AHOGY KEZDŐDÖTT- A CSILLAGHEGYI MELEG VIZŰ ÁRPÁD STRANDFÜRDŐ ÉS PEST-HEGY TÖRTÉNETE

Frankl Pölchen-Plenkehl malom-tó, a legelső strandmedence. A fekete-fehér fotó utólag színezve

A PESTI STRANDRA MEGYÜNK, MIKOR A CSILLAGHEGYI ÁRPÁD STRANDRA MEGYÜNK! 

Amiről most itt szó lesz, azt talán senki nem tudja, mert már a történetírók, a helyrajzi téveszmék miatt, összekutyulták Óbuda hegyen lévő városát, a mai Budával, erre picit később visszatérünk. Elmesélem a történetemet Óbuda kutatásával kapcsolatban, miként talált rám ez a téma, és hogyan kapott el a gépszíj. Nagyapám maszekban kerítések kapuit készítette, én pedig segítettem festeni a vaskerítéseket, és a jutalmam az volt, hogy megyünk az Árpád strandra Csillaghegyre. Azt mondja, gyerünk, megyünk a "pesti strandra"...! Kontrázott azonnal nagymamám: "öreg, ne beszélj zöldségeket, mi 

Csillaghegyi Árpád strand a pestistrand

vagyunk most Pesten"(Újpesten)! Nem, mondja az "öreg", az a pesti strand, a csillaghegyi strand! Évtizedeknek kellett eltelnie, és ebből két évtizedet ezzel a témával kellett eltöltenem, hogy nyilvánvalóvá váljon számomra, hogy nagyapám ebben sem tévedett! Magát a Csillaghegyet hívták ugyanis Pest-hegynek -így egyben. És a "Pesthegyi Buda" az bizony magát Óbuda városát jelenti a Pest-hegyen, vagyis a mai Rókahegyen és hegyoldalában. Ezért vannak olyan neveink a királynéi várról, hogy "Novi Montis Pestiensis castrum Buda" vagyis a Pest-hegyen lévő új-nagy Buda vár! A mai Buda várát pedig Nova Budának-Nev Ofennek hívták, és csak száz évvel később, Károly Róbert alapította az Interregnum miatt. A Pest-hegy nem a Gellért-hegy volt, és nem a mai Buda, hanem a mai Rókahegy, ahol a fejedelmi- királyi-királynéi várak léteztek, IV.Béla Budája a hegyen lévő Budavár-Ecelburg.

ÁRPÁD STRAND A KEDVENC HELYEM! 

Árpád fürdő Csillaghegy Pölchen malomtó amikor még felülről kapta a meleg vizét

Imádtam ezt a strandot!

Nagyapámmal Újpestről jártunk át bicajjal a vasúti összekötő hídon a Csillaghegyi Árpád Strandfürdőre, az én kedvenc strandomra, ahol, -mint később megtudtam,- a középkorban még a Pölchen-Plenkehl mühle, majd a Schwanfelder malom is működött, és ez volt a helymeghatározója annak az óbudai-felhévizí, Fehér Szűz Mária prépostságnak, Alba Ecclesiának, ahol Árpád fejedelmet eltemették . Ezért ismertem jól ezt a környéket, és vonzott a kíváncsiság hogy Árpád fejedelem merre lehet eltemetve a kedvenc strandom környékén?! Nagyon szerettem az Árpádról elnevezett strandon a kacskaringós ösvényeket, a díszes szobrokat és padokat, a sziklakerteket és vízcsobogókat. De volt olyan is amit nem szerettem, mégpedig azt, hogy majd belefagytam a vízbe, fél óra múlva már vacogtam és lila volt a szám, olyan hideg volt a vize! Éppen ezért volt meglepő számomra (is) nagyapám állítása, hogy ez a strand régebben még meleg vizű volt! (Honnan tudta ezt,máig rejtély?!) De nagy kár, hogy már nem meleg a vize! Senki nem hitt neki, és nekem sem, mikor ezt másoknak elmeséltem ott a strandon. Én viszont hittem a 

Warmes waser- Meleg víz Árpádstrand !

nagyapámnak, mert sosem csapott be engem, és tiszteltem a tudását és bölcsességét. Ma már, mint kutató, a kutatott terület és az Árpád-fürdő területéről szóló térképek digitális nagyításaiból tudom-tudjuk, hogy az eredeti malomtó, melyből a legelső strandmedence létrejött, bizony finom meleg vizű volt! Éppen ez miatt lett kedvelt hamarosan ez a strand. Igen ám, de akkor még nem fúrt kútjai voltak, hanem a csillaghegyi-árok felső szakaszából, a Rókahegyről kapta a meleg vizet, többek közt a Calide Aqua dupla forrásaiból, ahol a hegy keleti oldalában kettős forrás fakadt, és kővezetékben Attila városába vitték a vizét, és a Mogyorós-forrásból, mely a középkorban még határjáró pontként szolgált, az Antiqua Via Magna Strigoniensis, a Nagy Esztergomi út mellett.

A Rókahegy Magyarország legnagyobb karsztvízbázisa

Olyan karsztvízbőség volt itt az Árpád-korban és középkorban, hogy ma már el sem hinnénk! Én már a strandon sétálva úgy elmélkedtem magamban, hogy a meleg-víz felülről jött, és ott kell tüzetesen körbenézni. Árpád vezérünket közel az égiekhez, odafent magasan temethették el, mert az egész csak így nyer logikusan értelmet, Felhévíznek odafent kell lennie!. A történet úgy folytatódott, hogy gyermekkorom izomgyakorlata a papírgyűjtésben teljesedett ki, és az újságkötegekért kapott pénzből, az engem érdeklő könyveket, újságokat, vagy bármi mást, akár még Donald rágógumit vagy Pez cukorkát is vehettem. Általában átnéztem a szomszédoktól kapott újságkötegeket, hogy hátha akad az újságok közt 

olyasmi, ami engem érdekelhet. Így kerültek a kezembe ezek a folyóiratok, a Geodézia és kartográfia melyek a kedvenc strandom környékéről és az izgalmas témáról, az eltűnt Sicambria-Óbuda városáról, és egyben Árpád vezér sírjáról szóltak. Félnapokat olvastam a pincelejárat lépcsőjén ülve, és gyűjteni kezdtem ezeket az újságokat.

Kedvenc gyermekkori újságom!

Innét, az újságpapírgyűjtésből, a békásmegyeri-csillaghegyi strandbeli nyomozásom alapján, és persze az Árpád-kori kirándulószakkőrből tanult dolgok miatt jött nekem az, hogy az eltűnt Óbuda városát, melyet Sicambriának, Ecelburgnak avagy Attila várának, és Veteri, majd Vetus Budának hívtak, az én kedvenc strandom környékén fogom megtalálni. Leírom ide is azt a kiránduló szakkőrt, melyet Belitzky János tartott nekünk, mert ez egy nagyon fontos adalék Sicambria-Óbuda városának, és Árpád vezér sírhelyének kutatásában, és általam történt későbbi azonosításában. 

