2021. április 26., hétfő

AZ EREDETI BÉCSI ÚT ÉSZAKRA VEZETETT A ZICHY FŐTÉR-ÚJBÉCS IRÁNYÁBÓL!

WEG NACH WIEN-ÉSZAKRA!

Gondban vagyok én ezzel az írással, mert amikor valamit végre elkezdenék megírni, vagy éppen befejeznék egy másikat, akkor rájövök, hogy inkább egy csatlakozó témát kell megírnom, hogy mások számára is átláthatóak legyenek az összefüggések. Leírtam én ezt a problémát másként is, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér és terület vonatkozásában a HOL VOLT ÉS HOL NEM VOLT A BÉCSI ÚT? címen. Ahogy a szamárcsapás kényszerpályán az alapok nélküli feltevéseket erőltették egymáshoz hivatalból a megfelelni vágyásukban történészeink. Azonban véleményem szerint ez a térkép olyan jelentős kutatásomban, hogy érdemes külön blogbejegyzést létrehozni miatta. Hiszen egy ilyen térkép innentől fogva megkerülhetetlen, történelmet ír és súlyos nyomot fog hagyni Vetus Buda kutatásában és odaver a zagyvaságokat és tévképzeteket erőltető történészeknek. Nézzétek meg ezt a térképet! A hivatalos történész dogmák szerint ez nem is létezhetne, aszerint nem is lenne értelme az északra menő (fehéregyházi) útnak. Hacsak Óbuda nem ott volt valójában Megyer révje felett, ahogy oklevelek tucatjai és a krónikáink is állítják következetesen! Mindezt az ÓBUDAI TÉNYEK-ben részletesen megírtam már. Az útvonal korábban már feltárt részleteivel pedig egybefüggő egészt alkot az út, értelemmel tölti meg az egykori nagy sziget, BMV-Terra Vacua-környékét is. Ugyanakkor pedig nyílegyenesen vezet oda, arra a helyszínre ahol valójában az Esztergomi Nagy Út vagy Via Gregis- Csorda út haladt át a ma Csillagnak hívott hegyen. Ugyanis a "Csorda Út", ahogy kényszerből hivatalosan hívják, az valójában Óbuda városának valódi Bécsi Útja! 
A hatalmas ökröket Megyer révjén áthajtva "Géza vásáránál" a szigeten, majd a Pusztahegyen a királynéi várnál a "Delelőn" Pazandukon pihentették. Maga Sicambria-Óbuda királyi várai, többek közt ezért is épültek oda, ahová- és nem a Zichy Főtérre! De elsőként is nézzük a találat helyét: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/31013/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZjNidWRhIn0&fbclid=IwAR0rc-9KC4bIEacY_BLsXL2ecLMHhef5gpADNAupU20aad0vtSMpmhFWGCQ

Figyelmesen átolvasva nekem rögtön feltűnt valami. Bár az is lehet, hogy csak én vagyok ilyen szőrszál hasogató. De azért nézze meg más is! A Tartalmi jellemzők között látja valaki a Weg nach Wien vagy magyarul a Bécsi út közlését? A levéltáros egyszerűen lehagyta, míg a mellette lévő római kori vízvezeték közlését, vagy akár Neustift (erre visszatérünk) közlését sem hagyta le. Pedig még a 3-as számmal is jelölve van az út. Lehetséges, hogy nem értette a levéltáros a német szavakat, vagy esetleg azt nem értette, hogy miért észak felé megy a Bécsi út, és ezért nem közölte?

És ez a levéltáros probléma nem egyedüli eset. Több alkalommal tapasztaltam, hogy elferdítenek oklevelek közléseit, vagy egyszerűen készakarva fordítják helytelenül, és bizony ezáltal már a magyar regeszta is hamis! Az meg már általános dolog, hogy a krónikáinkat nemes egyszerűséggel meghazudtolják történészeink, már kifejezetten így és erre képzik őket. Egyébként lehagyta a leírásban az 1.-es számot is, ami az ősi telepet a Csillaghegy keleti oldalát és vele együtt a hőforrásokat jelölhette.



És bizony van egy olyan rossz hírem az Óbuda történelmét elferdítő hivatalos oldal, régészek-történészek-múzeumi szakemberek számára, hogy ha nem lenne igazam, akkor ez a kéziratos térkép sem létezne, nem létezhetne! Éppen ezért ismét visszatértem a bevált módszeremhez, a műholdas képátfedéshez, hogy megtudjuk merre is ment az utunk.


Nem húztam rá teljesen a fedőképet, hogy pontosan láthassuk az út nyomvonalát, és azt is, hogy merre vezethet tovább.
Mit is mondok-állítok én már régóta, mi volt a fő szerepe Vrs-nek-Óbuda Őrsnek a napjainkban Péternek hívott hegyen? 
Az Óbudára bevezető utak ellenőrzése és felügyelete, igaz? A helyzet az, hogy ez az út, pontosan Óbuda Őrs területén halad keresztül! A hegyoldalban már oldalfalas utat épp legutóbb vizsgáltam és próbáltam értelmezni a szerepét.  


És most jön az a rész, hogy a Péterhegyre elérkezett utunkat, mint Bécsbe vezető utat, tehát a Bécsi Utat, szépen összekössük a "Hajcsár Úttal", ami egyébként ugyanúgy a Bécsi Utat jelenti. És a legszebb, hogy aki egy csöppet is ért az Óbuda témához, az pontosan tudja, hogy a Hajcsár út az az út és útvonal, ami Bécsbe vezet. 
De itt most megállunk egy kicsit, mert a térképen szereplő utunknak kutatási előzménye is van!

