 |
| SZAMÁRHEGY A MŰHOLDAS TÉRKÉPEN |
Úgy érzem el kell mondanom, hogy mit keres ez a téma ezen a blog oldalon. Kedves régész-történész ismerősöm is megkérdezett engem egy közös terepbejárás alkalmával, hogy mi a véleményem a Szamárheggyel kapcsolatban? Szomorú, hogy még híres történészek is zavarba jönnek a videó-megosztón reklámozott hazugságok láttán. De az is lehet, hogy csak engem akart tesztelni a régész úriember. Nekem kell megírnom, mert az interneten nem találtam leírást erről a témáról. Ami meg van, az holdkóros félnótások fantáziavilága. Búbánat-völgy-Szamárhegy. Úgyis mondhatnánk, hogy a szamarak hegye. Nagyon találó ez a név! Ez az a hegy, ahol a Sicambria-Óbuda témában teljesen olvasatlan dilettánsok össze szoktak jönni, és tovább butítják egymást folyamatosan.
 |
| NÉPBUTÍTÓK A KŐBÁNYÁBAN |
A KŐBÁNYÁK, AMIT A DILETTÁNS ÉRDEKKŐR "FÜRDŐNEK ÉS VÁRFALNAK" HAMISÍT
 |
| NOSZLOPI LÁNYA A KŐBÁNYÁBAN |
 |
| NOSZLOPI |
A VISEGRÁDI HEGYSÉG VULKANIKUS!
A Vissza a jövőbe című filmből lenyúlt "Mr Fusion" névvel eteti a tudatlanokat az áltudós Papp Árpád László, aki a magmás üledékes kőzetet is várfalaknak ferdíti a spirituális bájgúnár népbutító, Kozsdi Tamás filmjében és az interneten. Pedig a Google kereső választ ad arra a kérdésre is, hogy milyen kőzetből tevődnek össze a környéken lévő hegyek, és maga a Szamárhegy.
 |
| MAGYARORSZÁG FÖLDTANI ATLASZA |
Vulkanikus hegység, andezit, rétegvulkáni andezit, piroklasztit. És nem"betonit-technika" ! A dilettáns áltudósok, a vulkanikus konglomerátum üledéket " épített falaknak" hazudják a hiszékeny embereknek!
MI LÉTEZETT A SZAMÁRHEGYEN VALÓJÁBAN?
1292. ápr. 20.
Az esztergomi káptalan előtt Miklós mester és Deda comes unokája, Endre felosztják a Zamard nevű földet.
A határ: a Duna parttól északra egy mezőn van két határjel, innen szántatlan földön átmenve egy mocsáron más két határjelhez jut. A harmadik helyen dél felől a Wisegrad-ra vezető ut mellett van két határjel. A negyedik helyen a mezőn van két határjel, az ötödik helyen négy határjel van a mezőn közös ágon a Zamard-ra vezető ut mellett észak felől, az utón átmenve egy mocsárhoz közel van más négy határjel s a mocsáron át dél felé, ahol a két tó között átkelőhely van, amelyek egyike Zamard-hoz a másik Wrkutha-hoz tartozik. Ezután nyugat felé egy kaszálónál van egy határjel, ahonnan nyugat felé egy régi árkon áthaladva egy határjelig ér, ahonnan Wrkutha szántóinak és Zamard kaszálójának végére, ahol négy határjel van s itt a Zamard-i legelőt egy másik árok választja el délről s Lucia kaszálójától. Majd az árkon át kelet felé Zamard szántóinak végénél van három határjel, majd a szántók végén van másik kettő, s innen három határjelig jut Zamard szögletében, majd a Derdeu nevű régi árkon át egy hegyre megy egy diófához, amely alatt kelet felől van két határjel, majd ugyanazon utón dél felé hét diófához és egy körtefához, amelyek Zamard földén vannak, s az utón van két határjel, a szántók végén pedig három s innen Zamard összedőlt palotája mögött felmegy a hegyre s itt van három szeghatárjel, innen egy régi árkon át a mezőn két határjelhez jut, amely felett Chokasku nevű kő van a Zamardhegyen. Végül két határjelet csináltak egy elpusztult szőlő és a Zamardról jövő közút között, amelyen Zamarwar-ra mennek és itt s Lucia földjének határa végződik. Innen, Baranya földjétől, amelyen Akus palotája van, egy régi árokhányáson határjelekhez ér s innen a szétrombolt Zamarwar helye alatt dél felé fekvő földektől, régi határokon s a tóból a Dunába menő folyón át és a Duna partján, érintve a szigetet, észak felé fordul s az előző határjelekhez jut. Atirta az esztergomi keresztesek konventje 1292. máj. 1. Esztergomi kápt.m.lt. 51-1-18., DF 237969. Knauz II. 32 2.