BELITZKY JÁNOS - ÁRPÁD KORI KIRÁNDULÓSZAKKŐR

Valamikor a 80-as évek elején, az újpesti Viola utcai iskolában Árpád-kori kiránduló szakkör indult. Én nem voltam egy stréber, és az egész nem is érdekelt.  A csali a hétvégi kiránduló-szakkörben való részvételre az volt, hogy töriből, magatartásból és magyarból fix 4-es osztályzatot kap, aki az Árpád-kori szakkörre beiratkozik. Be kell, hogy valljam férfiasan, számomra az adta a végső lökést, hogy 

Viola iskola Újpesten

beiratkozzam, hogy a másik osztályból egy szöszi lány is beiratkozott, aki nagyon tetszett nekem, gondoltam, kellemeset a hasznossal! Az sem volt utolsó szempont, hogy két tantárgyból sem kellett többé készülnöm, és többet mehettem focizni a lakótelep dühöngőjébe, vagy a Duna-cipő SK-ba. Nem én kerestem a témát, a téma talált meg engemet. Megsúgom azt is, hogy egyáltalán nem szerettem a történelmet, érdektelen volt számomra, és utáltam az évszámokat magolni! Aztán nemsokára minden megváltozott, mert beiratkoztam a szakkőrbe, és tetszettek a kirándulások is. Árpád-kori településeket fedeztünk fel sorban Pilis és Pest megyékben, Dunakeszi-Káposztásmegyer, Vác vár, Zebegény pálos templom, Szentendre castrum, Pomáz a Sashegyi sírja és a Holdvilág-árok, Aquincum és Óbudai Múzeum, Pilisszentkereszt és Szentlélek, Klastrompuszta, Pilisszántó pincéi, Békásmegyer-Ófalu Tárnokvölgy-Rókahegy- Üröm és Pilisborosjenő-Nagykevély-Monalovacz várhegy, álló falakat csodáltunk végig.  Békásmegyer-Ófalunál azt adta elő 

Korchan Óvára a Rókahegyen

számunkra Belitzky, hogy ez a hely, egész Magyarország legősibb királyi települése, ahol fejedelmi paloták álltak a nemzetségünk ősi szálláshelyén Megyeren.Számomra az volt a döbbenet, hogy az iskolában ennek pont az ellenkezőjét tanították! (Tehát Belitzky is történész és földrajz tudósként, csakúgy, mint Sashegyi és Noszlopi kutatók, tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az Árpád-híd budai oldalán, nem Óbuda városa létezett. De nem tudta tudományosan elmagyarázni, mert nem jött rá a lényegre, a Duna-mederváltásra.)  Ezt páran nem értettük, számomra pedig keményen szöget ütött a fejemben ez a furcsa dolog. Tudtuk tanulóként is, hogy egy elnyomó rendszer tanulói vagyunk, és fentről van minden megszabva. Milyen érdekes, hogy most, amikor ezeket a sorokat írom, ugyanez a helyzet, pedig közben eltelt 40 év, semmi nem változott, illetve dehogynem, minden csak még rosszabb lett!  Később sikerült csak kinyomoznom, hogy akihez én antikváriumba bejártam az újpesti piacnál, a Templom utcában, az a Belitzky Jánosné volt, a szakkőr vezetőjének a felesége, és egyben az osztályfőnököm, 

Gabi néni legjobb barátnője. Így biztosították, így adták tovább a valós tudást, bízva abban, hogy valakinél megmarad, és lesz még folytatása ennek az ügynek. Belitzky a pomázi kutatóval, Sashegyi Sándorral is dolgozott együtt, a Magyar föld emlékei Pomáz című könyvben, de Óbuda helyrajzában nem értettek egyet.

SASHEGYI SÁNDOR TÉVESZMÉJE

Sashegyi tévesen feltételezte, hogy Pomáz lett volna Óbuda városa, éppen ezért, Belitzkyvel később elváltak útjaik. Végtelenül szomorúnak gondolom azt, hogy még ma is van pár olyan kretén a túlcsorduló nagy helyi lokálpatriotizmusban, akik Pomázról zagyválnak, mikor Attila városa Sicambria-Óbuda kerül szóba. Pomáz a türk-bolgár Pomákokról, egy népcsoportról kapta a nevét, Pomázon Vetus Pomáz, és Chykó királyi kincstárnok vára létezett, és nem más. A 

Női sír az árokban

Holdvilág-árokban pedig az olvasott, és értelmes emberek számára, immár közhelynek számító, állat-marha áldozásos, rituális gyilkosság történt üvegkehellyel és méreggel, melyet Sashegyi meg is talált. Ennek a Pomák népcsoportnak egy idős női tagját áldozták ott fel, jobb időjárásért, terményért-takarmányért, utódokért, Isten áldását kérve, kevesebb, vagy talán több csapadékért, vagy bármi másért, mely a  népcsoportnak hasznos lehetett a közeljövőben. Sashegyi Sándor ebben is tévedett, nem egy sírt kellett keresni, hanem Óbuda előhegyén, annak prépostsági templomát, a vonatkozó helyrajzi adatok által, ahogy én tettem ezt. Árokba nem temetnek fejedelmet, pláne nem egy római bánya gödörbe. Árpád fejedelem sírjához a felhévizi Szűz Mária prépostságot, Alba Beate Marie Virginist kellett volna megtalálnia, Óbuda  városával, de erre Pomázon semmi esélye sem volt Sashegyinek. A Sashegyi hagyatékra két alkalommal kértem ki a kutatási engedélyt, és naponta úgy jártam be oda, mintha a munkahelyemre járnék. Beültem Repiszky Tamás irodai forgószékébe, és ott olvastam azt a Sashegyi hagyatékot, mely egy egész szobát töltött be, a plafonig épített nagy polcokon sorakozva. Bődületes munkát végzett Sashegyi Pomáz környékén, egyedülállóak és megismételhetetlenek a munkái. Kefír kutyámmal a múzeum délutáni zárása után mentünk, és lekövettük Sashegyit, azt, amit aznap elolvastam tőle. Nem tudok róla, hogy énelőttem, vagy utánam, bárki ugyanezt megtette volna. Addig jártam be a szentendrei castrumba, míg a kevéske pénzemből telt rá. A végén már a maradék fritőz olajat tankoltam az öreg dízel autómba, ment is vele 45 km/ óra sebességgel, csak nagyon sült-krumpli szag volt a kocsi körül. Sashegyi Sándor téveszméje, a hagyaték kutatása, 10 évet vett el az életemből, és egyben Sicambria kutatásából. Valójában Fehér Szűz Mária királyi egyháza a kedvenc strandom felett, a Rókahegyen létezett, 

Buda Sacra

Sicambria-Óbuda városával együtt, pont úgy, ahogy én azt elképzeltem magamban a hegyoldalban fürdőzve, annak a malomnak a medencéjében, mely egy óbudai polgár elmondása alapján Árpád fejedelem sírhelyének meghatározására szolgált Schier Sixtus Buda Sacra című könyvében. Ezt a csillaghegyi, az Árpád fürdőnél lévő Pölchen-Schwandfelder malmot, a Radl-Frankel malommal mossák egybe történelemhamisító történészek, Kanyó Ferenc és az egész Várostörténeti Atlaszos HUN-REN MTA csoporttal együtt, napjainkban is a Hármashatár-hegyi Táborhegyhez ferdítik a tudománytalan téveszméik érdekében. Ma már készakarva ferdítenek, hamisítanak, és elhallgatják a legújabb kutatások eredményeit. Azt gondolják, hogy ha nem foglalkoznak vele, akkor majd marad minden ugyanúgy, és ők továbbra is tolhatják a történész dogmákat, amiből jól eléldegélnek manapság. 