SÁRGA SÁV A ZÖLD VETÉSBEN

Volt egy olyan elfeledett római út Óbudán, amit a hegyekről lenézve mindenki láthatott, mert a zöld vetésben, sárga sávként mutatkozott. 1911-ben Hetényi Imre és Szombathelyi György feltárása a téglagyár területén egy utat eredményezett, mely északnyugatra haladt. "Segítségünkre volt az is, hogy éppen a Flórián-tér és a Bécsi-út közötti terület egy részén a nyolcvanas években még földművelés folyt, ház vagy más épület a helyszíni képet véglegesen még meg nem változtatta. E területen akkor nyaranta álló zöld vetésben éppen a Via magna irányának megfelelő, sárga sáv mutatkozott. Ezt a sárga sávot Óbuda egész lakossága ismerte s az öregebbje direkt ásás útján tudta is. hogy egy. a föld alatt fekvő nagy. kövezett utat jelez". Viszont abban is teljesen biztosak lehetünk, hogy ezt az utat csak alacsony vízállásnál tudták használni. Mégpedig Bártfai le is írja ezt számunkra:
 "Ennek az ásásnak azonban tenger akadálya támadt. Az első és legfőbb. szinte leküzdhetetlen az. hogy azon a helyen, ahol ásni kellene, ma már hatalmas gyárépületek tömege áll. A másik akadály, legalább a Bécsi út innenső oldalán, a nagy mélység. Az a hely. amelyen ma az újlaki téglagyárnak a Vörösvári-út és Bécsi-út közötti része épült, a hol az első kiásott útrészlethez a kontaktust meg kellett találnunk, árterület volt. Árterület, amelynek legmagasabb pontja éppen a kiásott rész helye s legmélyebb pontja szorosan a Bécsi-út mellett volt. Óbudán igen jól emlékszenek arra, hogy a nyolcvanas években e terület szántóföldjei a Bécsi-út mellett négy öt méterrel feküdtek mélyebben az úttestnél." Hetényi közléséből kiderült, hogy a ma Bécsi útnak hívott hegy oldala árterület volt, és ez a tény önmagában is megerősíti a kutatásaimat.

BÁRTFAI SZABÓ ÓBUDA.. 

Elképzelhető, hogy Hetényi Imre és Szombathelyi György tudtak erről a térképről, ami 1854-ben készült, talán mert valaki még emlékezett rá. És aztán 1911-ben ezért kezdtek a jó helyen az út feltárásába, miközben Fehéregyháza helyéhez akartak közelebb jutni. Mindez persze csak feltevés részemről. Az utat a termőterületek bővítése érdekében 1766-1768. között szántották el. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy azon a hídon vitt át az útvonal, amit ebben az írásomban taglaltam: RÉGI HÍD És egyvalamit ne felejtsünk el, a Felkis térkép, és még Vértessy szerint is Fehéregyháza Megyeren létezett azaz Óbudán, az utunk pedig pontosan arra visz minket, az Óbudai Fehéregyháza felé!


Vértessy György

BÉCSI ÚT ÉS A FELKIS TÉRKÉP

Sajnos a további részeket Hetényiék nem tárták fel. Folytatjuk tehát a Péterhegytől az útkeresést, ahová a térképünk alapján jutottunk. Az igazi Bécsi Út a Hajcsár Út ugyanakkor pedig megegyezik a Régi Esztergomba vezető Nagy Úttal, az Antiqua Via Magna Strigoniensis-szel ! És ezt a régi Bécsi-Esztergomi Nagy Utat a Felkis térkép ábrázolja a mai Csillaghegy oldalában. Így tehát ahogy mondani szokták, a hivatalos történész mutatvány sokszoros bukta. Mégpedig olyannyira, hogy néha már sajnálom a BTM-s és Óbudai Múzeumos szolgalelkű munkatársakat. 

AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA FELÉ HALAD

Tehát a Bécsbe vezető utunk találkozik az Esztergomi nagy úttal, aminek a végállomása Wien, mert oda hajtották az ökröket, sok-száz éven keresztül. 
A FELKIS TÉRKÉP AZONOSÍTÁSA

A Felkis térképen látott út, és valójában is a terepen beazonosított oldalfelfalazott útvonal, valamint az új térképünk kiegészítik és egyben igazolják egymást is. Az okleveleinkben és határjárásokban leírt földrajzi területre, Sicambria-Óbudára megérkeztünk. Ez az a környezet, ami minden tekintetben, bármilyen felvetésnek vagy kifogásnak messzemenőkig megfelel.
FÜLEMÜLE UTCA-RÉGI ESZTERGOMI ÚT NYOMVONALA

Míg a Rókahegy oldalában csak a kutató veszi észre a nyomvonalat, addig Pilisborosjenő központja után, már olyan nyilvánvaló a sok-méter széles út, hogy csodálkozásra ad bőven okot.

Ilyen nagy lapos mészkövekkel emelték meg a forgalmas útvonal két oldalát, hogy az ökrök és bivalyok ne tiporják el a királyi terület rejtett és éppen ezért értékes földjeit. Ezen a ponton ezt az utat el is ismerik történészeink. Eszmecsere is történt az úttal kapcsolatban Tamáska Péter ösztönzésére. Becsületére vált az itt megjelent szakmabelieknek, Péter rögzítette és nyilvánosságra hozta a videót is az útról. Érdemes megtekinteni, mert ez a felvétel kiváló e téma tekintetében! Azt is meg lehet ebben hallgatni, hogy miért nem volt soha-semmilyen Buda Pilismarót-Búbánat völgy környékén, és miben tévedett alapjában Noszlopi Németh Péter!
 

