2022. december 19., hétfő

A FEHÉREGYHÁZI KÁNTORFOKA FORRÁS ÉS PATAK SICAMBRIÁBAN-ATTILA VÁRÁBAN

Kutatásom során, Kefír kutyámmal az erdőket járva sokat morfondíroztam magamban. Hogy a fenébe nem tudták az igazi, a valós Óbuda városát helyrajzilag azonosítani? A kérdésemre rögtön választ is adtam magamnak. A római Aquincum félreértelmezése, egy véget nem érő zsákutcába vezette a történetírókat másoló szolgalelkű történészeket. És a téveszmés Schönvisner képzavarát követték, mindenáron Aquincumban kellett nekik Óbudát megtalálni. Most is csak a fejem rázom ezen az egészen, hihetetlen ami történt. Téves földrajzi helyre azonosították hivatalból Óbuda városát! 

MARSIGLI TÉRKÉPE IS AQUINCUM FELETT A CSILLAGHEGYEN JELÖLI BUDA VETUS VÁROSÁT!

Ha egy értelmes országban élnénk, akkor ez a szenzáció már bejárta volna az egész magyar sajtót, aztán meg a világsajtót is. Ha egy tudatos és normális országban élnénk, akkor ezt az ősi sziklavárost a békásmegyeri hegyoldalban, amit a Trójai király Paris és Firankó alapított, már rég feltárták volna! És nem nekem kéne rohangálnom fűhöz-fához, és könyörögni a BTM-nek, hogy tárják fel végre, meg a nemtörődöm óbudai képviselőknek petíciót küldeni, hogy kérvényezzék a terület teljes feltárását. 


A JOBB ÉS A BAL SZÁRNY UGYANAHHOZ A MADÁRHOZ TARTOZIK !

Mikor fogják megérteni ezek a végletekig ostoba és elvakult óbudai politikusok is, hogy ha Óbudáról van szó, akkor nem a rómaiak városa, Aquincum a fő attrakció és különlegesség, hanem a jóval ősibb Sicambria-Óbuda városa! Ha csak egy kis eszük lenne, éppen csak annyi, ami egyáltalán nincs, akkor ezt a várost feltárnák, és özönlenének a turisták! Ugyanis Aquincum jelentősége és történelme is eltörpül Sicambria mellett! Nagy Sándor is birtokba vette Sicambriát, és aztán a hunok pontosan ezért foglalták el ezt a várost, amit Sicambriának hívtak, hogy onnét uralják az akkori ismert világ nagy részét, hasonlóan a Nagy Alexandroszhoz. Árpád fejedelem és csapatai is pontosan tudták, hogy ez a hely Pannónia központi székhelye, székes-Sycan-Bahr-bérces csúcs, a központi vár. Tudták, hogy Attila városába költöznek be, ez az ő jogos örökségük! A nagyon érdekes pedig az, hogy ősi krónikáink a magyar nemzetnek nem Aquincumról, nem a rómaiak városáról szólnak, hanem a hegytetőn és hegyoldalban lévő Sicambriáról. Szó sem esik Aquincumról, még-pediglen azért, mert azt a Duna vastag hordaléka borítja, már a hunok betörése idején! Sicambria és Potentiana-a későbbi Székesfehérvár- közt vívják a sorsdöntő nagy csatájukat, a mai Békásmegyer-Ófalú Tárnokok völgyében, és az felett a Tárnok-mezőn.

Tarih-i Üngürüsz


Üngürüsz igék üzenete az emelkedő nemzethez egy új kor hajnalán 

"Azután Kattar kán Hunor bégjeinek nagyjaival összeült egy nap, és lakomáztak. Közben Szikamberijja székhely helyzetéről kezdtek el beszélgetni. Némelyik bég felkelvén ezt mondta "Ej, Kattar, vajon Szikamberija székhelyet eredetileg melyik nemzet és melyik fejedelem építtette, hogy olyan nagy székhelynek mondják?"

Amikor ezt kérdezték, Kattar fővezér végignézett bégjein, és belekezdett annak a történetnek az elbeszélésébe, hogy Szikamberiját története elején milyen nemzetségből származó és miféle egyén építtette. így szólt:
A régi időkben a tenger partján egy Trója nevű híres és hatalmas vár volt. Azután egy Elejna nevű asszony miatt egy hatalmas ellenség támadta meg, s a várat rontás döntötte és elpusztította. Ezen háború folyamán keletkezett a Tug, melyet a mai hadjáratok alkalmával is hordoznak.
Azután annak a várnak egy padisahja volt, akit Paradisznak hívtak. Ennek a Paradisznak volt egy fia, akinek Firanko volt a neve. Amikor atyja, Paradisz elfoglalta a trónt, Firanko egy csomó katonájával elindult Panonijja tartományába. Ezt a tartományt kellemesnek találták. Széltében-hosszában bejárták azt a vidéket, ettek, ittak, sétálva tették meg az utat.
Egy nap a Duna folyó partján egy hegy tetejére értek, mely Szikara néven volt ismeretes. Mikor erre a pompás helyre néztek, látták, hogy szerfölött kellemes, füves, madárdalos, úgyhogy mindenfelé virággal van díszítve és körös-körül virágdísszel ékeskedik, madarai kellemes dalolással énekelnek.
A kanyargó patakok egyik kerten át a másikba folydogálnak az élet örömére teremtett virágok rózsáskertben (felütött) fejedelmi sátorokhoz (hasonlítanak).
Minden tája különféle gyümölcsökkel tele, minden oldalon színes gyümölcsökben bővelkedik, levegője kellemes, minden tája jól bejárható, áldása [terményei] és kenyere bőséges, úgyhogy minden tekintetben bővelkedő tartomány.
Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek. Azután egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat. Jó ideig dolgoztak, végül is [a vár] készen lett".