Az Árpád strandfürdő "Pölchen-Plenkel" malma, mely Árpád fejedelem sírhelyének az óbudai Fehéregyházának a helymeghatározására szolgál.

Az óbudai prépostság, Alba Beate Marie Virginis, Korchan Ó-vára és a királynéi várcastrum a Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban. 

Több alkalommal kérdezték már tőlem, hogy miként találtam meg a helyszínt, Sicambria városát. Az előzmények, gyermekkorom történései igazából csak adalékként szolgáltak kutatásomban. A digitális műholdas képátfedés-módszertan hozta el számomra az átütő sikert a Google Earth 

alkalmazásban, egy felületen nézhetjük a digitális térképet, és én a középkori látképek háttéri azonosítását így végeztem el Vetus Buda és több várunk esetében is. A felülnézeti térképekkel ez még egyszerűbb feladat. Olyan vár környezetét is azonosítani tudom, ahol valójában még az életemben nem jártam. Ezzel a műholdas képátfedéssel, nem csak Sicambriát, azaz Óbuda várait és városát, hanem Insula Pest vagyis Boldogasszony szigetét, a Pestmegyei Szentlászlót, azaz Besseneu falvát, Révjenőt, Újbécset, Szenterzsébetet, Óbuda területén és mellett, Szentjakabot, az Árpád-kori Kovácsit -Vaczont is azonosítottam a Pilys egyház közvetlen közelében. Az oklevelek helyrajzi adatainak kutatása pedig Óbuda kutatásában, egy hosszadalmas de hálás feladat volt. Hálás azért, mert a kutatásom ezáltal kikezdhetetlenné és megcáfolhatatlanná vált. Mindent, miről beszélek, látképek és oklevelek igazolnak.

Árpád fejedelem sírhelye Óbuda város előhegyén, a Duna fölé magasodó Rókahegy fokán, a Fehér Boldogságos Szűz Mária egyháznál .

11 ÉVE NEM INDÍT FELTÁRÁST ÓBUDA VÁROSÁBAN -SICAMBRIÁBAN A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM !

Főtér az bizony sziget-a Margitsziget pedig víz alatt van

Szégyennek gondolom azt is, hogy ilyen szinten félreképezték történészeinket, hogy ők maguk, a "szakértők" mantrázzák azt, egymás ostobaságait másolva, hogy Óbuda városa-Sicambria nem létezett, pedig pont az ellenkezőjére vannak dokumentumaink. Valójában Attila városa -Veteri 

Sicambria városában!

Buda-ÓBUDA Vetus Buda volt maga Sicambria. Persze, téveszmés és tudománytalan, félreképzett történészeink még ma is azt képzelik, hogy a Szentlélek-térnél volt Óbuda városa, pedig minden oklevél és Óbuda látképünk hegytetőn, és hegyoldalban ábrázolja a várost. Mondanom sem kell, hogy a Főtéren sosem volt hegy, de történészeink számára ez nem olyan egyértelmű, ezek szerint. Történészeinktől az az állítás, hogy "Sicambria nem létezett" egyszerűen csak egy szemenszedett hazugság, amivel balfék történészeink a sikertelenségüket próbálják elkendőzni. 

A Müncheni Digitális Könyvtár internetes honlapján, 3200 könyv szól Sicambria városáról, tessék kérem IDE kattintva meggyőződni erről a tényről!

Kész ciki ez az egész, sokszor szoktam arra gondolni, hogy nekem kínos, hogy mennyire  igazam van! A katonavárosi római körcirkusz, az "Amfi" köríves emlékét is felfedeztem a középkori sziget ábrázolásán. Arra sem sikerült az eltelt 150 év alatt rájönniük a szakmai 

Amfi a szigeten

nagyságoknak, öntelt történészeinknek, hogy a Főtér területének környezete a középkorban még szigetként létezett, Insula Beate Marie Virginis néven, és ott Revjeneo és Újbech települések, korábban pedig Insula Pesth létezett. Legutóbb már a Főtéren feltárt gótikus szigeti kolostort is azonosítottam.  :)  A mai napig sem képesek a ténnyel szembenézni, hogy az Árpád-kori Pest városa nem a mai bal parton, hanem ott létezett, ahová ma a téveszmés történészek Óbuda városát fantáziálják, teljesen alaptalanul. Mégpediglen azért, mert a Duna főága a középkorban a nyugati hegyek oldalában a mai Mocsáros-dülőben volt, a Meleg Periódus és Kis-jégkorszak miatt. Tehát a túlpartot valójában a mai Főtér jelentette, ott működött a Jenei és egyben a Pesti rév! Ez az egész Blog erről szól, és arról a csodálatos Óbuda-

Óbuda=Rókahegy

Sicambria városáról, melyet 3400 évvel ezelőtt Trója királyai Paris és Franco alapított, és rengeteg viszontagság során, Attila városa, az Árpád-kor Budája, és Óbuda városa az 1595 év végéig ugyanott élt tovább, a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban. Történészeink azáltal, hogy Kognitív Disszonanciát élnek át napjainkban, a sikertelenségük és helyrajzi tévképzeteik miatt, teljesen valótlant adnak elő Óbuda történelméről, egyesek pedig a kommunista lelkületű taníttatás miatt, ugyanebben a szellemben, és ennek megfelelve, (Spekner, Laszlovszky, Buzás, Láng, Kanyó, Bácsattyai stb...) hamisítják, a sok ezer könyvtári forrás és az okleveleink adatai ellenében is igyekeznek elhazudni Óbuda sziklás hegyen található városát, melyet Sicambriának hívtak.

Aquincum környezete a római és középkorban

Közben pedig a Főtér környezetét, egyetlen látképpel, vagy oklevéllel sem lehetett idáig sem, Óbuda városának  azonosítani. Aquincum soha nem volt, sem Sicambria vagy Attila városa, sem Buda Vetus Óbuda városa, ott csak a Szűz Mária sziget romemlékei találhatóak. Aquincum valójában sziget volt, a Duna szabályozatlan árterének közepén, széles mocsárvilággal a római korban és a középkorban is. 