Az eredeti oklevél itt:
https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/12747/
Az olvasható(Fejér Codex) oklevél itt:
Az oklevélben szereplő határjárással megegyező más források is ugyanazt mondják számunkra.
 |
| Fejér Codex |
Búbánatvölgy halastavak okleveles említései:
"Esztergom város mai határa nemcsak az eddig felsorolt községek területét olvasztotta magába : a várhegytől és a Vaskaputól (akkor Bala-hegy, mons Bala) északra terjedő határában az Árpádkorban szintén több önálló községet találunk. Ezek Úrkuta, Zamárd és Ákospalotája. Urkuta a hasonnevű kút (puteus) körül a Vaskapu aljában keletkezett. E birtok egy részét már a XI. század végén Dávid herceg adta a tihanyi kolostornak. A kút és a község tehát — amint már Erdélyi László is magyarázta a tihanyi apátság történetében — a herceg eredeti magyar szavának emlékét őrizte meg. Egy másik oklevél ugyanis latinul őrizte meg a kút nevét: puteus ducis. A dux nevet pedig ott találjuk pl. I. Bélának a koronázás előtt vert pénzein (Bela dux). Ugyanezt kapjuk különben Kinnamos görög történetíró följegyzésében, aki II. Géza idejére a trónörökös nevét magyarul örökítette meg, bár görögös helyesírással: Ouroum (= Uram.)
A község határának másik részét IV. Béla Benedek kalocsai érseknek adományozta. Ettől Vancsai István esztergomi érsek vette meg, de hamarosan az esztergomi bazilikában lévő Szent Luca-oltár plébánosának, helyesebben őrének ajándékozta. E birtokrész azóta az őr (custos) javadalmához tartozott és a Kusztus-dűlő (vagy inkább dombok) neve ma is őrzi a régi birtokállapot emlékét (Kár, hogy legújabban az urkutai földek elnevezése már kimegy az emlékezetből.)
Úrkuta szomszédságában kelet felé, már a Maróti-hegyek aljában és oldalán a Baranyaföldet találjuk. Itt, az Ákus-hegyen épült az Ákos-nemzettség kőpalotája (Pallacium Akus, Akuspalotaya) halastóval, melybe római téglákból készült csöveken át folyt a víz a fölötte lévő kitűnő vizű kútból. Mindezeket a templommal és az alagúttal néhai Knauz Nándor ásatta ki, de bizony azóta feledésbe ment a nagy történetíró felfedezése, pedig a nagyszerű kilátás is megérdemli a romok fölkeresését. A hasonló nevű község, mely a nemzetség népeinek, udvarnokainak lakásaiból állott, még inkább eltűnt az emlékezetből, úgyhogy ma a kőkutat is Barátkútnak mondják.
Zamárd község a Zamárdhegy alján feküdt. Eredetileg szintén királyi birtok volt. III. Béla Déda ispánnak adományozta, akinek a nevét a dédai csárda (autóbusz-megálló) elnevezésben ma, is megtaláljuk (noha a csárdának még romjai sem láthatók). Az Árpád-korban a hegy két csúcsa között lévő nyeregben község is volt, az innenső csúcson pedig : Zamárvár, de 1292-ben e vár már romokban omladozott.