A krónikáinkban látható-olvasható tényeket is meghazudtolták és hazudtolják ma is a nemzetellenes történészek.Vastagon jelöltem, és aláhúztam a Sycan-Szikán-Szikara HEGY-TETŐT, mint Sicambria város helymegjelölését krónikáinkban, és Vetus Buda okleveleiben ! Ezért ferdítette el az értetlen Schönvisner a krónikáinkat, és vádolta meg Bonfinit hamisítással, igazából azonban ő hamisított, mert frusztrálta őt, hogy nem lelte meg Vetus Buda városát. Aztán a hamisítót másolta Salamon Ferenc és az első aquincumi igazgató Kuzsinszky Bálint is, aki az Ókori Lexikonban valótlan téveszmét írt Sicambriáról, amikor azt adta elő, hogy Sicambria az a római Aquincum középkori eredetű neve. Ugyanezért, a már kialakult szamárcsapás miatt próbált rádolgozni erre a téveszmére Eckhardt Sándor. Ma meg már a Schönvisneres téveszme, aztán a kommunista oktatás szellemében félreképzett történészek, Kanyó Ferenc-Spekner Enikő és B Szabó János másolják a tényeket elferdítő elődeiket, és Eckhardt ostobaságát akarják újból előadni napjainkban. Továbbra is a római Aquincumot hamisítják a hegyoldali sziklavárosnak, Óbuda városának. Ma is a téveszméket-dogmákat tanítják Óbuda történelmével kapcsolatban az iskolákban! Hivatalból, közalkalmazottként dolgoznak a történelmi igazság ellen. És nem, nem akarják, nem is tervezik feltárni Sicambriát,  Pannónia fővárosát Olyan ez az egész, mint egy soha véget nem érő harc a valós történelmünkért, Óbuda ősi városáért vívott küzdelem. Elmebeteg időket élünk, ez ügyben is.

Ki kellett írnom magamból, ami bennem volt. Nagyon fontos, hogy az összefüggésekkel mindenki tisztában legyen, hiszen most is azon ügyködnek egyesek, hogy a tényeket továbbra is elferdítsék a schönvisneres dogmák érdekében! Úgy látszik minden korszaknak megvannak a maga nemzetellenes történészei! 



VETERI BUDA - ŐSI AKROPOLISZ

A műholdas képátfedés módszeremmel, az Óbudáról készült északi nézetű látképekkel együtt, részletes és alapos terepkutatást is végeztem. És 2012-2013-ban úgy jutottam el a megfelelő helyre, hogy a helyrajzi vonatkozású leírásokat, okleveles adatokat mind pontosan ugyanoda, egyetlen földrajzi helyhez tudtam kötni. A csillaghegyi Rókahegyhez, mint szakrális felső-vár-Etelburg vagy Eczelburg várához ami az én értelmezésemben egy ősi akropolisz. Benne Pannónia legősibb Szűz Mária egyházával, a felső meleg-vizű forrás és kőmeder felett, ahol Árpád fejedelmet is eltemették 907 tavaszán a szakrális helyen, a közvetlen mellette lévő Korcan várával a hegyfok délkeleti oldalán. A Szent János lovagrend, a keresztesek kórházával, ami ugyanazon a meleg-vizű forráson működött, ami valójában patakmalom volt, és a Rókahegy csúcsától indult, hogy a hegy oldalában lévő alsó városba-Vetus Budára vezesse a meleg vizet.

A királyi Boldogasszony kápolna ügyében nyomoztam mostanában, és megint más témát írtam éppen, de abbahagytam, mert teljesen ledöbbentett amit találtam! 


Az 24536. számú oklevél önmagában bizonyíték, hogy a ma tévesen Óbuda városaként előadott Fő-tér és Szentlélek-tér környezete nem Óbuda városát jelenti!

ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA OKLEVÉLBEN ÉS A BECSTELEN TÖRTÉNÉSZ HAZUG ÁLLÍTÁSAI

A HAZUG TÖRTÉNÉSZT HAMARÁBB UTOLÉRIK, MINT A SÁNTA KUTYÁT!


A most következő témánk alcíméhez át kellett fogalmaznom a szólásmondást. A cím és alcím arra a félreképzett szervilis történészre vonatkozik, akinél nagyobb károkozó, talán még sosem született Magyarországon. És a legdurvább az, hogy ez most történik, napjainkban, amikor bármilyen információnak nagyon gyorsan utána lehet nézni! Azért tudja becsapni
BESZÉDES TESTTARTÁS
olvasóit ez a becstelen történész Kanyó Ferenc, mert azt képzeli, hogy senki nem néz utána a hazug állításainak. Korábban is írtam már róla, hogy ugyanezt a mindenki számára nyilvánvaló hazugságot a Digitális Legendárium Munkacsoport felvételén is előadta Kanyó, a tudatlan riporter Bayer Árpád közreműködésével. Három évvel ezelőtt, 2019-ben forgatott velem egy riportot az RTL Klub a
csillaghegyi Rókahegyen-Sicambriában. Ez a terület az okleveleinkben is leírt Etzelburg-Veteri Buda-azaz már a középkorban is már régebbinek hívott Buda területe, megkülönböztetésül a szintén préposti területen, a hegyoldalban álló királynéi Vetus Buda várától-városától. Ebben a műsorban is előadta Kanyó a valótlan állításait, melyekből most csak az Árpád fejedelem sírjára vonatkozó résszel foglalkozunk.