Az út további részét pedig Halász Gedeon hozta tudtunkra, és a régi malomnál kanyarodik le a Háziréti tó két ágának védelmében vezetett tovább Bécs-Esztergom irányában.


Halász Gedeon pedig még azt is tudta, hogy ezt az útvonalat emígyen hívták: Ulpius Traianus Sicambriába vezető postai úttya! Tehát útvonal is el van nevezve Sicambriáról, nem csak oklevelek és tájleírások és krónikáink. Történészeink mégis azt kamuzzák, hogy Sicambria nem létezett, mert Schönvisner nem találta ezt a várost Aquincumban. Hogy is találta volna? Aquincum sosem volt Óbuda városa! Óbuda Sicambria volt maga a Civitas Eraviscorum, az ősi Királyi Fehér!


A videóban látható az útvonal eldugott része az erdőben, amint bemélyülve a Háziréti tározó irányában halad a régi malomföldre.


VYLAK- NEUSTIFT

Térképünk még valamit állít, mégpedig azt, hogy Neustift található az "Alt Ofen"-ként jelölt területről délre a hegyoldalban. És ez így teljesen rendben van, mert ez magyarul Újlakot jelent. Ami nincs rendben ez ügyben az szintén a Wikipedia, mert Újlak helyén sosem volt Szentjakabfalva! Neustift-nek azaz Újhelynek megvan a középkori elnevezése okleveleinkben! Mégpedig úgy hívták Újlakot, hogy Vylak! És teljesen értelmesen következik dél felé haladva Vybech területe után Vylak! Korábban már írtam erről a határról a A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA címen. Sem Szentjakab sem Felhévíz nem volt a mai Margithíd környékén, ezek csak történetírói dogmák. És pont a Zichyék meghamisított térképei bizonyítják ezt számunkra.


PÉTERHEGY-BUDA HEGYE

És még-valami van, ha-már a Péterhegy és Óbuda Őrs került szóba, visszatérünk még egy gondolat erejéig oda, ahová térképünk elvezetett. A kéziratos térképünk keletkezési éve: 1854.
Ezért megnézzük azt a Második Katonai Felmérési Térképet amire előszeretettel hivatkoznak történészeink.


Nem csak az utunkat, hanem még azt is láthatjuk, hogy a manapság Péternek hívott hegyet, korábban Ofner Berg-nek hívták. Ez pedig magyarra fordítva Buda hegyet jelent! Ugye, hogy ilyen véletlenek márpedig nincsenek, miként is hívhatnák másként azt a hegyet, ahol valójában a régi Buda azaz Óbuda található? Ezért van az a súlyos szégyen történészeink vállán, hogy a Zichy Főtéren lévő, feltételezésekkel és tévképzetekkel létrehozott hamis Óbudájukat nem tudták sem oklevelekkel, sem látképekkel igazolni, a mai napig sem.

                                                                         #Egyed Zoltán Pajzsvivő


#obuda #viamagnastrigoniensis #becsiut #nagyesztergomiut #budavetus

2020. november 30., hétfő

MALOM AZONOSÍTÁS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYÉNEK IGAZOLÁSÁRA

A FEHÉREGYHÁZI FORRÁSTÓ
  

DURVA TÖRTÉNÉSZ TÉVEDÉS ÉS SZAMÁRCSAPÁS

Szoktuk mondani manapság is, hogy a "fejétől bűzlik a hal". Nagy igazság ez az óbudai történész dogmákra, ahol a gombhoz csinálták a kabátot a történetíróink, aztán történészeink, és a félreképzett fiatalok most még ismétlik és hirdetik a neten, immár blogban is, a korábbi téveszméket. És igaz ez akkor is, ha ezt megfelelési kényszerben teszik, a tekintély elv, és elvárások szerint, a szamárlétra megmászása érdekében. Ezek a dogmák-téveszmék ugyanis főként az emberi természetnek, és a korábbi tudománytalan történészi elképzeléseknek köszönhetőek. Botránynak tartom, hogy a középkori főváros földrajzi területét a modern tudományos korban sem sikerült megtalálniuk! Manapság, miért nem használják a digitális tudományt, és térképeket, miért nem vizsgálják felül a tévhiteket? Ezt viszont már csak a megfelelni vágyással lehet csak magyarázni, a hízelgés legőszintébb formája ugyanis az utánzás. Nem mondom, hogy egyszerű kiigazodni, a történészek téveszméi közt, de ezúton is egyszerűen próbálom elmagyarázni a lényeget, a történész téveszmét-hibát, és egyben a megoldást is megmutatom. Kijavítom, amit ők félrevittek egy évszázad alatt. Őszintén megvallva, igazán nagy fájdalmam még az, hogy részletekbe menően, aprólékosan, én előttem még senki nem vizsgálta ezeket az Óbuda "tévedéseket", így tehát én senkire nem hivatkozhatok, nekem kell ez irányban utat törnöm. Jobb is ez így, nekem senkinek nem kell megfelelnem, semmi és senki nem befolyásolhat a való igazság megírásában.  No persze, hogy idáig eljussak, nekem is tisztába kellett jönnöm a ténnyel, hogy a Zichy Főtér és környéke, az nem a középkori(és korábbi) Óbuda városa, hanem a Boldogságos Szűz Szigete, Révjenő és Újbécs településekkel. Történészeinknek a Hamis Óbudájukhoz-Zichy Főtér környékének romterületéhez, még hozzá kellett erőltetni valahogy az okleveleink leírásait az óbudai patakmalmokról, és forrásokról. Így tehát azt csinálták, hogy a téveszméikhez ferdítették hozzá a tényeket! Most is egy ilyen rossz példát vizsgálunk meg, ahol a téveszméjük érdekében, a Vörösvári útnál lévő Radl malmot-a malmok nevét- mosták össze a Békásmegyernél lévő malommal. Tették ezt a téveszmék érdekében, hogy a helyrajzi azonosításhoz szükséges malom, és vele együtt Fehéregyháza, valamint Árpád sírja is, a Zichy Főtér, tehát a hamis történészi Óbuda számára közelebb kerüljön.