Az esztergomi várhegy felé eső Szentgyörgymező akkoriban nem volt betelepítve. Területe tehát alkalmas volt arra, hogy rajta üssön tábort Barbarossa Frigyes német császár keresztes hada, mikor a Szentföld felé hazánkon keresztül igyekezett. Nevét attól a hegytől vette, mely az esztergomi várhegytől keletre emelkedett, de az új bazilika építése alkalmával a várhegy nagyobbításához, illetve az itt végzett hatalmas planirozásokhoz nagyrészt lehordták. (Ma a két lakást magában foglaló egyemeletes kanonoki ház emelkedik rajta.) A középkorban Szent Györgyről nevezett prépostság állott itt: ez adott nevet a hegynek s az oldalán elterülő mezőnek.
Á Duna mellett fekvő községek, „az ország régi szokása szerint" a Duna közepéig terjedő vizet is magukénak vallották és a halászatot eszerint az elv szerint gyakorolták. A szigetek birtoka azonban ettől függetlenül volt szabályozva. Bennünket ilyen szempontból a helembai és az esztergomi szigetek érdekelnek.
A Helemba-sziget (Helumbazygeth) Zamárd és a túlsóparti Helemba között fekvő nagyobb földterület, melyen az esztergomi érseknek már a tatárjárás előtt lakóháza — mondhatnók nyaralója — és gyümölcsös kertje volt. Királyaink is megfordultak rajta : így V. István itt állította ki egyik oklevelét (1270)."
ÖSSZEFOGLALÁS
 |
Müller Ignácz térképrészlete |
Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy az oklevél és a helyrajzi tudósítások a Szamárhegy és környékéről szólnak, hiszen Ákos palotája is említve van a határjárásban. Ugyanakkor pedig a határjárásból az is világosan kiolvasható(az értelmesebbek számára), hogy a Zamard palota még csak nem is a hegyen állott, "Zamard összedőlt palotája mögött felmegy a hegyre"... Tehát tisztán érthető, hogy középkori élet volt a környéken. Sajnos, a korábban már említett szélhámos, károkozó történelemhamisítók, és az őket másoló többi dilettáns, a terület emlékeit elferdítik, meghamisítják, és a fantáziadús hazugságokat saját önmaguk fényezésére használják fel! Soha-senki nem állította azt (hivatalból sem), hogy nem volt ott semmi! Azonban a Szamárhegyen lévő őrvár, Szem-Őr-Vár ott léte önmagában igazolja azt a tényt, hogy sem Sicambria(Óbuda) sem a Schedel krónikában ábrázolt mai Buda vára sem volt soha a Szamárhegyen. Az őrvárra utaló elnevezés valószínűsíti, hogy a római kori őrvár a továbbiakban is tovább élt és Esztergom őrváraként létezhetett, a környezetében kialakult kisméretű középkori településekkel. A Búbánat völgyben lévő Ákos palotája sem állott soha Buda területén, ez is csak ostoba fantáziaszülemény! A középkori telepek pontos elhelyezkedéséről térképünk is van, melyen az is látható, hogy Pilis vármegye határai a Pilisy apátság mögötti Pilis nyergen húzódnak a Duna irányában, Visegrád és Dömös területe között. Ez a terület, Pilismarót és a Búbánatvölgy környéke nem tartozik Pilis vármegyéhez! Így tehát a szamarak hegyére "Budát" fantáziáló szamarak téveszméi végképp megbuktak! Ebben a történetben egy igazán fontos kérdést kell feltenni a szamarak hegyét Budavárnak fantáziáló dilettáns szamaraknak. Hány darab térképet tudnak felmutatni, melyen a szamárhegyet Budának jelölik, és hány darab oklevéllel tudják igazolni, hogy bármiféle Buda a szamárhegyen létezett? Ugyanis én még ilyet egy darabot sem láttam, nincs és soha nem is volt!
A továbbra is ezen népbutító, ostoba gazemberek téveszméinek szekértolóit minden közösségi oldalamról és csoportomból végérvényesen kitiltom.
Egyed Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
ÓBUDA VÁRA BÉKÁSMEGYEREN! Miért állítanak valótlant a BTM régészei Óbuda és a főváros múltjával kapcsolatban? Miért tanítanak valótlant a történész tanárok? Kiknek az érdeke a több évtizedes tévedések további előadása és tanítása? A hivatásos oldal szamárcsapása egy hamis történelmet gyártott Magyarország fővárosáról Óbudáról, és mindez ma már csak hazug történész dogma!