ami létezik, és szemmel is jól látható. Ami nem létezett sohasem, vagy egyáltalán nincs, vagy sosem volt semerre sem, arról nem lehet leírást adni. Kezdem úgy érezni, hogy ezekkel a saját korlátaik közé szorult tévképzeteket gyártó és értetlen történészeknek a Besenyő Pistabácsival kéne továbbképzést tartani, akkor talán felfognák, hogy a szerintük sosem létezett városról, gyakorlatilag semmi-nulla forrásnak nem szabadna lenni.Elmebaj! A legaljasabb légből-kapott történészi beteges agyszülemény pedig az, hogy a "humanista írók" találták ki a várost, Sicambriát. Ugyanis Oláh Miklós nem író, vagy történész (pláne nem!) volt, hiába akarja a degenerált wikipedia is ezt az ostobaságot erőltetni. A wikipédia több témakörben is orbitális ökörségeket ír, de alapjában hiteltelen az összes Óbudával foglalkozó oldala, így tehát Szikambria és a vonatkozó oldalak is, és ezeket külön blog oldalakon írom meg. II. Lajos és Mária királyné titkára, utóbb Magyarország kancellára, Esztergomi Érsek-Prímás és királyi helytartóként élt és dolgozott Oláh Miklós, és mint ilyen, biztosan jobban ismerte a fővárost és környékét, jobban, mint bármelyik kókler történész napjainkban, akik csak arra képesek, hogy öt könyvből írjanak egy hatodikat! Természetesen az új könyvhöz, a korábbi szamárcsapás könyveket használják fel, hiszen meg akarnak felelni az elvárásoknak. De persze a korábbi, hatodik századi forrás felett is simán elsiklanak és magyarázgatni próbálják a téveszméiket.
"backfire effect a visszafelé elsülés effektusa" !
Így hívják a rögeszmékben vakon hívő embereket, akik azt képzelik, hogy a tények nem cáfolják meg a dogmáikat.Amikor az emberek úgy reagálnak a cáfoló bizonyítékra a dogmákkal szemben, hogy megerősítik a belé vetett hitüket. Nem változtathatod meg az emberek hitét, szóval ne is próbálkozz vele. Persze van még náluk az a bizonyos csordaszellemnek hívott jelenség is, amiben a résztvevő a csorda után megy, így a végén biztosan sz@ros füvet legel, persze csak átvitt értelemben. Hiszen egyes történészeinknél az, hogy Sicambria nem létezett, az csak az ő tévhitük, ami a hamis képzésük és az elvárás eredménye. A bizonyítékok és érvelés nem hatásosak megrögzött történészi elképzelések ellen! Rossz példaként említhetjük az ez ügyben favorizált Kanyó Ferenc írását, hiszen az (PDF) Elméletek az Árpád-kori királyi Magyarország székvárosairól ... című írásában a 67. oldalon leközli többek közt ezt a levelet, és hosszasan sorolja az írott forrásokat, ám tudatilag még sem jut el odáig, hogy azért van ennyi forrásunk róla, mármint Sicambriáról-oklevelek,krónikák, helyrajzi leírások, térképek és levelek, mert igenis létezett Sicambria városa, és ennek napjainkban is látható romemlékei is vannak,így tehát igazat írnak a krónikáink is! A tanulmányaikban azonnal szembeötlő, egysíkú hiányosság az árulkodó: az a gyakorlat, miként általános alapismereteket, tényeket hagynak figyelmen kívül, a dogmatikus történész tévhitek érdekéért, ugyanakkor pedig a teljesen hibás-téves áltudományos alapismeretek. Alapvető gondolati problémák vannak egyes történészeknél, de legfőképpen Kanyónál, mert képtelen megérteni a tényt, hogy már neki is a hamisat és a téveset, a hibás budai topográfiát tanították. Ezért téves alapjában az írása nagy része, melyben mindvégig próbálja összemosni a Zichyék területét a középkori Óbuda városával, és közben a színtiszta-hiteles okleveles és látképes forrásokat hanyagolja, vagy a szamárcsapás érdekében meghazudtolja.Egyvalamivel azonban mégsem tudnak mit kezdeni: Sicambria város és Vetus Buda városának romemlékeivel. Bármibe le merem fogadni, hogy egyáltalán nem is értik, hogy miért írtam két várost. A nagyon durva pedig valójában az, hogy egyiket sem találták meg hivatalból, még a kapcsolódó várak igazi helyét sem. De nem is keresik, inkább ferdítenek tovább -hogy nem létezett és csak kitalálták- az jobban megy nekik.
Nézzünk tehát pár képet Sicambria városából, ami jelenleg még látható, és elmélkedjünk magunkban, hogy mennyire szánalmas botrány, és szégyen ez az egész, amit a hivatalos oldal művel ez ügyben.