 

 
PLECHEL MÜHLE-AZAZ PÖLCHEN MALOM ÉS A FEHÉREGYHÁZI FORRÁSTÓ A CSILLAGHEGYEN!

 
  A PÖLCHEN-SVANFELDER MALOM ÉS ÁRPÁD SÍR KUTATÁSA MEGYEREN A MAI CSILLAGHEGYEN

Réső Ensel Sándor írásából közlök egy részt, a fontos lényeget, sárgával jelöltem. LÁSD: ÁRPÁD SÍRJA

 
 


Érdy Jánosék azért kutattak Békásmegyernél, mert úgy gondolták, hogy a melegvízforrás az, ami meghatározhatja Alba Ecclesia-Fehéregyháza és vele együtt Árpád sírja helyét is egyben. Tehát az Anonymus krónikájában leírt adatokat vették figyelembe. És nagyon közel jártak a megoldáshoz, mert a Pölchen malom helyrajza alapján pontosan meghatározható az a Fehér Templom, amit Alba Ecclesianak hívnak, és ahol Árpád fejedelem sírja található!

 

 MIT ÍRT ERRŐL A TÖRTÉNETÍRÓ-TÖRTÉNÉSZ A MÚLTBAN? 

Gömöri Havas Sándor 1889. Részlet.

http://epa.oszk.hu/02000/02007/00002/pdf/EPA02007_Budapest_regisegei_1890_003-050.pdf

A Bél Mátyás által leírt, északon található két nagy méretű "száz lépés körözettel bíró" forrástó, napjainkban is Békásmegyernél található, az egyik a Csillaghegyi, volt fürdőtó(Árpád strandfürdő), a másikat pedig napjainkban Gőtés tónak hívják.Tehát Gömöri nagylelkűen "megengedi"hogy a Pölchen malom, az a Radl malom legyen. Aztán utána már Gerevich 1959-ben tényként írja ezt, ráadásul Jankovichal takarózva. Így alakultak ki a történész dogmák! Én már nem vagyok annyira, nagylelkű, mint Gömöri, inkább a végére járok az igazságnak...

Jankovich Miklós(Gerevich) írásában leltem rá ismét a Pölchen malom említésére, és vele együtt a történész téveszmére. Nagyon kell figyelni, az olvasnivalóra! Lásd a teljes írást itt: http://epa.oszk.hu/02000/02007/00019/pdf/EPA2007_bp_regisegei_19_1959_057-098.pdf

Jankovich Miklós: BUDA-KÖRNYÉK PLÉBÁNIÁINAK KÖZÉPKORI KIALAKULÁSA ÉS A KIRÁLYI KÁPOLNÁK INTÉZMÉNYE

 

Elmagyarázom, hogy miért kell nagyon figyelni. A kutakodó embernek, súlyos hiányérzete támad! Miért? Hiányzik az adatolás, a Gerevich László, szerkesztésében -írásában Jankovich Miklós(?) nem igazolja, hogy a Pölchen malom, az valójában a Radl malom lenne! Önmagában már ez a tény, egy helyrajzilag ennyire fontos adatnál, azonnal gyanakodásra ad okot!

ÉS KÖZBEN HOPPÁ, EGY TÖRTÉNÉSZ PARADOXON...

Már-már kezdtem azt hinni, hogy megint megfelelési szamárcsapásra akadtam, aztán nagyon gyanús lett az egész, (korábban is olvastam ezt már) és utánanéztem a dátumoknak. Nézzük az írást...

Hogyan hivatkozhat Jankovich Miklós(1772-1846), írásában a Bártfai Szabó Lászlóra(1880-1964)?  SEHOGY!


 

1959-ben a Budapest Régiségei 19. kötetében, Gerevich László szerkesztésével jelenik meg. Méghozzá egy olyan műben, ahol Gerevich megpróbálta összemosni az okleveles forrásokat, a Zichy Főtér környékével. Ezért hivatkozik Gárdonyira, Bártfai Szabó Lászlóra, Kumorovitzra, Garádyra, ez a tény a jegyzetekben ténylegesen olvasható! Ugyebár, Jankovich nem hivatkozhatott a még meg nem született történészekre! És ez az a mű, amiben Szent Jakab templomát is végképp összezagyválták az Újlaki Sarlós Boldogasszony templomával. Pedig az csak egy Zichy hamisítvány! Így tehát csak kiderült, az egymásra hivatkozás-szamárcsapás-hízelgés és a nagy elődökre hivatkozás, csak éppen Gerevich tette ezt, a korabeli többi történészre hivatkozva, és vitte tovább az óbudai szamárcsapást és irányát.

MIT ÍRNAK ERRŐL NAPJAINKBAN?