Egy elfeledett budai királyság nyomában, Az RTL Klub Fókusz című műsorában. Nézzük, mit mondott Kanyó!

"Ez az egyetlen információnk Árpád temetési helyéről, semmilyen más forrásunk nincs"... Kanyó azt állítja a videó és hang felvételen is, hogy csak Anonymus közli az Árpád fejedelem sírhelyére vonatkozó információkat!


ANONYMUS KÖZLÉSE GESTA HUNGARORUM

És akkor most szépen elolvashatják kedves olvasóim, az Árpád fejedelem sírjára vonatkozó oklevelet, melyből mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy Kanyó nyíltan és szemrebbenés nélkül hazudott az RTL Klub felvételében is! 

Az oklevél magyar fordítása is meg van, sok évvel ezelőtt egy kisebb vagyonomba került hitelesen lefordítani a szövegét.

Tehát nem csak, hogy más forrásunk is van Árpád fejedelem sírjáról, hanem az oklevél megerősíti a Gesta közlését, és egyben kiegészítik és hitelesítik is egymást! De miért kell az óbudai téveszmékből diplomázott történésznek, Kanyó Ferencnek elhazudnia ezt az oklevelet? Miért kell azt állítania hang és videó felvételen, hogy Anonymus Gesta Hungarorum krónikáján kívül nincs más forrásunk? Jóval korábban megírtam már az oklevél elérhetőségét, és leközöltem az oldalaimon, tehát kizárt, hogy ezt Kanyó nem látta vagy nem tudott róla.  Kanyó ezen tevékenysége csak és kizárólag tudatos elhallgatás, és aljas történészi hazugság, immár sokadik alkalommal! Ugyanis történelemhamisító történészünk egy megjelent könyvben is igyekszik Anonymus közlését hitelteleníteni azzal, hogy azt állítja, nem létezik más forrás Árpád fejedelem sírjáról! 

KANYÓ ALJAS SUNYI MÓDON ÉPÍTI BELE A HAZUGSÁGOT AZ ÍRÁSÁBA!

Azt próbálja sugallni Kanyó, hogy Anonymus közlése nem hiteles, csak azért, mert neki ezt tanították, miközben félreképezték, mondván, a gesta az későbbi időszakban keletkezett! Ez is nagyon ízléstelen ferdítés, hiszen Kanyónak és tanárainak is tudnia kéne arról, hogy az 1310. évben is kis-káptalan őrizte a fejedelmi sír emlékét! A Gentilis bíboros támogatását élvező Budavári János olvasókanonok kezdeményezte a királynőnél Fehéregyháza-Alba Ecclesia újjáépítését! Az ősi banai királyi kápolnát belefoglalták az új templomba, mely 1345 évben készült el. Innentől fogva a Szűz Mária prépostsági kápolna új nevet kapott! Az 1355. évben  készült határjárásban és okleveleinkben is Beate Marie Virginisnek hívják az Alba, tehát királyi előnévvel utalva az ősi egyházra. Magyarul: Boldogságos Szűz Mária
CSILLAGHEGY=SICAMBRIA-ÓBUDA
Fehéregyháza. Tehát jóval később is pontosan tudták, hogy vezérlő fejedelmünk hol nyugszik pontosan!
Sőt, az is nagyon valószínű, hogy tömegével zarándokoltak a hat tagú testület által rendben-tartott fejedelmi sírhelyhez! 
Az Óbudai Fehéregyháza ajtaja előtt, a mai Rókahegynek hívott terület legmagasabb pontján előtörő meleg víz-forrásokon működő malmok birtokjogainak
ALBA ECCLESIA= SUPER CALIDIS AQUIS
során keletkezett pereskedések miatt több oklevelünk is van Alba Ecclesiáról! 2013. évben, műholdas képátfedésekkel azonosítottam a területet a békásmegyeri hegyoldallal, és még abban az évben az egyháznál működő malmok romemlékeit is megtaláltam, az okleveleink leírásai alapján. Ráadásul ezen okleveleink a 15.században is tudják, hogy Felhévíz közvetlen Alba Ecclesia mellett található, és nem pedig a Margit híd budai oldalán, ahogy a történészeink napjainkban előadják! Állandósult az az érzésem, hogy ez a szervilis brigád, egyszerűen nem ismeri az okleveleink tartalmát, és csak arra képesek, hogy egymásra hivatkozva, egymás téveszméit másolják. 
ALVEUM LAPIDEUM-ANONYMUS KŐMEDER