Természetesen
a főcím Óbudára is vonatkoztatható, hiszen ahogy Óbuda városa, -a
préposti és királynéi vár- sosem volt a római Aquincumban, vagy a
Zichyék főterének területén, ugyanúgy a városon átvezető Nagy Esztergomi
Út-Via Magna Strigoniensis sem haladt sohasem a mai Hármashatárhegy
oldalában. Mielőtt még belemennénk az óbudai hivatali téveszmék apró
részleteibe, az okleveleink szerinti legfontosabb utakat, a város
főútjainak valós helyét kell megvizsgálnunk. Igazán tanulságos, hogy
ezt a főutat miként próbálták a tévedéseikhez erőltetni történészeink,
hogyan próbálták oda feltüntetni, ahol tulajdonképpen sosem volt. Szinte
hihetetlen, hogy a "szakmai nagyságok" milyen szinten elvakultak, és
csak süketen és vakon kántálják tovább az évszázados tévedéseiket a
műholdas térképek világában. A kutató embernek valahogy olyan érzése
van, hogy csak a történészek, és valamilyen rejtélyes oknál fogva csak
ők rekedtek meg a digitális világ nélküli őskorban. Mintha tudatosan nem
használnák történészeink a térképeket és okleveleket Óbuda város
helyrajzával kapcsolatban. Most már készakarva lódítanak és butítják az
embereket az Óbudai Múzeum szervezésében az "Óbudai Séták"
programsorozattal is. Megvizsgáljuk
tehát a "Bécsi útnak" hívott utat ami a Zichy főtér területére vezet,
és az igazi Esztergomi Nagy Út valós helyére vonatkozó látképi hiteles
forrásokat, és így egyben azonosítjuk is a hiteles Óbuda városába vezető
utakat, amit napjainkban is bárki-bármikor megtekinthet.De
ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg ezt a híres "Bécsi utat" amit
mostanában is még a hivatalos oldal a középkori Nagy Esztergomi útnak
akar bemagyarázni nekünk, teljesen alaptalanul és valótlanul. A végére kiderül, hogy miért is hívják BÉCSI útnak a mai tízes utat. Nagyon igaz, és egyben ismét tabu döntögető írás következik, tessenek kapaszkodni...
A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT
A HIVATALOS ESZTERGOMI NAGY ÚT-BÉCSI ÚT
Régész-történészeink
esztergomi útját, és annak hivatalos azonosítását akkor nevezhetnénk
történészi tévedésnek, ha arról lenne bármilyen látképi, vagy akármilyen
egyéb valós forrás, hogy a mai 10-es út volt egykor Óbuda város "BÉCSI"
útja. Ilyen azonban nincs, és soha nem is volt! Hiába írják a
dilettáns Wikipédia szerkesztők is, és hiába akarják a történészek
tévképzete alapján ezt erőltetni. Jó példa erre a Wikipédia BÉCSI ÚT írása(2018.03.03 napján). Az irodalomként ajánlott Garády Sándor tanulmánya, és a
NINCS TALÁLAT
forrásként feltüntetett Budapest lexikon sem azonosítja a Bécsi utat a középkori Óbuda város Nagy Esztergomi útjának, a tanulmányban a Via Magna Strigoniensis meg sem található!
Nem akarok itt most arról értekezni, hogy mennyire nem hiteles a
Wikipédia, és milyen szinten korlátoltak a szerkesztők. Erre a témára és
az ostoba ferdítéseikre inkább külön létrehoztam egy Blog oldalt, ahol
az aktuális butaságaikat cáfolom, mert engem azonnal kizártak
mondvacsinált indokokkal a szerkesztők közül. Tehát a lényeg: Óbudával
kapcsolatban a Wikipédia is valótlan és hiteltelen információkkal eteti
az olvasóit, mert nem az elsődleges és hiteles információkat közlik,
hanem a történetírók tévképzeteit erőltetik tovább!
HITELTELEN
A HUNGARICANA
oldalán keresgélve még Belitzky János írása a legértelmesebb, mert a
végére el is jut a valós Óbuda város területére. Az óbudai határjárások
alapján végzett azonosítási kísérletének kiinduló pontja azonban hibás,
mert az a történészi prekoncepció-elképzelések alapján történt.