Lásd Itt, a feltörekvő történész hiteltelen írását Qedrák néven: https://toriblog.blog.hu/2010/07/16/volt_egyszer_egy_feheregyhaza

Itt a rossz példa, ismét Kanyó Ferenctől, aki az OSZK-ban egy délután alatt megír pár korábbi, alapjában téves tanulmányból egy újabbat, úgy, hogy a tanulmányokban leírt adatoknak nem megy utána, nem kutatja a vonatkozó térképeket-okleveleket.(Összefutottunk párszor az OSZK-ban) Egyszerűen csak másol, átfogalmazva, a számára elérhető korábbi téveszméket, az internetre átírja a saját nevén. Nem tesz újat hozzá, csak ismétli a hibákat, azt a hamis látszatot keltve az olvasóknál, hogy Óbuda helyrajzi problémája nem is létezik. És bizony ez így nem más, mint a téma iránt érdeklődő emberek csúnya átverése. Erre a magatartás formára írom én azt, hogy a hízelgés legőszintébb formája az utánzás. Óbuda helyrajzi problémájában Ferenc egy "utánzó" történész, aki igyekszik továbbra is a délibábos történészek hamis Óbudáját, a Zichy Főtér környékét megfeleltetni az oklevelek helyrajzi adatainak. Ez az erőlködés azonban idáig sem működött, és ezután sem fog működni, akárhányan ismételhetik a hibáikat, újra és újra. El kell érkezni az időnek, mikor kénytelenek lesznek beismerni a hibáikat, és a helyére kerülhetnek végre a helyrajzi adatok. Látod, kedves Ferenc, nem véletlenül voltam mérges rád, már régen tudom, hogy te történészként hirdeted az óbudai valótlanságokat. Ezért ígértem meg neked, még évekkel ezelőtt, hogy  minden téveszmeterjesztésedre választ fogsz kapni tőlem. "Az idő igaz, s eldönti, ami nem az..." A történész szamárcsapás azonban olyannyira súlyos, hogy nem is csak egy munkájában téveszti meg olvasóit az ifjú történész, azzal, hogy másolja Gerevich téveszméjét. Kanyó a másik írásában, amit ezúttal saját névvel írt, is igyekszik a Pölchen malmot összemosni a Radl malommal.

KANYÓ FERENC HAMIS ÍRÁSA


"Az idő igaz, s eldönti, ami nem az..."

MELEG VIZŰ MALOM A CSILLAGHEGYEN

MIÉRT NAGYON FONTOS A PÖLCHEN MALOM?

 

1702-ben a veszprémi püspök pert indít az esztergomi érsek ellen a budai tizedek ügyében, a per során készített és a tizedkerületekre vonatkozó összeírás többek között a következőket tartalmazza : 

„Templum beatae Mariae virginis ist unweith von des Frankl Pöckhen Mill, al wo rechter Hand auch ein Kloster gestanden hat gehaissen Teireghaz." Tehát a Pölchen malom földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg, egy óbudai polgár elmondása alapján, az Óbudai Fehéregyháza hollétét. A malomtól jobbra látható az a templom és kolostor, amit Fehéregyházának hívnak. Ezt a vallomást Schier, F. Xystus. Buda sacra sub priscis regibus művében írta le, mely Bécsben jelent meg nyomtatásban 1774-ben.
 

Ebből próbálunk most értelmesen gondolkodva eredményre jutni. Értelemszerűen a helymeghatározó nézőpont nyilván szemből, a Pölchen malomnál állva, a hegy aljából történt, ez így természetes. Tehát Alba Ecclesia-Fehéregyháza, és Sicambria- Vetus Buda onnét jobbra, a Csillaghegy keleti-északi oldalán található! Azzal is tisztában kell lennünk, hogy " Alba Beate Marie Virginis", az valójában az Óbudai Prépostság főtemplomának az elnevezése, míg a klarissza kolostort Sicambriában-Óbudán is a Boldogságos Szűzről nevezték. Így tehát a legóvatosabb becslések szerint is, mindkét objektumot a Csillaghegyen találjuk, mindazzal egyetemben, amiről még az okleveleink szólnak.


ÖSSZEFOGLALÁS

Ha a tények nem felelnek meg a történész elképzeléseknek, akkor annál rosszabb a tényeknek! Gömöri, majd Jankovich Miklós nevében Gerevich László mosta össze, teljesen alaptalanul, a Radl malmot, a Pölchen-Svanfelder malommal, ahol Érdy János, Nádasdy Ferencz, Thaly Kálmán, Vasvári Pál és sokan mások kutattak, Árpád fejedelem sírja után. A 19.

században, inkább csak kutattak, és megpróbáltak feltárásokat kezdeményezni, a különböző elképzelések, és a még fellelhető romemlékek szerint. A téves elgondolások szerinti Óbuda helyrajzot azonban csak a 20. században "szülték meg" valójában a történészeink úgy, hogy a helyrajzi vonatkozásoknak, az okleveleinkben megírt adatoknak azok alapjában sem felelnek meg. Véleményem szerint ez így önmagában is világraszóló botrány, amiből kitűnő filmet lehetne készíteni. Azért kellet történészeinknek a Radl malmot a Pölchen malomnak ferdíteni, hogy a Viktória téglagyárnál talált romokat, az Óbudai Fehéregyházának hamisíthassák! Napjainkban pedig, Gömöri-Gerevich után, Kanyó Ferenc hamisítja a Radl malmot a Pölchen malomnak, és erőlteti tovább a történész téveszmét, hogy Fehéregyháza elpusztult a Viktória téglagyár bányagödrében, és így sem azt, sem pedig Árpád fejedelem sírját, vele együtt nem is kell tovább keresni. Ez az egész történet, ami amúgy is
bicskanyitogató, akkor lesz végképp kiakasztó, ha megnézzük azt a tényt, hogy a hivatalos történész álláspont, napjainkban az óbudai Fehéregyházát, a Viktória téglagyár bányagödrében eltűntként kezeli. Mindez azt is jelenti egyébként, hogy "szakértő történészeinknek" halvány lila gőzük sincs az okleveleink, vonatkozó tartalmáról Fehéregyháza ügyben, az ugyanis azért neveztetik ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA néven, mert a városban létezett! Régiesen mondva, slendrián munkát végeznek, és ezt még másolják is.