                                    Egyed Zoltán 

                  Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 

Megjegyzések: A Dr Schweitzer Ferenc környezetrekonstrukciói nem csak a római korról szólnak, hiszen a Duna árvízszintje csak nagyobb lett a középkor folyamán. A Dunát, a Dera, Barát, és Solymári-Aranyhegyi patakot pedig csak később szabályozták, csak jóval később változott drasztikusan a környezet, a szabályozások és feltöltések által. Így tehát az az állítása Láng Orsolyának, hogy az Ókori táj ókori város című könyv ábrái csak a római korra vonatkoznak, egy tudománytalan, nagyon ostoba, és teljesen valótlan állítás, Láng nem mond igazat. Ugyanez a kártékony történész, engem a kutatásaimért feljelentő Láng Orsolya az, aki a leghangosabban igyekszik soha nem létezőnek hamisítani a krónikáinkban, okleveleinkben és könyvek ezreiben szereplő Sicambria-Óbuda hegyoldali városát. A közösségi oldalon és csoportokban ferdíti el Óbuda történelmét és vezeti félre az embereket Láng. A középkorban Aquincum területe szigetként létezett, ezért szólnak ugyanerről Óbuda látképei mind, kivétel nélkül, még a középkorban, és pontosan ugyanezért hitelesek is.

Képek: Csillaghegy-Árpád fürdőtelep, a fürdőpark Árpád szobrával [Fénykép] / id. Weinwurm Antal 1845. év körül?

#sicambria  #szikambria  #obuda  #obudablog #sicanhegy  #történészdogmáknyomában  #nehazudjtörténész

1684. ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGYEN HALLART-WENING

A rajz és a földraji hely megjelölések, és a kép nézőpontjából látható mai kép tisztán mutatja, hogy Óbuda városa a Péter - Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban létezett!

MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS MÓDSZERTAN

A műholdas képátfedés rekonstruálja és megmutatja a kutató számára a földrajzi környezet változásait, melyek a Duna árvizei miatt történtek. A képen az Óbuda szigetek láthatóak, egészen az Ezüsthegy vonalától, a legdélibb kisméretű sziget a Margitsziget!

Ezt hívjuk úgy általánosan, hogy a Duna tájformáló szerepe. A műholdas képátfedéshez a fedőképet a Hallart-Wenning 1684. látkép Alt Ofenre vonatkozó részként vágtam ki, mert a teljes képet nem lehet a műholdas képre vetíteni 3D-ben, hiszen nem felső nézetű térképet látunk, hanem egy bizonyos nézőpontból készült látképről van szó. 

Prospect Ofen. M. Wening metszete L. N. d'Hallart rajzáról. 1684

Fontos megállapítások Ludwig Nicoalust Von Hallart látképe alapján, Óbuda város helyrajzára vonatkozóan.

M. Wening metszete L. N. d'Hallart rajzáról. 1684

A déli nézetű képrészlet a mai Buda irányából, a Gellérthegy feletti, átnézeti képen azt látjuk, hogy a magas Hármas-határhegy utáni hegyvidéki területen, a mai Péter-hegy-Ürüm-hegy, és a legsűrűbb részen a Rókahegyen, a mai Csillaghegyen, az Árpád-fürdő feletti területen létezett Óbuda városa. Legmagasabb részén, az északi nézetű hadmérnöki rajzokkal megegyezően áll Fehér Mária Alba Ecclesia, az óbudai prépostság anya-szentegyháza. Megállapítható az is, hogy a rókahegyi kőfejtő területén, a mai kőfejtő katlan helyén is komoly épületek álltak. Még a békásmegyeri hegyoldalban a Dunáig lefutó falat is látjuk, ebből az irányból is. A Duna pedig a Rókahegy lábát mossa, bent van az ófalui belső öbölben, a békásmegyeri-pomázi Duna-ágban !

A kép legalján a kis-méretű sziget a Margitsziget, és ezt a W. jellel látható Császárfürdő helyzetéből tudjuk biztosan megállapítani. Onnét fogva, attól kezdve-északra, a Duna a Hármas-határhegy után kiszélesedik, és egészen a Péter-hegy-Rókahegy aljáig, Békásmegyer-Ófalunál kiöblösödik. Az attól északabbra látható sziget ami Újlaknál kezdődik, a Boldogasszony-Insula Beate Marie Virginis-Szűz Mária sziget. A legnagyobb sziget pedig Insula Magna, azaz Chepel szigete, ahol Árpád fejedelem a lovait tartotta az ma Csillaghegy keleti területe, és Chepel lovászmester Árpád-kori épületei a sziget nyugati oldalában a Rókahegy irányában álltak, és ez a sziget körülbelül a mai Barát patak dunai torkolatánál, egészen Budakalász területéig húzódik, ahol Lodomér esztergami érsek palotája áll, és a középkorban az óbudai határjárás végződik. A jó megfigyelő azt is észreveheti, hogy Ludwig Nicoalust Von Hallart képén a monumentális romemlékeket a mai Árpád híd környékén-szigeten látjuk,-míg Óbuda városa magasan a csillaghegyi Rókahegyen látható! A Margitszigeten nem látható romoknak pedig az az egyszerű magyarázata, hogy a Duna hordaléka alá kerültek a 16.század végén azok a romemlékek, melyeket 19-20. századi feltárásuk után ma már láthatunk.

VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ 4. BUDA TÖRTÉNÉSZ DOGMÁI PESTVÁR-FOSSATUM MAGNUM

Nagyon sokan nem tudják, még azok közül sem, akiket igazán érdekel a történelem, hogy Óbuda-város(nem terület) helyrajzával nagyon komoly probléma volt, és van napjainkban is. És ezt a problémát tekintélyes történészeink, -Laszlovszky, Buzás és persze a fő lektor Spekner Enikő, aki elképesztő butaságokat hordott össze Óbuda városról minden tekintetben, a TTE történelemtanárainak asszisztálásával -a szőnyeg alá akarják söpörni. Hajjaj, hányszor, de hányszor bántam én azt, hogy ezt a hatalmas feladatot, nem valaki más, mondjuk Noszlopi, Sashegyi vagy Vértessy írta már meg korábban, és így nekem kell elvégeznem azt, amit ők nem tettek meg, a Pest-Buda-Óbuda és Boldogasszony-sziget helyrajzi probléma megoldását, mellyel helyreáll a rend a főváros Budapest történelmében. De ennek is megvan az oka. Azokat a kutatási módszertanokat, amit én találtam ki, és fejlesztettem tökélyre Óbuda város, azaz Sicambria kutatásában, arra nekik a digitális technika hiányában, nem volt lehetőségük-és legfőképpen ezáltal idejük. Műholdas képátfedés, összetett netes kereső-pókok, több böngésző és esetenként több, mint száz nyitott kereső-ablakkal, egy brutál erős gamer laptoppal és makacs kitartással. Olyasmiket is megtaláltam ebben a témában, amit én előttem még senki sem talált meg, Óbuda-Fehéregyháza kutatásában. Ezért tudtam azonosítani Sicambria-Óbuda városát, és Alba Ecclesiát a csillaghegyi Rókahegyen és az elpusztított békásmegyeri hegyoldalban. De nem csak Óbuda város helyrajzával volt-van nagyon súlyos probléma!