Miért kell a félreképzett és szolgalelkű történészeknek elferdíteni Alba Ecclesia- az Óbudai Fehéregyháza hollétét, a Felkis térképet is meghamisítva? A válaszra akkor döbbenhetünk rá, mikor Fehéregyháza okleveleit olvassuk. Cilley Borbála királynő levele a következőket tartalmazza, amit Katona Istvánnál is megtaláltam  a neten. "(In Rawazlesew,f. III. p. nat. virg. ) Nos Barbara... Hungarie... regina ad univ. not. h. s. volumus pervenire, quod nos... habentes... spem et devotionem ad... dei genitricem virginem Mariam.. ., in cuius honore claustrum monialium in Veteribuda dedicatum fore dinoscitur et fundatum, pro religiosarum sororum monialium in eodem claustro iugiter deo decantantium sustentatione meliori, ac pro nostre et omnium progenitorum ac predeces-sorum nostrorum, regum et reginarum felicium recordationum animarum salute molendinum nostrum prope Albam ecclesiam eiusdem b. Marie virginis, in rivulo Calide aque situm et decurrens, ipsi claustro b. Marie virginis et sororibus monialibus in eodem deum laudantibus ita tarnen, ut castellani castri nostri Veterisbudenses... pro tempore constituti pro eiusdem castri sustentatione in eodem molendino absque tributo molere valeant, perpétue et nove nostre donationis titulo in elemosinam duximus conferendum, ymmo... conferimus eidem claustro et monialibus molendinum nostrum supradictum de manibus nostris reginalibus per ipsum claustrum ac sorores moniales perpétue tenendum.. , harum nostrarum litterarum speciali vigore mediante...
ORIG. : Membr. cum sig. secr. impresso. In superiore margine Commissio propria domine regine not, canc. , in dorso vero manu posteriore Super molendino prope Albam ecclesiam et inferius manu aevi recent. De Calidis aquis adnot. sunt scriptae. Arch. Nat. Hung. Dl. 11. 131. (Sign, ant. :V. Buden. Monial. Fasc. 21. No.Tâï ) - ED. : Fejér:CD.X/6. p. 415-416. - REG. : Bártfai Szabó: Óbuda"
Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy Calide Aque területe ott volt, ahol az Óbudai Fehéregyház létezett, Buda Vetus külvárosrészén, a város feletti síkon, a promontorio előhegyen, vagyis a mai Rókahegyen. A királyné az Alba Ecclesia keleti oldalából lefutó, kőmederben folyó kis patakon működő malmot a Fehéregyházban lakó apácáknak adományozza. Ez az Ó-malomhegy az, melyet én újból megtaláltam Megyeren, a Magyar nemzetség szálláshelyén, melyet ma a csillaghegyi Rókahegynek hívnak. Az ősi királyi egyház, Alba Ecclesia-Szűz Mária prépostság földrajzi helyét is beazonosítottam Sicambriában-Attila városában-Etzelburgban a prépostsági várban, amit Veteri Budának is hívtak. És kedves olvasóim az a nagy poén, hogy ez a terület később, még a 18. században is a királyi kincstár területe, és bizony a mai Óbuda határain belül találjuk, ha ránézünk a térképre! Tehát innentől fogva nem lehet hivatalból tovább nyomatni azt az ostoba hazugságot, hogy a római Aquincumból alakult ki Óbuda városa! A Budai Káptalan okleveleiből az is kiolvasható, hogy a Szentháromságról elnevezett Félhévízi egyház és kórház is a Rókahegy meleg víz-forrásain működött a Boldogságos Szűz egyházának közelében. Egyébként, hogy megcáfoljuk történészeink ezidáig összehordott téveszméit, elég egyetlen olyan oklevelet elolvasnunk, mely az óbudai Fehéregyházára vonatkozik. Tudvalevőleg, hogy ez a hely egyben Árpád fejedelmünk hiteles sírhelye is egyben. "Statutio sanctimonialium de Veteri Buda in dominium molendini ante fores Albae ecclesiae in Promontorio civitatis Budensis"...
AZ ÓBUDAI APÁCÁK MALOMKÖVE
A régebbi Budán, a Fehéregyház ajtaja előtti malom birtokjogát az óbudai apácák kapják, mely Buda város hegyfokán található!  Az Óbudáról szól okleveleink a Duna fölé magasodó sziklás hegyről Szikan hegyéről szólnak! Megígértem Kanyónak, még egy évtizeddel ezelőtt, hogy akármiben is mesterkedik, a TTE és ehhez hasonló szervezetek, és persze a Laszlovszky József irányításával, idővel majd minden hazug állítását megcáfolom, és megírom. És azzal, hogy Árpád fejedelem sírjára vonatkozó adatokat is elhazudja, nálam betelt az a bizonyos pohár, sőt, már túl is csordult! 


8. évvel ezelőtt készült ez a videó az Árpád fejedelem sírjára vonatkozó oklevél tartalmából. Ez azt jelenti, hogy 1425.évben is pontosan tudták a fejedelmi sír helyét!