PLECHEL-SVANFELDER MALOM-ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁNAK HELYMEGHATÁROZÓ MALMA

A mai Csillaghegy keleti oldalán, az Árpád strandfürdőnél létezett a Fehéregyháza forrástava, itt állt tehát az a Pölchen malom, aminek földrajzi helyéhez viszonyítva határozták meg  az Óbudai Fehéregyháza földrajzi helyét. És ez bizony a ma Csillaghegynek hívott hegy északkeletii területe, ahol Óbuda városa, és a hegyoldalban-hegyen, de mégis hegy alatt, a síkon, Fehéregyháza létezett! 1. Ugyanaz a terület, amiről az okleveleink szólnak, minden oldalról vizsgálva. 2. Ugyanaz a hely, amit Óbuda városának középkori látképei mutatnak északi nézetből

ÓBUDA VÁROS AZONOSÍTÁSA ÉSZAKRÓL

 3. Ugyanaz a terület, amiről Felkis Antoine, esztergomi földmérő térképe készűlt, déli nézetből 1778-ban Alba Ecclesiáról. Tehát akkor még tudták, hogy a Magyar nemzettség szálláshelye Megyeren található!(Hol is lehetne máshol?) Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ezzel az írásommal végkép igazoltnak látom, Óbuda városának és az Óbudai Fehéregyházának, a Csillaghegy északi oldalán való létezését. 4. Hiszen a Plechel-Pölchen malom hiteles helyrajzával, keleti irányból is bizonyítottam, azt amiről immár több. mint egy évtizede írok Blog oldalakat ebben a témában az internetre.

FELKIS ANTOINE TÉRKÉP-MŰHOLDAS AZONOSÍTÁS DÉLRŐL NÉZVE A CSILLAGHEGYRE

És a végén tekintsük meg ismét azokat a térképeket, melyek igazolják-bizonyítják mindazt, amiről írtam. Nyugodtan le is lehet követni, megadom a térképek linkjét. Tessék kinagyítva is megvizsgálni! Békásmegyer. 1802. A Csillaghegyi Árpád forrásfürdő egyik legkorábbi ábrázolása! https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3026/?list=eyJxdWVyeSI6ICJraXNzaW5nIn0

PLECHEL-PÖLCHEN MALOM

A biztonság kedvéért vizsgáljunk meg egy olyan térképet is aprólékosan, ahol a Radl malom-Frankel mühl és a Svanfelder malom-Plenkel(Pölchen) mühl néven jelölték!

 

A FRANKEL MALOM BALRA ALUL, A PLENKEL MALOM ÉS FEHÉREGYHÁZA FELÜL A CSILLAGHEGYEN!
Békásmegyer. 1804.  Szerző: [Sax, Johann - K. Baudirections Zeichner]

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2763/

Hogy az életben többé soha, egyetlen történész se zagyválja egybe ezt a helyrajzilag, is teljesen elkülönülő két malmot, és a neveiket, így nyomatékosítom ismét. Tehát a Radl malom a Frankel malom, és a Vörösvári útnál található. A Pölchen malom pedig valójában az a meleg vizes malom a Csillaghegyen, amit Svanfelder malomnak is hívtak, és az Óbudai Fehéregyháza valamint Árpád sírja

helymeghatározásához írt róla Schier Syxtus. Azt kell még hozzátennem, hogy a térképek készítésének ideje, pontosan azok az évek, amiről Réső Ensel Sándor értekezik, és így tehát, vitán felül álló az, hogy Dr. Érdy János igazat mondott, Réső pedig igazat írt az utókor számára, vagyis nekünk, a jelenkor kutatóinak. Hálásan kell emlékeznünk, mind rájuk, mind pedig társaikra, kik a feltárásban részt vettek. Már csak azért is, mert Réső finoman fogalmazott, de azt is tudnunk kell, hogy a csendőrök kardlappal kergették szét a feltáró munkásokat, már a dunai hajóállomásnál. Vasvári Pál történész-politikus neve, a műveltebb olvasóknál, ismerős lehet, mint forradalmár, a márciusi ifjak vezéralakja. Ebben a témában, az idők folyamán, nincs változás. Napjainkban "már csak" pénzbüntetéssel zaklatják a kutatókat, az Aquincumi igazgatónő, Láng Orsolya aljas feljelentése alapján.

 

A CSILLAGHEGYI ÁRPÁD FORRÁSTÓ, MAI NEVÉN ÁRPÁD STRANDFÜRDŐ LEGELSŐ ISMERT ÁBRÁZOLÁSA

Véleményem szerint hatalmas lépést tettünk, az Óbudai Fehéregyháza és vele együtt, Árpád fejedelem valós-hiteles sírhelyéhez biztosan közeledve, megcáfolhatatlan módon!  Kíváncsian várom, hogy ki lesz majd az a tökös történész, aki le meri majd utánam írni, hogy a Zichy Főtér, a történész hamis Óbuda az csak a Boldogságos Szűz Szigete, Révjenő és Vybech, a szigeti apácák, középkori nagy telepei, és nem pedig Óbuda városa. Hiszen Vetus Buda, minden vonatkozó forrásunk szerint, sziklás hegyen létezett, és krónikáinkban-okleveleinkben Sicambrianak írták ezt a várost. Szembe kell nézniük történészeinknek a hibáikkal, mert csak így lehet majd a valós Óbuda történelmét megírni a város igazi helyrajzára, a napjainkban Csillaghegynek hívott területre. A tekintélyelvű történelem gyártást pedig azonnal be kell szüntetni, és visszamenően száműzni kell Óbuda történelméből!