A BUDA-PEST-VÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

És mondom, úgy összességében inkább azzal van a nagy baj, hogy a fennálló problémákat nem is akarták idáig sem, és nem is akarják történészeink megoldani! Szegény Végh András is, sajnos már nincs köztünk, pedig igazán megérdemelte volna, hogy az Árpád-kori főváros helyrajza világossá váljon számára, és ezáltal kijavíthassa mindazt, mit téveszmés elődeitől(pl Kubinyitól és Gerevichtől) átvett és továbbvitt. Érdemes lenne abba a Buda, mármint a mai Buda problémába is belemennem, és szükség is lesz rá majd, hogy a mai Buda várát nem IV.Béla építette a tatárjárás után, hanem ekkor a királyi 

Pesthegy=Rókahegy

kiszolgálónépek számára Óbuda városa épült ki a Pesthegyen-azaz a mai Rókahegy oldalában. A jól tájékozott emberek, még emlékezhetnek Zolnay és Gerevich hatalmas vitájára kettőjük közt, és persze ezt is a magas beosztás, és tekintély döntötte el, Zolnay a könyveiben írta le véleményét. A nagy poén az, hogy egyikőjüknek sem volt igaza, hiszen olyasmit kerestek a mai Budán, ami valójában Óbudán létezett! A mindenáron Aquincumba erőszakolt Óbuda város történész téveszme és ideológia miatt, képtelenek voltak tisztába kerülni azzal, hogy Óbuda városa a Pest-hegyen létezett. Ezért van két korábbi elnevezésünk arra a helyre, amit ma Csillaghegynek- Rókahegynek, illetve a hegy oldalának hívnak. Mégpedig ezek a következők: Veteris Budensis, és aztán a hegyoldalban kialakult város, Novi Montis Pestiensis Castrum Buda-mely a Vetus Buda nevet kapta később, mikor már Nev Ofen, a mai Buda kiépült. Magyarra fordítva a Pest-hegyi Új Budavár a Buda Vetus, hiszen az ugyanott már korábban létező Eczelburg- Etel-Vízvár, királyi szálláshelyből és vallási központból fejlődött ki Veteri-tehát a középkorban is már régebbinek hívott Budavár, azaz az óbudai prépostság vára. Az oklevelek arról is tanúskodnak, ha valaki értelmesen tudja, a látképekkel és a környezettel, és látható terepviszonyokkal együtt kezelni ezeket, hogy az Óbuda város promontorio előhegyén létező Fehér Mária-Alba Ecclesia anya-szentegyházból lett a Boldogasszony prépostság -Alba Beate Marie Virginis -gótikus egyháza a prépostság várában, mégpedig a Felhévízi meleg vizű forrásoknál(31+ hőfok). És jöjjön az oklevél, tévképzetes történészeink számára, okulásképpen! Borbála királyné a Veteri azaz régi Budán, Fehéregyház melletti malmot adományoz Óbudán, melyek a Calida Aqua-Felhévíz vizeken működnek. Tisztán és világosan érthetjük meg ugyanazt, mi az 1355.évben készült határjárásban is olvasható latinul Alba (Ecclesia) Beate Marie Virginis. Felhévíz-Calida Aqua tehát Óbudán, mégpedig az óbudai prépostság várában Veteri Budán létezett, Fehéregyházánál, és nem pedig a mai Budánál, a Lukács fürdőnél! A ma térképeken olvasható helyneveink is tévesek, történészeink téveszméi miatt!

Fehéregyháza-Felhévíz-Óbuda-Veteris Budensis= Csillaghegy-Rókahegy!

Ez az oklevél az én olvasatomban arra is egyértelmű bizonyíték, hogy Árpád fejedelmet 907. év tavaszán, amikor idős kora miatt eltávozott az élők sorából, az óbudai Fehéregyházán temették el, ahogy Anonymus is írja. Ez a kőmeder és az ősi Anya-szentegyház Felhévízen létezett, Óbuda város előhegyén. Fehér Mária ajtaja előtt fakadtak a Calida Aqua dupla forrásai, és onnan 30 lépésre voltak a malmok a kőmeder mentén.  

Miller térképén a mai Budavár felirata Nova Buda, és Rupp Jakab előtt, senki nem hívta "Pesthegyinek" a mai Buda várát, ez csak Rupp tévedése volt elsőként! 

Így tehát nem a mai Buda várába-melyet Nev Ofennek vagy Új Budavárnak hívtak(Pesthegy megnevezés nélkül) -költöztették át Pest polgárait, ezért sem hívták-hívhatták a mai Budavárát "Pesthegyi Budának"

No de! Ha a mai Buda nem a "Pesthegyi Buda", akkor honnét vitték át a lakosokat hová? Ugye, hogy ez milyen jó kérdés? Hol volt az az Árpád-kori Pest-Pestvár, melyet "Novi Castri Pestiensisnek hívtak"? És a Pest helyrajzi probléma itt következik, most ugrik (a majom a szódavízbe) a történész a Dunába!

Végh András alapjában téves helynevei a térképen elhelyezve a Várostörténeti Atlasz Buda című kiadványban

És bizony ahogy mondani szokták, egy kép többet mond minden szónál. Ha e képre nézünk, azonnal dobunk egy hátast, én legalábbis így vagyok ezzel! Sorolom a dogmákat. mindazt, ami nem stimmel Végh térképén:

• A Csepel sziget, -a kép jobb alsó felében- nem a Nagy Sziget-nem az Insula Magna, ahol Árpád a lovait tartotta! Ezért nem is találták ott meg Chepel lovászmester Árpád-kori épületeit, pedig már keresztbe-kasul felásták az egészet. Nem is értem ezt az erőlködést, hiszen Megyer révje, ahol a Nagy-szigetre bevonultak, az Meger-Káposztás-Békás Megyer. Tehát az Insula Magna - azaz az eredeti, a valódi Csepel-sziget ma is ott van. Jó reggelt kívánok, azt sem értem, miért kell ezt magyaráznom, olyannyira nyilvánvaló. Kiss László polgármesternek is művelődnie kellett volna, történelemtanár létére, még mielőtt a Bivalyos Csárdát elkótyavetyéli féláron, visszaélve a helyzettel! Ahogy én-mi láttuk, ott lehettek Chepel 

  

  A Bivalyos elbontása után látható falszerkezet

  lovászmester épületei valójában. Persze, mi is várható egy olyan cölöpteknős óbudai polgármestertől, aki azt hajtogatja, hogy Óbuda városa nem is létezett!?

• Nyék azaz Noé hegye. Ez a jelölés is teljesen téves helyen van. A krónika Noé elnevezése, majd az ebből létrejövő Nyék helynév a rengeteg vízzel kapcsolatos és van összefüggésben, hol Sicambria létezett. Mégpedig Kézai szerint is a megyeri átkelést követően Árpád a Noé-Nyék hegyén ütötte fel sátrát elsőként, és ezért Szent István király a közelben építette ki Alba Regale városát, ősének tisztelete jeléül.