Kanyónak, szerzőtársainak, és az őt propagáló bagázsnak csak addig jó, míg a történész téveszmék farvizén tudnak hajókázni, ameddig minden marad ugyanúgy, mint ahogy most van. Csak addig tudják az óbudai történelem iránt érdeklődő embereket becsapni, míg Sicambria-Etzelburg-Veteri (Ó)Buda a csillaghegyi Rókahegyen és a békásmegyeri hegyoldalban lévő Vetus Buda királynéi városa feltárásra nem kerül. A félreképzett régész-történész társadalom nagy része, tulajdonképpen ellenérdekelt az igazi, hegyoldali Óbuda város feltárásában! De ha ez egyszer megtörténik, akkor napjaink "nagynevű" történészei és ez a ferdítő gittegylet szenvedik el a legnagyobb bukást a Zichy Főtérre odaképzelt történészi fantázia Óbudájukkal kapcsolatban! Képzelhetitek kedves olvasóim, hogy mennyire kedvel engem ez a kókler társaság, és a hivatali ülepet szünet nélkül fényesre nyaló,  óbudai lokálpatrióták butábbik fele. Szinte vég nélkül lehetne sorolni azokat a régész-történészeket, akik a történész téveszme és szamárcsapás áldozatai lettek az elmúlt száz évben, és megpróbálták összemosni a rómaiak Aquincum nevű városát azzal a sziklás hegyoldalban létező ősi város nevével, melyet Sicambria-Óbudának hívtak. Igazából pedig a Boldogságos Szűz Szigetének romemlékeit adják nekünk elő történészeink Óbuda városának!
AQUINCUM SZIGETEN!
Már a legelső aquincumi igazgató, Kuzsinszky Bálint is meghamisította Óbuda történelmét, mikor azt állította, hogy Aquincumot hívták Sicambriának! Napjainkban pedig a Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese és egyben az Aquincumi Múzeum igazgatója, Láng Orsolya hamisítja Óbuda környezetét és helyrajzát, az Óbudai Múzeum "szakértőivel" karöltve! Tehát károkozó történészünk, Kanyó Ferenc nincs egyedül abban, amit művel. Ez a ma is téveszméket előadó társaság van a porondon, és jól megélnek a népbutításból. Sorra születnek közpénzből a kiadványok és könyvek, melyeknek a fele sem igaz! Továbbra is becsapják, és félrevezetik az olvasóikat, a múzeumok látogatóit, és az iskolákban félretanítják a magyar gyermekeket.És igen érdekes az is, hogy a Kossuth rádió felvételéhez Kanyónak a Laszlovszky Józsefhez kellett bemennie a CEU-ba! Ugye milyen érdekes? Hiszen Laszlovszky a felvételen egyáltalán nem is szerepel! Nagyon úgy tűnik, hogy egyértelművé vált az, hogy a háttérből ki mozgatja ezeket a történész hazugság szálakat. Hiszen a Történelem Tanárok Egyletének felvételén is Laszlovszky József az, aki a látképeink és vonatkozó okleveleink ellenében, továbbra is a rómaiak katonavárosi területére fantáziálja Óbuda városát, és nem törődik azzal a ténnyel, hogy a látképeink és okleveleink, sziklás hegyoldali városról szólnak, melyet Sicambriának is hívtak! Laszlovszkyt az a tény sem izgatja különösebben, hogy a Zichy Főtér területe a római és középkorban is bizony teljesen biztosan sziget volt! Okleveles kutatásaim és műholdas képátfedésem alapján, Laszlovszky József és az összes többi régész-történész is azt a területet fantáziálja a történész téveszmék szerint Óbuda
ÓBUDA VÁROSA HEGYTETŐN!
városának, ami valójában a középkori Boldogságos Szűz Szigete, Révjenő és Újbécs, az Óbuda Szigeti apácák gazdag telepei! A téveszméket terjesztők, kivétel nélkül vádolhatók azzal, hogy okleveles tényeket hallgatnak el, és hagynak figyelmen kívül a történész tévképzetek érdekében! 
A valós óbudai topográfia tisztázásával Laszlovszky bukik a legnagyobbat, mert külföldi kiadványban, más nyelven is ugyanezt a téveszméket írta meg, mint amit idehaza erőltetnek ! Innét szedte az utánzó-szervilis Kanyó ezt az ide nem illő "szent grál" címet a ferdítéseihez. A hízelgés legőszintébb formája az utánzás, ebben verhetetlenek a mi történészeink az Óbudai Szamárcsapásban, egymás másolásában.
Egyébként a 2014-ben készült rádióműsorban is ugyanazt a történész téveszmét-ostoba történészi hazugságot adták elő, hogy Sicambria-Óbuda az Kanyó szerint "kitalált város" ugyanakkor pedig Végh András lódítása szerint a rómaiak Aquincum nevű városa(Schönwisner és Kuzsinszky igazgató téveszméje) volt Sicambria, ezért kellett a főnöknél találkozniuk, hogy legalább egyformát ferdítsenek! El tudom képzelni, amint megbeszélik egymás közt: elvtársak, akkor nem létezőnek adjuk elő, vagy inkább mondjuk továbbra is azt, hogy a római Aquincum volt Óbuda városa, melyik legyen ezúttal?! Így történt Laszlovszky úr?

Miért érdeke ennek a régész-történész társaságnak meghamisítania Óbuda történelmét?

Hoppá, majd elfelejtettem valami fontosat! Korábban a Facebook közösségi oldal nyílt kutatói csoportjában már két alkalommal megírtam, hogy Kanyó okleveles forrásokat igyekszik eltagadni. Mindkét alkalommal jelentette a jegyzetemet, és létiltást kaptam, valamint más számára láthatatlanná tették a bejegyzést.Pedig nem a személyével foglalkoztam, hanem a témával kapcsolatos hazugságokkal, amit nyilvánosan összehord Óbuda városa, és Árpád fejedelem sírhelye kapcsán.

És nem csak a jegyzeteket, hanem aljas, sunyi módon, az éves emlékként visszatérő bejegyzést is jelentette a Facebooknak, a történelemhamisító történész, Laszlovszky József pártfogoltja !