Egyed Zoltán Pajzsvivő

 

2020. augusztus 31., hétfő

A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

 

 

Korábbi bejegyzéseimmel együtt ezen bejegyzés, bizonyosan legfontosabb a kutatásom szempontjából. Sikerült egy olyan igazolást találni Újbécs helyrajzi vonatkozásában, ami Pest uradalmi birtokon,Werner comes/apácák várával a Kálvin közben, és Szent Mihály arkangyal prépostsági templomával a Zichy Fő téren, döntő és egyben visszavonhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy amit ma történészeink a középkori Óbuda városának gondoltak mind ez idáig, az valójában Újbécs és Révjenő települése! Megtaláltuk ugyanis Újbécs határát, és az azt jelző szobrot, annak egykori földrajzi helyével egyetemben!





Persze ennek a hírnek sok-sok ember nem fog örülni, hiszen történészeink abba a tévhitbe ringatták őket, a Zichy Fő tér környékén élőket, hogy ők ott élnek, ahol egykor a középkori Óbuda is létezett. Az előttem lévő kutatók sem foglalkoztak komolyabban azzal, hogy feltárják azt, hogy valójában milyen település található a Zichyék majorságának környékén. Az okleveleinket jól ismerő kutatók is megelégedtek a gyenge magyarázattal, hogy ők a korábbi főváros területét keresik. Nem foglalkoztak a ténnyel, hogy Buda-azaz Óbuda, ugyanazon a helyen létezett-élt és működött, egészen 1595. évig. Egyszerűen ez idáig senki nem tudott fogást találni a területen, pedig Gál Éva is tisztában volt az ellentmondásokkal, és például azzal, hogy Zichiék a kapzsi nagybirtokosok, térképet és középkori határjárást hamisítottak, csak azért, hogy még több földre és bevételre tegyenek szert. És aztán ezt a meghamisított határjárást akarta Györffy György is összemosni a Szépvölgyi út vonalával, a hamis területtel, mikor az eredetinél sokkal délebbre tolta a határokat, mert ő is azt képzelte a gazdag romterületre, a mai Fő tér környékére, hogy azok a romok csak is Óbuda városát jelenthetik. Kishitűség és lekicsinylés jellemezte és jellemzi ma is történészeinket, és ennek isszuk a levét, ez keseríti meg napjainkban is Óbuda város valós történelmét. De térjünk a lényegre... 



                  KIJÁRÁSI TILALOM=RENGETEG SZABADIDŐ 

 

2020.márcus 25. van ma. A korona vírus miatt kijárási tilalom, és így a hirtelen kényszerszabadság miatt, sokkal több időt tudok a kutakodással tölteni. A reggeli kávém betoltam, aztán már a következőt kortyolgattam,(kipihenten ébredve, a dupla kávé kiváló ötleteket és energiát tud adni) miközben rákerestem a mesterem írásában a helyrajzi adatokra és utánakutattam. Nem értettem ugyanis a majd negyven évvel ezelötti kirándulószakkörön tanultak, és a tanulmányában leírt ellentmondások miértjét. Hol tévedett, Gerevich László és Csánky Dezső után, még Belitzky János is? Elkezdtem tehát sokadjára olvasni a tanulmányát. Pest birtok és Magno Fossato történész tévképzet ekkor már tiszta volt, és tiszta már az is, hogy a Fő tér betonja alatt a szigeti prépostság, a Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság található! Arra voltam még kíváncsi, hogy miként próbálta alátámasztani és mivel a történész téveszmét, hogy Újbécs, amit minden vonatkozó oklevél szigeten ír, annak szerintük valahol a bal parti Pest környékén kéne lennie. Belemélyedtem tehát azon tanúvallomásokba, amit 1752.március elsején vettek fel, mutatom is azt a részletet, ami engem érdekelt, ugyanis Belitzky nem ment utána a részleteknek, megelégedett a zavaros elmondásokkal.




“Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikor is az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének pontos meghatározá­sára nézve igen nagy­fontosságú az a tanu-vallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a kla­rissza-apácák Pest vá­ros elleni perében. A tanuk zöme a pest­környéki falvak és Ó-buda magyar lakosai sorából került ki. A feltett kérdé­sek a következők vol­tak : Halotta-e a tanú és kitül Uj Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták? 2. Tudja-e avagy ha­lotta-e meddig lett vol­na régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchár­mán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségé­tül fogva mindétig hal­lotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Ezen kis kitérés után, ami azonban fényt vet a helyi hagyomá­nyok fennmaradásának lélektanára, lássuk a tanúvallomások alapján a pontosabb helymegjelöléseket. A nyolcvan esztendős Szűcs István, aki tehát 1670 táján született »gyermekségében tudakozta a török világban, hogy mért hinák (a mostan Váczi-kaput) Bécsi-kapunak. Mely kérdésre mondották az akkori öreg emberek s egyszersmind a fatensnek (mutatták) azon Só-ház erányában akkor puszta nagy ház épületet, melynek maradékján mostanság Szent János Nepomucenus képe és kút is vannak, azelőtt a helyet Bécsnek nevezettnek lenni«.78) Vallomását megerősíti Kovács György tanúskodása is, aki »az török világban is már circiter huszonkét esztendős lévén, akkor is örökkén azon tájékot hallotta, ahol most a kút és a Szent János képe látszottnak, Új Bécsnek lenni. Magok is a parasztok midőn a hídhoz (mely akkor annak a kőrakásnak erányában volt által a Dunán) fákat hordottak, ha valakitül kérdeztettek, hogy hová vinnék a fát, örökké úgy feleltek, hogy Új Bécshez és az reá szolgáló kaput is, mely most Váczi-kapunak hivattatik, Bécsi­kapunak hasonlóképpen nevezték.«
Természetesen ő is hallotta a Bécsből Budára való kásavitel szóllását. A tanuk vallomásából a továbbiak során egybehangzóan kiderül a pesti Só-ház közelében lévő »kőrakáson«, vagyis romokon, amelyek mellett, vagy között egy kút és egy Szent János-szobor állott, volt a török világ előtti Új becs, vagy »Kis-Bécs«, amit az egyik »Bécsi-vár«-nak is nevezett. Kitűnik továbbá az is, hogy a török időkben még egy jól felismerhető »puszta nagy ház épülete« állott a kérdéses helyen. A város visszafoglalása után az épületnek már csak romjai és használható kútja ismert és nem lehetetlen, hogy egy templom alapfalait felismerve, Szent János szobrát helyezték ide”.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS ÚJBÉCSEN LAJOS UTCA 168.