• Etzelburg-Attila vára-városa. Ez olyan nagyfokú történelemhamisítás történészeinktől, és e kiadvány alkotóitól, hogy miközben ezeket a szavakat gépelem, szinte a levegő is belém szorul! Ha csak a krónikáinkat olvasnák-ismernék, már akkor tudatosulnia kellene, hogy Etzelburg a Sican hegyen jött létre, Sicambriában tovább élve és ez a hely pedig Meger révje felett található, és napjainkban Rókahegynek hívják. Itt volt Attila vízvára, amiből Buda kifejlődött. És pontosan ezért látható a középkori látképeken is ugyanott, Megyer révje felett az óbudai prépostság és királynéi vár! Végh tehát valótlanul állítja e kiadványban, hogy a Zichy Főtéren lett volna Etzelburg, hiszen a kép jobb oldalán, hegytetőn és hegyoldalban lévő épületeket  Zichyék majorságánál nem tárták fel. Ott teljesen más épületeket találtak, mégpedig a Szűz Mária-Boldogasszony szigeten létező romemlékeket.

Óbuda préposti és királynéi várai jobb oldalt Megyeren a csillaghegyi Rókahegyen és hegyoldalban. A Zichy Főtér környezete pedig szigeten.

• Gercse, Guerche -balra fent, Végh térképén Hidegkút határain belül látható. Amit me Gercse kápolnájának fantáziálnak történészeink, az valójában Hidegkút leányegyháza. Guerche az óbudai prépostság földjén állt és egykor a Péterhegyen létező település szőlőföldjeinek széles kőfallal rakott kerítése napjainkban is látható, és megtekinthető.

•  Őrs azaz Óbuda-Őrs, balra fent a térképen. A rossz hír az, hogy ez így a térképre rakva, még csak nem is adható el tévedésnek, hanem sokkal inkább konkrét történelem hamisítás. És a jóérzésű emberek, akik a történelem után érdeklődnek, nem ezt várnák a történészektől. A Tóth Anikóhoz tartozó Csúcshegy-Harsánylejtő területen ugyanis sok mindent találtak, csak éppen Óbuda Őrs azaz Wrs települését, és Szent Miklós egyházát nem! Ez persze nem meglepő, hiszen a főváros, az Árpád-kori Buda topográfiájában Őrs az odavezető utakat őrizte. Mint tudjuk, Buda városa nem Aquincumban, nem a Főtérnél létezett. Ezért Óbuda-Wrs korai telepe, csak és kizárólag az

  

  Wrs. Óbuda Őrs Szent Miklós egyház

  Üröm-hegyen, a mai Péter-hegy nyugati oldalára lokalizálható! 2013-ban Óbudaőrs egyház alapfalait megtaláltuk Szabolcs és Kefír kutatótársaimmal.

• Fossatum Magnum és Pestvár

PESTVÁR HELYRAJZI PROBLÉMA

A Magyar Várostörténeti Atlasz 4. Buda I.kötet 1686-ig című kiadvány 2015-ben jelent meg. Azóta már majdnem 10 év telt el, és én csak most jutottam el odáig, hogy foglalkozzak a kötet téveszméivel, melyek mára szintén dogmákká lettek. Én ekkor még, nagyban a terep felfedezésével voltam elfoglalva a Rókahegyen, és szedtem a mások által felhordott szemetet. És ugyanakkor a korábbi tévképzetes történész elődöket cáfoltam nagy lelkesen, azt képzelve, hogy majd akkor a maiak nem fogják ugyanazokat a téves elképzeléseket előadni. Mint látjuk, nem így történt. Csak tolják, és tolják tovább a teljesen valótlan, és alapjában is hamvában holt ötleteket. És még ráadásul, azokat a téves elképzeléseket, amit a Buda című kiadvány népszerűsít, a régészet már meg is cáfolta! Most is egy ilyenbe mélyedünk bele a Pest-vár Novi Castri Pestiensis  kapcsán, mégpedig egy házaspár segítségével, akik felelőssé tehetők Budapest előzményének, Az Árpád-kori Pestnek és Budának a téves helyrajzáért és a történész szamárcsapás kialakulásáért.

Folytatom...

                             Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

LEVÉL BUDAPEST VÁROSVEZETÉSÉHEZ SICAMBRIA-ÓBUDA FELTÁRÁSA ÜGYÉBEN

Lezajlottak a választások, és mivel a témánkban a bal és jobb szárny is ugyanahhoz a madárhoz tartozik, ezért csak most hozom nyilvánosságra a korábban írt levelem. Ezennel nyilvánosan közlöm Budapest vezetőségéhez, és tanácsadóihoz írt levelem, melyben az Óbuda helyrajzi problémáról írok, és egyben a Sican hegyen lévő sziklaváros, Sicambria-Ó-Buda feltárásának megindítására kérem őket. Több, mint egy évtizede ez ügyben nincs előrelépés. A labda jelenleg(ismét,még most is) a Budapesti Történeti Múzeum térfelén pattog. Ezek szerint az embereknek, a közvéleménynek kell elérnie, hogy a hegytetőn és békásmegyeri hegyoldalban létezett Óbuda városát feltárják végre!

Ismételten és nyomatékosan kérem a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és szakembereit, hogy foglalkozzanak az Óbuda helyrajzi botránnyal, azzal a ténnyel, hogy a középkori Óbuda városát alapjában tévesen azonosították az egykori szigetre, a Főtérre és környezetére, és mihamarább induljanak el a feltárási munkálatok Sicambriában a békásmegyeri hegyoldalban!

Tisztelt Karácsony Gergely főpolgármester úr!

Tisztelt tanácsadó Hölgyek/Urak!

Egyed Zoltán vagyok, a Sicambria-Óbuda kutatócsoport vezető oklevél, és terep-kutatója, a műholdas képátfedés, kutatási módszertan megalkotója. Óbuda helyrajzi problémája ügyében kötelességem tájékoztatni pár nagyon fontos tényről, és a régóta húzódó ügyben, levelem végén, egy kéréssel fordulok önhöz. Igyekszem csak a legfontosabb lényeget leírni az ön-önök számára, de ez egy nagyon összetett és szerteágazó probléma, bocsi, picit hosszú lesz.

Van egy nagyon régi és híres ókori város a mai Budapest-Óbuda területén, melyet a trójai háborúból menekült túlélők, az Illyr-szikamber-kelta népek, a ma Rókahegynek hívott Szikan-hegyen, Sicambria néven építettek, megközelítőleg ie.1300-évben. 

Tehát a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban, egy a római Aquincumnál jóval ősibb vár-város létezett már sokkal korábban. A rómaiak pontosan ezért települtek az Eravisc Civitas-Sicambria közelébe. És bizony a krónikáink szerint, Isten ostora Attila vára ugyanitt létezett Sicambriában, melyet a római korban Herculiának hívtak! A középkorból Borbála királynő Etzelburgban újította meg a királynéi vár tetőfedését, bécsi mesterek által, és okleveleink egyaránt, mind Sicambriáról szólnak! De kezdjük az elején...