A továbbiakban az RTL Klub felvételében látható többi, Kanyó Ferenc által előadott hazugságot is megvizsgáljuk. Ugyanakkor pedig a Kossuth Rádió Regényes Történelem című felvételben elhangzott történész koholmányokat is megcáfolom.
                                                      
                                                                                                        Egyed Zoltán

2022. december 9., péntek

SZAMARAK HEGYE- SZAMÁRVÁR - SZAMÁRHEGYI NÉPBUTÍTÓK

SZAMÁRHEGY A MŰHOLDAS TÉRKÉPEN

Úgy érzem el kell mondanom, hogy mit keres ez a téma ezen a blog oldalon. Kedves régész-történész ismerősöm is megkérdezett engem egy közös terepbejárás alkalmával, hogy mi a véleményem a Szamárheggyel kapcsolatban? Szomorú, hogy még híres történészek is zavarba jönnek a videó-megosztón reklámozott hazugságok láttán. De az is lehet, hogy csak engem akart tesztelni a régész úriember. Nekem kell megírnom, mert az interneten nem találtam leírást erről a témáról. Ami meg van, az holdkóros félnótások fantáziavilága. Búbánat-völgy-Szamárhegy. Úgyis mondhatnánk, hogy a szamarak hegye. Nagyon találó ez a név! Ez az a hegy, ahol a Sicambria-Óbuda témában teljesen olvasatlan dilettánsok össze szoktak jönni, és tovább butítják egymást folyamatosan.

A nagyobb baj viszont az, hogy a téma iránt érdeklődőket is megtévesztik és félrevezetik!

NÉPBUTÍTÓK A KŐBÁNYÁBAN
Tehát mindkét oldal számára értékes információk következnek most, és remélhetőleg mindenki ráébred majd arra, amiről már korábban is írtam. A Pannon Kulturális Értékmentő Egyesület tévképzetes tagjai nagyon rondán átverik az érdeklődő embereket, miközben Pilismarót-Búbánat-völgy-Szamárhegy történelmét is meghamisítják! Az új turáni átok címmel írtam meg azt a károkozást, amit művelnek. És ezek a korlátolt szélhámosok újabb nárcisztikus kóklereket szülnek, ahogy egyre inkább butítják a népet!


A KŐBÁNYÁK, AMIT A DILETTÁNS ÉRDEKKŐR "FÜRDŐNEK ÉS VÁRFALNAK" HAMISÍT




Az a bevett szokásuk a szamaraknak, hogy plagizálnak, és próbálják a Szamárhegyre fantáziálni azt, amiről az én kutatói oldalamon, vagy máshol olvasnak. És a helyzet az, hogy a kőbánya 
NOSZLOPI LÁNYA A KŐBÁNYÁBAN
sziklafaláról készült fotó már Noszlopi könyvében is megjelent 2003-ban, de még az író sem fantáziálta azt fürdőnek meg várfalnak. Noszlopi Németh Péter sok helyes megállapítást tett tanulmányaiban, de az elképzelése, hogy az "egész pilisi erdőség lenne Óbuda, az teljes téveszmének bizonyult! Korábban is írtam már erről a téveszméről. A Dunára néző hegyoldalban kőbánya található, és nem más. A Szamárhegyen lévő kőbányákból bontották a környékbeli településekhez az építőanyagot. És a legjobb minőségű alapanyagot az Esztergomi Bazilika építéséhez használták fel az 19.század elején.
KŐBÁNYÁK


Sajnos az Esztergomi Bazilika weboldalán sem olvashatunk arról, hogy köveit a szamárhegyi kőbányákból fejtették. Az egyedüli leírást- Dobay Pál Az Esztergomi erdészet története - című írásában találtam erről. Tehát a Szamárhegy Duna felé néző oldalán kőbánya található, nem "fürdőmedencék", pláne, mert forrás sincs a hegytetőn, és nem is volt. Azt is joggal feltételezhetjük a most következő dokumentumból, hogy a szamárhegyi kőbányákból fejtették az esztergomi királyi vár építőanyagát! 1822-ben már létezett a Dunára néző kőbánya, és az ottani kő megegyezett az Esztergomban talált
NOSZLOPI
építőanyaggal. Noszlopi Németh Péter ugyanerre a kőbányafalra csodálkozott rá a Szamárhegy oldalában a huszadik században. Ugyanakkor pedig az okleveles forrást is ismerte, hiszen ő maga is leközölte Knauz Nándor forrását.
Így tehát Noszlopi téveszmét gyártott, mikor egy őrvárból akart "Budát és Attila városát" faragni. Olyan nagyfokú ismerettel rendelkezett Noszlopi, hogy véleményem szerint, saját magának is tisztában kellett lennie vele, hogy hiteltelen a helyrajzi elképzelése.


A VISEGRÁDI HEGYSÉG VULKANIKUS!


DILETTÁNS SZAMARAK

A Vissza a jövőbe című filmből lenyúlt  "Mr Fusion" névvel eteti a tudatlanokat az áltudós Papp Árpád László, aki a magmás üledékes kőzetet is várfalaknak ferdíti a spirituális bájgúnár népbutító, Kozsdi Tamás filmjében és az interneten. Pedig a Google kereső választ ad arra a kérdésre is, hogy milyen kőzetből tevődnek össze a környéken lévő hegyek, és maga a Szamárhegy.

MAGYARORSZÁG FÖLDTANI ATLASZA

Vulkanikus hegység, andezit, rétegvulkáni andezit, piroklasztit. És nem"betonit-technika" ! A dilettáns áltudósok, a vulkanikus konglomerátum üledéket " épített falaknak" hazudják a hiszékeny embereknek!


MI LÉTEZETT A SZAMÁRHEGYEN VALÓJÁBAN?