Egyébként ő volt az a földrajztudós, aki ugyan közel járt a megoldáshoz,
ám véleményét nem tudta, de nem is akarta nyíltan vállalni, és így
inkább iskolás csoportok tanulmányi kirándulásán adta tovább a helyrajzi
tudását. Elkövetett azonban egy hatalmas szamárcsapás hibát, Csánki Dezső nyomán, a folytatásban erről is szó lesz. A műholdas térképet nézve rögtön feltűnik valami nagyon furcsa, két "BÉCSI ÚT" van! A Zsigmond tér, a mai Buda vára felől vezető utat is így hívják, hiszen az valóban a postaút volt. A tízes utat hívják azonban még
BÉCSI POSTAÚT
Vörösvári útnak is, mármint kifelé értelmezve, és így nézve ez bizony a
valós középkori elnevezése, mert az utakat általában egy közeli
településről-az oda vezető útról nevezték el. De ezt a vörösvári utat,
ami az Árpád hídhoz a Zichyék egykori területére vezet, hívják bizony
"Bécsi útnak is, és ez nem lehet véletlen! Lehetne ezt persze úgy
magyarázni, hogy mindkét út a mai ausztriai területen lévő Bécs városába
vezet, annak a posta-útja, és még lenne is értelme ennek, de csak úgy,
ha a Zichyék területén állt volna Óbuda városa, azonban az sosem volt
ott! Én viszont úgy gondolom, hogy megtaláltam a több évszázados
Óbuda probléma megoldását, és egyben azt, hogy miért hívják mégis
"Bécsi" útnak a főtér felé vezető utat, és ezt nemsokára el is árulom kedves olvasóimnak! 😉
OKLEVELEK ÉS HATÁRJÁRÁSOK
Az
oklevelek tudósításai gyönyörűen igazolják, hogy a történészeink
szerinti Árpád híd környéke (a ma Óbudának ismert terület) nem egyenlő a
középkori Óbuda területével. A középkori óbudai határjárások is ugyanezt erősítik meg, hiszen azok közül egyiket sem lehet a ma ismert óbudai területnek megfeleltetni. Sőt azzal, hogy a Zichyék hamis határjárását tették magukévá a történetírók és később a történészek, így ezáltal saját magukat cáfolták meg. A
saját maguk által létrehozott tévképzetük, az 1355. évi téves
nyomvonalú határjárásuk cáfolja pont Óbuda helyét a Hármashatárhegy
környékére és a Zichyék területére! Mindez pedig csak azért lehetséges,
mert Zichyék meghamisították a középkori óbudai határjárást. Ezt a tényt Gál Éva írta meg korábban és ITT lehet részleteiben elolvasni. És, hogy miért nem igazak a hivatalosan elfogadott
határjárások
a Zichyék főterére, a napjainkban tévesen Óbudának képzelt területre?
Egyrészt a határjárások sziklás szőlő- hegyen lévő városról szólnak, az
okleveleink pedig mindezt megerősítik. De van még egy sokkal egyszerűbb
oka is, a Zichy főtér területe a középkorban még szigetként létezett! Ez
alapján pedig az ott feltárt romemlékeinket az egykori nagy-sziget
INSULA BEATE MARIE VIRGINIS objektumainak kell, és lehet csak
azonosítani, semmi esetre sem Óbuda város épületeinek! És ezt kérem mindenki jól jegyezze meg, mert további írásaim erről fognak szólni, Óbuda városával kapcsolatban elérkeztünk a végjátékhoz. Oklevelekkel fogom igazolni, hogy a Zichyék főtere, amit ma tévesen Óbudának nevezünk, az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigete ! És
van egy olyan középkori településünk, aminek a határjárását a Zichyék
területének tudjuk megfeleltetni, ezt a középkori fontos területünket
azonban történészeink teljesen tévesen azonosították teljesen máshová-
egykori elmondások és feltevések alapján .
ÚJ BECS. – A FŐVÁROS RÉGI TÖRTÉNETÉBŐL. Valamikor, régen, egy tréfás mondás járta Pesten. Hogy Bécsből Pestre, Budára a főtt kását úgy lehet elhozni, hogy Pesten, Budán még melegen ehessék. Persze, hogy találós mondás.
Történetíróink még ismerték ezt a mondást, és próbáltak is rá magyarázatot találni. Aztán a korábbi történetírói feltevésekből, Csánki nyomán, pont Györffy György és aztán Belitzky János alkotott szamárcsapást, hogy Újbécs a bal parton volt, és téves azonosításával senki sem foglalkozott. Elfogadták és elfogadják ma is, meg sem kérdőjelezik, mert egy szakmai nagyság írta azt. Én viszont megtaláltam az erre a középkori településünkre vonatkozó okleveleket, amik kivétel nélkül azt állítják, hogy Vybeech vagyis Újbécs települése az valójában a Boldogságos Szűz Mária Szigetén létezett! Persze mondanom sem kell, kedves olvasóimnak, hogy ezt a középkori telepünket, ahol mindvégig komoly építkezések történtek, és éppen ezért is rengeteg pereskedés tárgyává vált, sosem találták vagy azonosították a ma Margitszigetnek hívott szigetünkre. És akkor most tessenek kissé feljebb görgetni, és a vízrajzi térkép mellett elolvasni a pirossal kiemelt írást! Azért ez durva, nem? Szerintem egyedülálló a világon! Aztán majd most lehet megint a magánkutatókat délibábosnak titulálni a hivatalos oldal balfékjeinek. Történészeink megbuktak Óbuda város történelméből! A Boldogságos Szűz Szigete nem a római alapítású Antiqua Pest városa, és Óbuda azaz a Pest-hegyi Óbudavár Pest szigete sosem tartozott a balparti(régi) Pest városához! A történetírók szimplán összekutyulták Óbuda várát a mai Budával, ugyanakkor pedig a túlparti Pest városával is. A történészek pedig mindezt átvették és még tovább toldották azzal, hogy Újbécs romjait nyilvánították, és erőltetik még ma is Óbuda területének és városának, pedig az valójában a Boldogságos Szűz Szigete, és mindazon objektumok amiket sosem leltek a Margitszigeten, az valójában a ma Óbudának hívott területen, és még attól északra található! Az oklevelescáfolatokat külön közlöm, a következő bejegyzésben, de azért mutatok pár példát, hogy csak és kizárólag az okleveleink hiteles tudósításainak hihetünk, a történetírói ostobaságokat pedig a kukába kell dobnunk, ahová valók!