1778.évtől, mikor a császári udvarnak dolgozó Stephan Schönwisner a mai Flórián térnél elkezdte a római Aquincum emlékeit feltárni, egy súlyos téveszme, történész szamárcsapás vette kezdetét. Ő ugyanis azt hitte, hogy a krónikáinkban megírt Sicambria-Óbuda városát találta meg. Azonban sem Hun, sem Árpád-kori palotákat nem talált, sem a trójai városépítés alapjait nem lelte. Erre kijelentette, hogy a krónikáink hamisak, és Sicambria, melyet a trójai király, Franco épített, és a középkori Óbuda városa is ott található, az nem is létezett. Schönvisner gondolati alaphibában volt, és a mai történészek azóta is ebben az alaphibában vannak. Ugyanis az, hogy a római Aquincumban nem találta Sicambria-Óbuda romemlékeit, az nem azt jelenti, hogy az nem létezett, hanem az azt jelenti, hogy helyileg nem ugyanott létezett, és ez igen jelentős különbség! Remélem tud,-tudnak követni. A 19. század történészei aztán átvették ezt a téveszmét, hogy Óbuda emlékeit csak a római Aquincum területén lehet keresni és megtalálni! (SIC) És évtizedeket vitatkoztak egymással a mai Árpád híd budai hídfőjénél meglelt romemlékek szerepén és nevén. És az győzött, akinek nagyobb tekintélye volt. Azzal ma sem foglalkozik, rajtam kívül senki sem, hogy az oklevelekkel és látképekkel nem egyezik a terület. Óbuda városát nem azonosították, nem tudták azonosítani hivatalosan! Így ránk maradt egy valótlan katyvasz Óbudával kapcsolatban, mely hallgatólagos megállapodásban született, mert a valós tényekre, a lényegre,(hogy a Duna medre a nyugati hegyek oldalában volt) a tudománytalan módszereikkel képtelenek voltak rájönni! Ma meg már a megszületett tévképzeteket tényként adják elő az összes fővárosi múzeumban. Az óbudai téveszmék mára már dogmákká váltak.

Immár 25 éve foglalkozom ezzel a kutatással, mely még gyerekkoromban, egy Árpád-korral foglalkozó szakkörön indult, Belitzky János földrajztudós-történész jóvoltából, akinek megfogadtam, hogy a dolog végére járok. Szeretek olvasni, úgyhogy ez nekem való volt.

2013.évben műholdas képátfedéssel azonosítottam Óbuda(Sicambria) városának, a préposti és királyi várnak a helyét a békásmegyeri Rókahegyen, és sziklás hegyoldalban. Két évvel később, 2015-ben rájöttem arra, hogy a ma Zichy Főtér-Szentlélek tér területe még a középkorban is szigetként létezett! Mégpedig azért, mert 286-ban a rómaiaknak el kellett hagyniuk a helytartói palotát, és egész Aquincum városát! És innentől fogva csak rövid időszakokra csökkent a vízszint, a középkori klímaoptimum után a Kisjégkorszak következett, mely szélsőséges, és nagyon csapadékos időjárással járt. A források hozama megsokszorozódott, olyan mértékűre, melyet ma már el sem tudnánk képzelni! A magas vízszint miatt a Duna és a Pilis belsejéből jövő 32 bővizű forrás azt a holocén belső Duna-medret táplálta, ami Szentendrétől-Újlakig tartott, és a középkorban a Duna főmedrét jelentette. 

A Coriolis erő mely erőhatásnak köszönhetően a Föld nevű bolygó északi féltekéjén, az északról-délre tartó folyó(esetünkben a Duna) nyugatra térül el, gondoskodott arról, hogy ez a hatalmas víztömeg,( melyet elképzelni is nehéz nekünk manapság) a nyugati hegyek oldalában legyen. Tehát mindaddig, míg a Duna nem volt drasztikusan szabályozva, a nyugati partot pusztította, a keletit pedig építette! Ezért van az a földrajzi tény, hogy a római part és a történészi hamis Óbuda-Főtér  területe magasabban van, mint a Mocsáros- Pilisvörösvári(tévesen Bécsi) út alatti terület, mert ott van az a feltöltött terület, ahol a Duna volt még egészen a középkor végéig. A középkori Duna-medret ma Mocsárosnak hívjuk, aminek maradéka a Péter-hegy aljában még érzékelhető.

Sicambria-Óbuda városa Megyer révje felett jött létre, a Magyar nemzetség szálláshelyén-Megyeren. Kutatásaim eredményeivel helyreáll a rend. A vonatkozó okleveleink adatai a helyükre kerülnek, és minden értelmet nyer!

Ott van a történelmünk java-része Megyeren, a békásmegyeri Rókahegyen, és hegyoldalban! Ne a római Aquincumra költsenek évente milliárdokat, mert maga Aquincum a magyar nép történelmében semmilyen szerepet nem töltött be! Négy generáció lett félreképezve a történész tévképzettel. Napjainkban a tanárok minden magyar iskolában valótlan dogmákat tanítanak, félreképzik a most tanuló diákokat, és a tanárnak készülő fiatalságot is. Valótlanságokat adnak elő Óbudáról a főváros múzeumaiban, fizetős eseményeken csapják be az embereket, egy teljesen téves és hamis óbudai történelemmel és helyrajzzal. A Wikipédia Óbudáról szóló oldalai hamisak, tévesek, történész téveszmékről szólnak, a téves helyrajz, hamis topográfia miatt!  Az utóbbi évtizedekben, az elmúlt 100 évben, tanulmányok és könyvek jelentek meg a történészi hamis Óbudáról (Zichy Főtér környéke), a "római Aquincumból kifejlődő Óbudáról" melyből semmi nem igaz! Kérem, segítsen ezt a történész ámokfutást megfékezni, mert olyan érzésem van, hogy ennek sosem lesz vége, egy szélmalomharc az egész, a félreképzett történészekkel szemben. A történész téveszmékhez-dogmákhoz ragaszkodásnak immár személyes érdekeik fűződnek a mostani tekintélyelvű, öntelt hölgyeknek/uraknak. Most már odáig fajultak a dolgok, hogy az Aquincumi igazgatónő, Láng Orsolya, készakarva ferdíti el a földrajzi környezetet és egykori vízrajzot is, a közösségi csoportokban is butítva az embereket, a saját dogmáikhoz ragaszkodva. Az Aquincumi Múzeumban hamis vízrajzzal ábrázolják Aquincumot. Elhallgatják, hogy a Duna a középkorban a nyugati hegyek oldalában volt. Pedig a középkori Óbuda városáról csak olyan hiteles hadmérnöki látképeink vannak, ahol a préposti vár és királynéi vár a békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban látható. A Zichy Főtér területe pedig szigeten látható ezeken az Óbuda látképeken. -De mivel a történetírók a mai földrajzi állapotokat vetítették vissza a múltba, azt képzelték, hogy a látképeken és oklevelekben szereplő sziget, az a ma Margitszigetnek hívott sziget. Valójában a Margitsziget ekkor a Duna vízszintje alatt volt!