Ezeket olvasva engem az érdekelt, hogy a megnevezett szobor, ami Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, arról van e esetleg valami információ, hogy hol található, és miért beszéltek mindannyian erről a szoborról? Természetesen tudtam, hogy hol van ez a szobor, hiszen sétáim alkalmával már láttam, és nézegettem, ma is megtekinthető a Szent Péter és Pál főplébánia előtt! Érdekes módon, pont azon a területen, ami véleményem szerint az egykori szigeten elválasztotta Újbécs és Révjenő területét.


A folyók, hidak, hajósok,vízimolnárok és halászok védőszentje. Van azonban valami, amit én sem tudtam ezen alkotással kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak 1790-ben került át erre a helyre! Az előtt a Nagyszombat utca valamely részén volt megtalálható! És miként hívták ezt az utcát, egészen 1930-ig? Határ utca!

 
EREDETILEG ITT ÁLT A NEPOMUKI SZENT JÁNOST ÁBRÁZOLÓ SZOBOR!

Erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek nincsenek! Ez ugyanis az a terület, ahol a nyugati hegyek alatti belső meder visszatért a Duna főmedrébe, és tulajdonképpen elválasztotta az észak-déli területet.

 
ÚJBÉCSEN A NAGYSZOMBAT UTCÁBAN-A SZIGET HATÁRÁN ÁLLT A SZENT JÁNOS SZOBOR!

Most, hogy ilyen közelről szemléljük ezt a földrészt és vízrajzi rekonstrukciót, el is lehet szépen gondolkodni a téveszmékben élő, nem csak történészeknek! Lehet, hogy egykor az északi rész, ami ma a hamis Óbuda, az egybetartozott a csak kissé arrébb lévő Margitszigettel? Az okleveleink ugyanis erről szólnak! Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetéről, ahol többek közt Révjenő és Újbécs is megtalálható. Hiszen történészeink a vízrekonstrukciós térképek hiányában nem tudták a valós helyére azonosítani a várost, a mai digitális térképek világában, viszont már egyszerű. De van még valami. Mégpedig az a kérdés, hogy miért emlegette mindenki a tanúvallomásokban, 1752-ben ezt a szobrot? A köztérkép információján kívül, az “óbudai” Fogadalmi oltár, Szent Flórián szoborcsoportról szóló jegyzetek közt is megtaláltam a 10. számnál ezt az információt: A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából, ma: Nagyszombat utca. 


Emlékszünk még, hogy mikor történtek a tanúvallomások, melyben Újbécs és Révjenő területét keresték a klarissza apácák? Az évszám 1752! A tanúvallomást tévők az akkoriban közismert új alkotás, a Nepomuki Szent János szobor akkori helyére állították azt, hogy ott volt Újbécs, és ez az a hely, amit az okleveleink egyöntetűen leírnak, és az MTA vízrekonstrukciós térképe is ábrázol. Van még egy fontos adalék amiről korábban is írtam már az utakkal kapcsolatban.

BUDA BÉCSI KAPUJA ÉSZAKRA NYÍLIK-BECH-ÚJBÉCS TELEPÜLÉS FELÉ!

A tanúvallomások is szólnak a “Bécsi” kapuról, Csakhogy a mai Budát hívták akkoriban Pestnek is, mert Óbuda, Pest-hegyén lévő vár nevét-Alt Ofen- hagyományként átvitték a mai Budára-Nev Ofenre. És ennek az Új Buda(tévesen Pestbuda) várának, a “külső és belső Bécsi” úthoz, arrafelé néző kapuja is van, amit Bécsi kapunak hívnak!

A BÉCSI KAPU AMI BÉCS FELÉ VEZET
 

Véleményem szerint így van igazán értelme a kapu nevének, ha a mai Buda várából a Bécsi kapun keresztül, Béch várához, illetve Wybech azaz Újbécs földjére lehet eljutni. Arra a területre amit ma történészeink alapjában tévesen a középkori Óbuda városának feltételeztek. Ezzel a kör bezárult, beazonosítottuk Újbécs és egyben Révjenő középkori telepét, azt a területet, ahol Zichyék a központjukat felépítették. A mindezekből következő értelmes kérdés pedig a következő: Hol található a középkori Óbuda városa?

VETUS BUDA-ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!

Az értelmes válasz pedig az, hogy pontosan ott, ahol a vonatkozó okleveleink helyrajzilag leírják, és a középkori hadmérnöki rajzok ábrázolják!

 
ÓBUDA PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN

                                                                               Egyed Zoltán.