A leginkább szomorú ebben a témában-azonkívül, hogy embereket hülyítenek- az, hogy fel sem tudják fogni, hogy nem csak Buda, hanem a Szamárhegy-Búbánatvölgy környék történelmének is hatalmas károkat okoznak. Persze csak azt lehet hülyíteni, aki hagyja magát! Az áltudományos ál-kutatók tevékenysége során, sok év alatt sem jutottak el odáig, hogy oklevelet kerítsenek a területről, aminek elferdítik a történelmét. Persze, hogy nem, hiszen akkor mindenki számára világossá válna, hogy ők csak odahazudják Budát, és csak odahazudják Sicambriát, ami persze nem egyenlő a Schedel krónika ábrázolás mai Budájával. Nagyon unom már ezt a dilettáns bagázst, akik egymást butítják tovább. Írtam korábban arról az ámokfutásról is a blogon, Lélekkufár Egyesület címmel, hogy ugyanez a kókler társaság Székesfehérvár történelmét is igyekszik meghamisítani. 
Következzenek tehát az okleveles források a hivatkozásokkal, melyek megcáfolják a szamárhegyi szamarak téveszméit. 
 

  1292. ápr. 20.

Az esztergomi káptalan előtt Miklós mester és Deda comes unokája, Endre felosztják a Zamard nevű földet.

A határ: a Duna parttól északra egy mezőn van két határjel, innen szántatlan földön átmenve egy mocsáron más két határjelhez jut. A harmadik helyen dél felől a Wisegrad-ra vezető ut mellett van két határjel. A negyedik helyen a mezőn van két határjel, az ötödik helyen négy határjel van a mezőn közös ágon a Zamard-ra vezető ut mellett észak felől, az utón átmenve egy mocsárhoz közel van más négy határjel s a mocsáron át dél felé, ahol a két tó között átkelőhely van, amelyek egyike Zamard-hoz a másik Wrkutha-hoz tartozik. Ezután nyugat felé egy kaszálónál van egy határjel, ahonnan nyugat felé egy régi árkon áthaladva egy határjelig ér, ahonnan Wrkutha szántóinak és Zamard kaszálójának végére, ahol négy határjel van s itt a Zamard-i legelőt egy másik árok választja el délről s Lucia kaszálójától. Majd az árkon át kelet felé Zamard szántóinak végénél van három határjel, majd a szántók végén van másik kettő, s innen három határjelig jut Zamard szögletében, majd a Derdeu nevű régi árkon át egy hegyre megy egy diófához, amely alatt kelet felől van két határjel, majd ugyanazon utón dél felé hét diófához és egy körtefához, amelyek Zamard földén vannak, s az utón van két határjel, a szántók végén pedig három s innen Zamard összedőlt palotája mögött felmegy a hegyre s itt van három szeghatárjel, innen egy régi árkon át a mezőn két határjelhez jut, amely felett Chokasku nevű kő van a Zamardhegyen. Végül két határjelet csináltak egy elpusztult szőlő és a Zamardról jövő közút között, amelyen Zamarwar-ra mennek és itt s Lucia földjének határa végződik. Innen, Baranya földjétől, amelyen Akus palotája van, egy régi árokhányáson határjelekhez ér s innen a szétrombolt Zamarwar helye alatt dél felé fekvő földektől, régi határokon s a tóból a Dunába menő folyón át és a Duna partján, érintve a szigetet, észak felé fordul s az előző határjelekhez jut. Atirta az esztergomi keresztesek konventje 1292. máj. 1. Esztergomi kápt.m.lt. 51-1-18., DF 237969. Knauz II. 32 2. 

Az eredeti oklevél itt:

https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/12747/

Az olvasható(Fejér Codex) oklevél itt: 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Codex_Diplomaticus_Tom_7_Vol_5/?query=zamarvar&pg=508&layout=s

Az oklevélben szereplő határjárással megegyező más források is ugyanazt mondják számunkra.

Fejér Codex 


Búbánatvölgy halastavak okleveles említései:



"Esztergom város mai határa nemcsak az eddig felsorolt községek területét olvasztotta magába : a várhegytől és a Vaskaputól (akkor Bala-hegy, mons Bala) északra terjedő határában az Árpádkorban szintén több önálló községet találunk. Ezek Úrkuta, Zamárd és Ákospalotája. Urkuta a hasonnevű kút (puteus) körül a Vaskapu aljában keletkezett. E birtok egy részét már a XI. század végén Dávid herceg adta a tihanyi kolostornak. A kút és a község tehát — amint már Erdélyi László is magyarázta a tihanyi apátság történetében — a herceg eredeti magyar szavának emlékét őrizte meg. Egy másik oklevél ugyanis latinul őrizte meg a kút nevét: puteus ducis. A dux nevet pedig ott találjuk pl. I. Bélának a koronázás előtt vert pénzein (Bela dux). Ugyanezt kapjuk különben Kinnamos görög történetíró följegyzésében, aki II. Géza idejére a trónörökös nevét magyarul örökítette meg, bár görögös helyesírással: Ouroum (= Uram.) 

A község határának másik részét IV. Béla Benedek kalocsai érseknek adományozta. Ettől Vancsai István esztergomi érsek vette meg, de hamarosan az esztergomi bazilikában lévő Szent Luca-oltár plébánosának, helyesebben őrének ajándékozta. E birtokrész azóta az őr (custos) javadalmához tartozott és a Kusztus-dűlő (vagy inkább dombok) neve ma is őrzi a régi birtokállapot emlékét (Kár, hogy legújabban az urkutai földek elnevezése már kimegy az emlékezetből.) 