1268. április 13. után. IV. Béla király a margitszigeti apácáknak Újbécs s az ott lévő palota birtokába történt beiktatását jóváhagyván, a nevezett apácákat az említett helység birtokában megerősíti.
Újbécs
települése azon a Boldogságos Szűz szigetén létezett, amit Óbuda
ékességes szigetének- és nem nyulak szigetének !- is hívtak, és
megegyezik a Zichyék területével, azzal a környékkel, amit napjainkban
még Óbuda városának akarnak bemagyarázni nekünk az Óbudai Múzeum
munkatársai is. Antiqua Pest, tehát a bal-parti Pest környékét sosem hívták a Boldogságos Szűz Szigetének, így tehát azon a területen biztosan nem létezett sosem Újbécs középkori települése! LÁSD: Vybech települése a szigeten
BALPARTI PEST=ANTIQUA-RÓMAI- PEST
TÉRKÉP A VALÓDI NAGY ESZTERGOMI ÚTRÓL
Az
oklevelek leírásai régi Buda földrajzi helyéről nem egyeztethetőek
össze azzal a hellyel, amit ma történészeink Óbuda városának helyéül
erőltetnek.
Szintúgy nem lehet a városba vezető főutat, a Nagy Esztergomi utat egy
másik útra ráfogni. Magna Via sokfelé volt szerte az országban, de Magna Via Strigoniensis csak ott volt, ahol régi Buda létezett! Ez volt az az út, amin Óbudáról Esztergomba a legrövidebb idő alatt lehetett eljutni. Az okleveleken kívül, a hiteles térképi ábrázolás az, ami utunk eredeti és valós helyét megmutatja. Fontos még megjegyeznem és
megértetnem
kedves olvasóimmal, hogy a középkori Óbuda városának fő útja, a Nagy
Esztergomi Út-Via Magna Strigoniensis párhuzamosan haladt az Antiqua
Strigoniensis-a régebbi úttal, hiszen az új út, az a Pesthegyi királynéi
vár megépítése miatt jött létre a megyeri rév felett és Felhévíz
királynéi várának területén vezet tovább, a legkeletibb vége pedig MEGYER RÉVJE! Nézzük az egyetlen térképet, amin beazonosítható az Antiqua Strigoniensis!
Felkis
térképe teljes értékűen hiteles, megfelel és egyezik az összes óbudai
határjárással, és oklevelek tudósításaival, ugyanakkor a valós tereppel
is! Mindez azért lehetséges, mert az igazságot ábrázolja! Bárhogy
próbálták hivatalból elferdíteni -pl Berlász Jenő tanulmánya, amit
apránként szedek majd még darabokra- sehogy sem sikerült nekik, mert ma
már a digitális technika mindenkinek a rendelkezésére áll, és egy kis
okleveles tudással összekapcsolva komoly eredményekre vezet a kutatás. A
térképet nem pozicionálták, de mi
MEGYER
megtettük. Így néz ki a mai térképpel egybevetve és délről tekintve
Felkis térképe. A műholdas képátfedés ugyanoda lokalizálta a térképen
látható óbudai Fehéregyházát, ahová az északi nézetű óbudai látképek is
lokalizálva lettek a kép nézőpontjából, hiszen a 3D már régóta működik a
Föld programban. Scheffer Miklós szerkesztése. DÉLI NÉZET. A VALÓS TERÜLET
ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN !
Fontos!
A
délről készült Felkis térkép helyrajzi azonosítása teljesen megegyezik
az északról ábrázolt Óbuda városát ábrázoló hadmérnöki rajzokkal!
ÉSZAKI NÉZET
HÁTTÉRBEN A MAI BUDA VÁRA AZ ÓBUDAI FELHÉVIZI PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN !
A Google Earth rendszerével készítettem el Felkis térképének képátfedését
ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN!
Ezt a megállapítást igazolják:
domborzati azonosítás
műholdas képátfedés
az okleveleink
Óbuda város és prépostság határjárások. 1212. 1356
Marsigli térképe
hadmérnöki látképeink
Duna meder rekonstrukciók
Ortelius térképe 1597.
műholdas térinformatika
Müller Ignác térképe 1769.
a
terepen található romemlékeink, castrum, épületek, falak a várhegy
külső és belső részén, hármas kút és kőmeder csatornák in situ (alveum
lapideum)
a
bevezető utak, az igazi Bécsi út és a Nagy új és régi(Antiqua)
Esztergomi út, valamint az óbudai királyi várba, a Fehérvárra vezető
hadiút
az
Óbuda városát körbevevő kiszolgáló települések pl Ewrym a klarissza
apácák tulajdona és a királyi-néi vár bortermelője-ezek is hiányoznak a
Zichy területnél- és azok határjárásai
Óbuda Őrs(Wrs) valós földrajzi területe a Buda hegyen(ma Péter-Üröm hegy)
A KÖZÉPKORI ÓBUDA VÁROSÁBA VEZETŐ UTAK
VIA GREGIS-HAJCSÁR ÚT-BÉCSI ÚT
A
valós Óbuda város Bécsi útja és Nagy Esztergomi útja nem választható el
Megyer révjétől! Ezt kérem mindenki jól jegyezze meg. Óbuda városának a
valódi Bécsi útja sem a Zichyék területén visz keresztül, hiszen nem
ott található az út, ami a megyeri révhez vezetett, amin biztonságosan
át tudták a Dunán hajtani az állatokat sok-sok évszázadon keresztül.
Természetesen ugyanezért Óbuda városa sem ott található a ma tévesen
Óbudának hívott főtér környékén. A Duna bal partján a római őrtorony
eredeti helyén vezethetett a megyeri rév útvonala. Ez napjainkban
Újpest-Megyeren, a Megyeri csárdától kissé délre, az
Őrtorony helye
eredeti helyén, talán még a volt Tungsram strand büféjének oldalában
látható. Én legalábbis gyerekként még láttam, és emlékszem rá.(Ez is tök
véletlen, hogy odajártam úszótáborba, és egy traubi közben elmesélték
és megmutatták ezt is nekem.) Ennél a pontnál átkelve, és a Duna-meder
vízrajzi rekonstrukciós térképre nézve világossá válhat számunkra, hogy
pont úgy van, ahogy a krónikáink írják. Árpádék serege a Dunán átkelve
az egykori Nagy
Műholdas dupla képátfedés és azonosítás
Szigetre érkezett! Aztán később a lovászmester Chepelről kapta ez a
sziget a nevét, DE csak a nyugati kikötője, és hivatalosan Insula Beate
Marie Virginisnek hívták! A szigetről kivonulva valóban át kellett még
kelni a Duna nyugati oldalán, hogy aztán Noé hegyén-azaz a mai
Csillaghegyen-FELHÉVÍZEN letáborozzanak. Ez az a hely, ahonnan Árpád
fejedelem valóban szemlélhette az ősi réven átkelő büszke seregét! A
megyeri útvonal, amin sok évszázadon keresztül a
marhákat a bécsi vásárra hajtották a saját lábukon, az a Csillaghegyre
vezeti a figyelmes kutatót. A Képes Krónikában így ábrázolták a királyi
központot.
Olyannyira
fontos volt ez az útvonal, hogy a Képes Krónika ábrázolásában, a
hegytetőn és hegyoldalban látható királyi várak mellett a marha
hajcsárok útvonalát is megörökítették számunkra. A Duna partján pedig
ahol az átkelés után megpihentek, és már rögtön az állatokkal
kereskedtek, azt a területet úgy hívták, hogy Géza vására! Ennek emlékét
BIVALYOS ÉS GÉZA-VÁSÁR TERÜLETE A SZIGETEN
napjainkban
a "Bivalyos vendéglő" elnevezése őrizte meg számunkra, szinte
egyedüliként a rév pontos helyére utalva. A hivatalos tanulmányokban
teljesen elfelejtették a megyeri révet és úgy általában véve a rév
fontosságát, a helyét és későbbi elnevezését is. Ez pedig azért van így
szégyenszemre, mert a megyeri rév pontos földrajzi helye, alapjában
cáfolja a Zichy terület, mint középkori Óbuda-város létét! A teljes
óbudai topográfiánál ezt még tárgyaljuk majd a Felhévíz-Réwjenő
fejezetnél, hiszen ez is nagyon fontos.
A MEGYERI RÉV KELETRŐL TEKINTVE A NAGY ESZTERGOMI ÉS BÉCSI ÚT NYOMVONALA
Bejelöltem műholdas képen az útvonalon meglelt tereptárgyakat, ezeket szintén bármikor-bárki megtekintheti.
A MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS ÉS TEREPKUTATÁS DIADALA
A
műholdas képátfedés lényege, hogy az adott terepet bejárva, a földrajzi
környezetet megismerve, a tereptárgyakat-ez esetben az utakat
megtalálva készüljön el az átfedés. Aki kételkedik az írásomat olvasva,
az nyugodtan kimehet erre a terepre, és mindent, amit itt leírok, azt
azon a szent helyen megtalál, ezt garantálom. Ott van mindkét római út,
és a középkori új Esztergomi Nagyút is, ami a Pest-hegyi Buda castrum
miatt került megépítésre. A megyeri révtől a Csillaghegyre felérve az
állatok terelése miatt az egykori út ketté ágazik, és a személyforgalom a
mostani Fülemüle út vonalán haladhatott. A betonozott utca
folytatásánál a teraszos
FÜLEMÜLE UTCA TERASZOS FELFALAZOTT ÚT
oldalfelfalazásról és magáról az út létéről könnyen meggyőződhetünk.
Történész-régészeink "elfelejtették" megkeresni-és ezért persze meg sem
találhatták ezeknek az utaknak a folytatását, úgy a római útét, mint a
középkoriét. Egész egyszerűen azt gondolták,, hogy ezek az utak a mai
Üröm főterénél elkanyarodtak délre-mert az ő szamárcsapásuk szerint arra
volt Óbuda(Aquincum) és ezért csak arra mehettek az utak, pedig ezek az utak keletre vezetnek tovább, és ez a tény ma sem érdekli őket!
Senki, egyikük sem megy ki erre a terepre, hogy meggyőződjön a látható
valóságról. Hivatalból nem tudják azt sem megmagyarázni, hogy miért
kellett a vörösvári völgy ezen oldalán vezetni az utakat, a Hosszúhegy
és a Nagy-Kevély déli oldalán, hiszen akár Pilisszántónál is átmehettek
volna ezek az utak a Hármashatárhegy oldalába. Tehát a Via Magna Antiqua
és az új út megtalálása szintén borítja a sok évszázados történész
dogmákat.
A FELKIS TÉRKÉP RÉSZLETE ÉS AZ UTAK MŰHOLDAS AZONOSÍTÁSA
A KÚT ÉS MARHAITATÓ
Természetesen
az útvonalon, az Ürömi úton is fellelhető a nyoma annak, amiről
beszélek, hiszen pár évszázaddal korábban megszokott látvány volt, ahogy
hatalmas csordákban hajtják a vásárba szánt állatokat. Éppen ezért ott
megtalálható az ősrégi kút a Fehéregyházi és Rókahegyi út elágazása
előtt.
PUSZTA-DELELŐ
A
marhacsordák delelője pedig három évszázaddal később is ugyanott
található, az Óbuda városa melletti Pazanduk mezőn, amit sokat-mondóan
Puszta-mezőnek hívnak. Természetesen a marhadelelő területén lévő
ősrégi, mára már betemetett kutak pontos helyével is tisztában vagyok.
Az egykori város területe a 19. században is ÓBUDAI korona uradalom!
KEFIR MUNKATÁRSAM AZ ANTIQUA STRIGONIENSIS ÚTJELZŐKÖVÉN PÓZOL
Természetesen
az útvonalon ma is ott vannak az árulkodó "nyomok" Fagyizás közben
például egy marhaitatót is megszemlélhetünk, és onnét még a nagy római
oszlopot is látjuk, ugyanakkor pedig még egy központi kút
létezéséről gondolkodhatunk Üröm központjában. Az út pedig, ahol ezeket a bivalyokat és ökröket végighajtották a "Hajcsár út" nevet viseli Pilisborosjenő végében!
OLDALFAL A MARHACSORDÁK TERELÉSE MIATT
Most
érkeztünk el ahhoz a részhez, hogy tisztázzuk, hogy a Pilisborosjenő
határában vezető több, mint tíz méter széles utat valójában hogyan
hívták, és
milyen
szerepet töltött be, a Csillaghegyen lévő Felhévizi valódi Óbuda-város
létében. A figyelmesebbek már korábban olvashatták ebben az írásban is,
hogy mi az út valós neve, mert írtam, hogy hová vezet. A mi furfangos történészeink azért adták ezt a "Hajcsár út" elnevezést ennek a napjainkban is megcsodálhatószéles
útnak, mert nem akartak szembesülni a valós nevével és egyben
szerepével! Hová hajtották a magyar marhákat, melyik híres nagy vásárba?