Úrkuta szomszédságában kelet felé, már a Maróti-hegyek aljában és oldalán a Baranyaföldet találjuk. Itt, az Ákus-hegyen épült az Ákos-nemzettség kőpalotája (Pallacium Akus, Akuspalotaya) halastóval, melybe római téglákból készült csöveken át folyt a víz a fölötte lévő kitűnő vizű kútból. Mindezeket a templommal és az alagúttal néhai Knauz Nándor ásatta ki, de bizony azóta feledésbe ment a nagy történetíró felfedezése, pedig a nagyszerű kilátás is megérdemli a romok fölkeresését. A hasonló nevű község, mely a nemzetség népeinek, udvarnokainak lakásaiból állott, még inkább eltűnt az emlékezetből, úgyhogy ma a kőkutat is Barátkútnak mondják. 

Zamárd község a Zamárdhegy alján feküdt. Eredetileg szintén királyi birtok volt. III. Béla Déda ispánnak adományozta, akinek a nevét a dédai csárda (autóbusz-megálló) elnevezésben ma, is megtaláljuk (noha a csárdának még romjai sem láthatók). Az Árpád-korban a hegy két csúcsa között lévő nyeregben község is volt, az innenső csúcson pedig : Zamárvár, de 1292-ben e vár már romokban omladozott. 

Az esztergomi várhegy felé eső Szentgyörgymező akkoriban nem volt betelepítve. Területe tehát alkalmas volt arra, hogy rajta üssön tábort Barbarossa Frigyes német császár keresztes hada, mikor a Szentföld felé hazánkon keresztül igyekezett. Nevét attól a hegytől vette, mely az esztergomi várhegytől keletre emelkedett, de az új bazilika építése alkalmával a várhegy nagyobbításához, illetve az itt végzett hatalmas planirozásokhoz nagyrészt lehordták. (Ma a két lakást magában foglaló egyemeletes kanonoki ház emelkedik rajta.) A középkorban Szent Györgyről nevezett prépostság állott itt: ez adott nevet a hegynek s az oldalán elterülő mezőnek. 

Á Duna mellett fekvő községek, „az ország régi szokása szerint" a Duna közepéig terjedő vizet is magukénak vallották és a halászatot eszerint az elv szerint gyakorolták. A szigetek birtoka azonban ettől függetlenül volt szabályozva. Bennünket ilyen szempontból a helembai és az esztergomi szigetek érdekelnek. 

A Helemba-sziget (Helumbazygeth) Zamárd és a túlsóparti Helemba között fekvő nagyobb földterület, melyen az esztergomi érseknek már a tatárjárás előtt lakóháza — mondhatnók nyaralója — és gyümölcsös kertje volt. Királyaink is megfordultak rajta : így V. István itt állította ki egyik oklevelét (1270)."


ÖSSZEFOGLALÁS

Müller Ignácz térképrészlete


Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy az oklevél és a helyrajzi tudósítások a Szamárhegy és környékéről szólnak, hiszen Ákos palotája is említve van a határjárásban. Ugyanakkor pedig a határjárásból az is világosan kiolvasható(az értelmesebbek számára), hogy a Zamard palota még csak nem is a hegyen állott, "Zamard összedőlt palotája mögött felmegy a hegyre"... Tehát tisztán érthető, hogy középkori élet volt a környéken. Sajnos, a korábban már említett szélhámos, károkozó történelemhamisítók, és az őket másoló többi dilettáns, a terület emlékeit elferdítik, meghamisítják, és a fantáziadús hazugságokat saját önmaguk fényezésére használják fel! Soha-senki nem állította azt (hivatalból sem), hogy nem volt ott semmi! Azonban a Szamárhegyen lévő őrvár, Szem-Őr-Vár ott léte önmagában igazolja azt a tényt, hogy sem Sicambria(Óbuda) sem a Schedel krónikában ábrázolt mai Buda vára sem volt soha a Szamárhegyen. Az őrvárra utaló elnevezés valószínűsíti, hogy a római kori őrvár a továbbiakban is tovább élt és Esztergom őrváraként létezhetett, a környezetében kialakult kisméretű középkori településekkel. A Búbánat völgyben lévő Ákos palotája sem állott soha Buda területén, ez is csak ostoba fantáziaszülemény! A középkori telepek pontos elhelyezkedéséről térképünk is van, melyen az is látható, hogy Pilis vármegye határai a Pilisy apátság mögötti Pilis nyergen húzódnak a Duna irányában, Visegrád és Dömös területe között. Ez a terület, Pilismarót és a Búbánatvölgy környéke nem tartozik Pilis vármegyéhez! Így tehát a szamarak hegyére "Budát" fantáziáló szamarak téveszméi végképp megbuktak! Ebben a történetben egy igazán fontos kérdést kell feltenni a szamarak hegyét Budavárnak fantáziáló dilettáns szamaraknak. Hány darab térképet tudnak felmutatni, melyen a szamárhegyet Budának jelölik, és hány darab oklevéllel tudják igazolni, hogy bármiféle Buda a szamárhegyen létezett? Ugyanis én még ilyet egy darabot sem láttam, nincs és soha nem is volt!

A továbbra is ezen népbutító, ostoba gazemberek téveszméinek szekértolóit minden közösségi oldalamról és csoportomból végérvényesen kitiltom.

                                                              Egyed Zoltán