BÉCSBE! Mármint a mai ausztriai Bécs városának vásárába
eladni. Még régebben olvastam valahol ebben a témában, hogy a hajtók sok
esetben a hatalmas komondor kutyáikat is eladták a vásárban, mert nagy
volt rá a kereslet, és ők maguk be sem mehettek, mert állandóan
megbicskázták az ottaniakat. Az utunkat több alkalommal is látták
történészeink, legutóbb
azért, mert valaki egyszerűen átvágta ezt az ősrégi utat. Nem tudok róla, hogy azóta hivatalból vizsgálódtak volna, ez nem számít nekik. Tamáska Péter több alkalommal próbálta felhívni a vezető régészek figyelmét ennek az útnak a jelentőségére. Azonban
valójában csak lerázták őt is, érdemben senki nem foglalkozik ezzel az
úttal, mert akkor kénytelenek lennének elismerni, hogy valójában ez a
régi esztergomi út és útvonal, ugyanakkor pedig Óbuda város Bécsi Útja!
Az út két oldalsó felfalazása pontosan azért történt, hogy terelés
közben az állatok ne széledjenek szét, ezen a felső területen lévő
megművelt és értékes földeken ne tegyék tönkre a vetést.
MINDKÉT OLDALI FELFALAZÁS
Tehát
a középkori két oldali felfalazás az állatok miatt történt, mert
addigra már kiépült a Kevély hegy déli oldalán, teraszosan kialakított
párhuzamos Új Esztergomi út és útvonal, ami a királyi központokat
kötötte össze szálláshelyekkel, víznyerő lehetőséggel és
lóváltó-helyekkel. De hogyan hívhatták ezt az utat korábban, és milyen
szerepet játszott még az új út kiépítése előtt? Erre a kérdésre a
hiteles esztergomi földmérő Halász Gedeon adja meg számunkra a választ,
aki nem csak megrajzolta, hanem az út funkcióját és építtetőjének nevét
is elárulja.
ULPIUS TRAIANUS SICAMBRIÁBA VEZETŐ RÉGI POSTAI UTTYA
Az út a vörösvári völgyből az egykori malom területét átszelve kanyarodik fel a Pilisborosjenői határba, és SICAMBRIÁBA-Óbuda városábavezet a Csillaghegyre!
AZ ÚJ ESZTERGOMI ÚT-VIA MAGNA STRIGONIENSIS
Teljesen
érthető, hogy a királyi központok összeköttetésére utakat kellett
kiépíteni. Ennek az úthálózatnak a legfontosabb része az az út, ami
Óbudát kötötte össze Esztergom városával. Ha megjelöljük a műholdas
térképen a Pilisi Apátságot a Szentkereszt első Pálos monostort, a
Pilisszentlélek kolostort, és Esztergom várát, akkor rögtön világossá
válik a kiépített középkori utak értelemszerű földrajzi elhelyezkedése. A
Via Magna Strigoniensis(új) Üröm területéről tart a Nagykevély-hegy
déli oldalán halad a Hosszú-hegy irányában. Pontosabban, hivatalosan
csak Ürömig azonosították hivatalból, hiszen ha képzeletben
meghosszabbítják, és körülnéznek a túloldalon, akkor talán
megtalálhatták volna ennek a teraszos útnak a folytatását! Persze, hogy
nem tették ezt, mert az borította volna az évszázados hivatali ostoba
szamárcsapást! Hozzá kell tennem, hogy manapság azok sem különbek
szakmailag, akik beülnek a könyvtárba és úgy írnak erről az útról, hogy
közben a számítógép előtt elmélkednek csak, hogy ezek középkori vagy
római utak? Tessék kimenni a terepre! Mutatok valami igazán érdekeset.
Nagy-tudású régész-
IDÁIG AZONOSÍTHATÓ
történészeink idáig azonosították az Esztergomi utat. Aztán ettől a
ponttól szépen levitték délre. A túloldalon pedig folytatódik az
útvonal, és ezt a tényt, egy szélesen kirajzolódó növénysáv hozza
tudomásunkra, tehát szemmel látható az Esztergomi Nagy Út folytatása,
ami az okleveles ürömi határjárás adatok szerint is bizonyosan a régi
Budára vezet, bizonyára ezért ismerték el csak idáig az utat! Azonban az
Árpád-kori Ewrym egy diófaligetben állt!
Ewrym-Üröm:
1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt
parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klariszszák részére
megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti
hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik
földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, !!! majd észak felé
szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj
határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két
földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két
határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely
határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül
három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy uton
halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két
földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két
földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut,
amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két
szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt
van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér,
ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan
tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy
régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy
helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét
oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására,
majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol
földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet,
majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy
csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.
Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281.Bártfai Szabó 336
Több
leágazás is van az útról, hiszen az óbudai apácák jobbágyai ezen a
területen éltek, és például a hegy oldalában kocsi gyártó műhelyek
működtek. A Nagy Esztergomi útról egy ugyanolyan kiépített többrétegű út
ágazik le a Kerekes-hegy oldalába és a hegytetőre is
ELFELEDETT UTAK
kiépített út vezet, ahol Árpád-kori sáncokat láthatunk. Ez még a
műholdas képen is kitűnően kirajzolódik, és a helyszínen olyan érzésem
volt, hogy egy nagy méretű udvarház állhatott azon a helyen, talán szálló
és lóváltóhely is volt egyben. A Kerekes-hegy a Fehér-heggyel
összeköttetésben bizonyosan védelmi funkciót töltött be a felső
területen lévő értékes, és a völgyből teljesen láthatatlan termőföldek
és a királyi központ vonatkozásában is! Ezt a szakaszt napjainkban is
megcsodálhatjuk, ezért készítettem az ottani részletről egy bővebb
videót is.
A VIA MAGNA STRIGONIENSIS
Az
Esztergomi út az északi oldalon továbbhaladva az út mentén a Szentkút
forrása adott az utazóknak vízvételi lehetőséget, a lovak a völgyben
egykor létezett tóban frissülhettek fel a további út folytatása előtt.
Aztán az út a Pilisi Apátsághoz vezet, ahol szállás, forrás, étkezés, és
lóváltóhely is volt egyben. Ezt az ősi nagy telepünket hívták
valójában Kovácsinak, és Alba Regale, az óbudai királyi várról készült
metszeteken a háttérben, a Pilis hegy oldalában a holland rajzoló VACZON
néven jelezte ezt számunkra. Innét az út ott is oldalfelfalazással teraszosan vezet tovább Pilisszentlélek, a királyi vadászkastélyból kiépült kolostor irányába.
SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROS BEVEZETŐ ÚTJAI
Kék
színnel jelöltem Óbuda város igazi Bécsi útjának nyomvonalát, ahol a
marhacsordákat a bécsi vásárba hajtották, amely a völgyben Pilisszántó
alatt Dorog irányában halad. Sárgával az új Esztergomi út nyomvonala,
ami a Pilisi Apátsághoz vezet. Pirossal pedig az első Pálos kolostor
felé Szentkereszthez, a mai Klastrompuszta irányában haladt tovább az
útvonal.
AZ IGAZSÁG RAGASZKODIK A TÉNYEKHEZ
Hiába
próbálják hivatalból a mai Bécsi úttal egybe erőszakolni az Esztergomi
Nagy Utat, ez idáig sem sikerült, és ezután sem fog sikerülni senkinek
sem. Ugyanis az igazság amolyan makacs dolog, igencsak ragaszkodik a
tényekhez. Az igazság az tehát, hogy a mai Bécsi út az nem az Esztergomi
Nagy Út, de még-csak az nem is Óbuda város Bécsi útja ! A megoldás
egyébként végtelenül egyszerű,a Zichyék területe sosem volt Óbuda
városa, és ezt jól vésse be minden kedves olvasom még az utódai fejébe
is. A dolgok jelenlegi állása szerint, a hivatalos oldal még a csillagos
eget is képes elhazudni annak érdekében, hogy az eddigi dogmáiknak
valahogy további érvényt szerezzenek, így folytatva a dilettáns
történész szamárcsapásukat. A történész elképzelések szerinti szamárcsapásirány alapján akarták Óbuda városát a Zichy főtérre azonosítani mindenáron. A
nagy történészek pedig bűnt követtek el idáig is Óbuda ellenében, és
bűnöket követnek el még most is, ahogy ostobán tovább erőltetik az
alaptalant és valótlant, tovább építve téveszmékre a feltevéseket. Herta
néni életműve egyben élete legnagyobb hibáinak sorozata is egyben, és
ezt sajnos sokat fogom még emlegetni Óbuda érdekében, mert kénytelen
vagyok a tényekhez ragaszkodni. Bertalan Vilmosné is a történetírói
tévképzetek áldozatául esett, ahogy Györffy vagy éppen Zolnay és
Belitzky is, és szinte egészen idáig mindenki, még Noszlopi és Sashegyi
is. A
Zichyék főtere azonban sziget volt, és egy másik településünk található
azon a helyen, amit ma Óbudaként adnak elő hivatalból, úgy hívták ÚJBÉCS! Tehát régész történészeink egy másik középkori település romjaira erőltették rá azt, hogy azok Óbuda városának a romjai!
Tetszenek érteni, hogy ez mekkora baklövés? És még ma sem képesek
hibáikat elismeri! Helyette inkább tovább akarják erőltetni a
valótlanságaikat, és a kutatókat "délibábos képzelgőnek" és "vágyálmokat
kergetőnek" titulálják, ennyire futja manapság a híres
régész-történészektől. Mindez pedig azért történt és történik
napjainkban is így, mert idáig is és még most is értelmetlen és
alaptalan elképzeléseket akarnak Óbuda történelmével kapcsolatban
hivatalból előadni. Szomorú egy történet ez, a hivatalos oldalnak pedig
egy örök tanulság. Egyed Zoltán Pajzsvivő 2018.