Kutatásaimra a Magyar Tudományos akadémián elhangzott előadáson is hivatkoztak, Óbuda helyrajzának ügyében. Közösségi oldalam követi a Magyarság Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, és a Történettudományi Intézet kutatócsoportja is, akik folyamatosan osztanak is a csoportjukban. Az értelmes szakmabeliek nekem-nekünk drukkolnak, elismerik a munkám. A bejegyzéseimmel alkalmanként, sok tízezer embert érek el. Blog oldalaim a világ minden szegletében olvassák, tehát a szenzáció szépen beszivárog a köztudatba. Az RTL Klub két alkalommal készített filmet velem Óbuda problémájával. Az M5 adó História című műsora pedig a műholdas képátfedésemmel-Esztergommal, és IV.Béla király sírhelyének azonosításával kapcsolatban is megszólaltatott. Most tervezem egy könyvsorozat kiadását Óbuda történelméről, és a hivatali téveszmékről, mely véleményem szerint bombasztikus, és világsikerű film is készülhetne belőle. Viszont engem nem érdekel az elismerés, sem semmilyen kitüntetés. Én csak arra vágyom, hogy amit az okleveleinkben elolvastam, azt a saját szemeimmel láthassam. Szeretném megélni, hogy ott legyek Sicambria-Óbuda feltárásán! Önnek lehetősége van tenni ez ügyben, Budapestért-az előzményéért,Attila városáért-az Árpád-kori Budáért.

Főpolgármester úr, egy történelmi cselekvésre kérem önt!

A kérésem-kérésünk az, hogy szíveskedjék a békásmegyeri hegyoldalban lévő Sicambria- valódi Óbuda városának a feltárását elindítani, és utasítani a Budapesti Történeti Múzeum vezetőségét és régészeit, hogy végezzék a kötelességüket, és tárják fel azt a sziklavárost, melyről a krónikáink és a vonatkozó okleveleink is szólnak! Mert maguktól erre nem hajlandóak, félreképezve és elvakulva. Ideje van most már Óbuda feltárásának, de nagyon. Véleményem szerint, ezzel a dologgal, országunk kilábalhat abból a válságból, melybe egyre inkább sodródik, az eszetlen kormányzás miatt. De legfőképpen Budapest főváros profitálhatna belőle, ha megindulnának a feltárások, és értelmes reklámokkal tudatnánk a világ számára, hogy milyen csoda van Budapest területén. Gondoljanak bele, ha csak a keleti népek, vagy csak a törökök,vagy a kínaiak megtudnák, hogy a világverő Attila vára, Etelvár előkerült, sorban állnának, hogy egy kis részletét láthassák, és a világ minden tájáról özönlenének a turisták, hogy ezt megnézzék! Azt pedig én garantálom, hogy most is van ott látnivaló!  

Az Árpád-kori prépostsági vár sánc-árka, és a levezető lépcső a békásmegyeri Rókahegy oldalában, mely lelkes fiatalok által feltárásra került az előadások és helyszíni kutatásaim nyomán. Én azt tudom vállalni, hogy állandó segítséget, lelkes önkénteseket szervezek a feltárásokhoz, ezzel csökkentve a költségeket!

Továbbá tájékoztatom még:

• A Táborhegyen nem az Óbudai Fehéregyháza, hanem Szentjakab nevű település létezett, melynek romemlékei egészen 1838-ig fennálltak, és ezt az 1355 évben készült határjárással és képátfedéssel is azonosítottam!
• Az Óbudai Fehéregyházát, Óbuda város előhegyének tetején, A Rókahegyen azonosítottam, Árpád fejedelem hiteles sírhelyével együtt megközelítően, ahol a malmok és alveum lapideum, Anonymus kőmedrét is megleltem a lyukaskő határjellel együtt.  A Pálos kolostor kerítőfalait beazonosítottam, és minden oldalon megleltem. A Budapesti Történeti Múzeumnak jelentettem, és tíz éve nem történik semmi sem, elég volt, elfogyott a türelmem!
  
• Véleményem szerint, Attila és a kapitányok sírhelye is itt van a békásmegyeri hegyoldalban, a Tawarnokvölgyi csata ugyanis itt zajlott, és nem a mai Tárnoknál.
• A Rókahegy keleti oldalát hívták Pazanduknak-Sicambria mezőnek, és a hévforrásoknál Calida Aqua-nak Felhévíznek. Következésképpen, a mai Lukács-fürdő környékét sosem hívták Felhévíznek! Térképeinken téves helynevek szerepelnek. Ideje van ezen is változtatni!
• A IV. Béla korabeli Buda-Óbudát jelent-Novi Montis Pestiensis-azaz a Pesthegyi Buda a Békásmegyeri Rókahegyen és hegyoldalban létezett!
• A mai Budát, Nev Ofent-Nova Budát, Károly Róbert alapította 1304 év környékén az Interregnum miatt. Korábban ott király nem lakott. Ezért vannak ottani leleteink 97%-ban a 14.századból. 
• Besenyő-Szentlászló települését a hajógyári sziget csücskén azonosítottan, melyre Eörszigetként is hivatkoztak. Feltárása megtörtént, hivatalból nem tudják a nevét, a téves helyrajz miatt.
• Az Esztergomi érsek, Lodomér vára, Óbuda területének-szigetének legészakibb pontján állt, és ma teljesen tévesen "Kissing romtemplomnak hívjuk" Az Árpád-kori csodás várat és tornyot beépítették, a teniszpályák közé. A hozzátartozó középkori épületeket, az árvízvédelmi műtárgyba betonozták bele! Ki volt az a nemnormális, aki ezt engedélyezte, hogy lehet ilyet megtenni? Ez önmagában botrány!
• Az Óbudai Szűz Mária prépostság tehát a Rókahegytetején létezett, melyet minden másnál korábban Pannóniában a magyarok megtérésekor, 803 évben a Boldogasszony tiszteletére építettek. Szinte egybeépülve létezett itt a királyi kápolnávak Korcan vára és tornya, valamint a Szentlélek egyház és kórház, Magyarország legnagyobb karsztbázisán a Rókahegyen. Sicambria folyó-Krimhilda fürdője és Kántor-foka patak néven is hívták ezeket a gyógyitó forró vizeket, a királyi kápolnát éppen ezért, Banai kápolnának is nevezték, ahol királyok imádkoztak, koronáztak és temetkeztek, és ezért javadalmakat adtak a káptalannak.
• Az Óbudai királynéi vár, a Rókahegy oldalában van a Sicambriai klarissza kolostorral, a férfi ferences kolostorral szemben a várban. Szent László egyházával, és az Óbudai Egyetemmel együtt!
• Az Árpád-híd budai hídfőjénél az a Szűzmária avagy Boldogasszony sziget-Insula Beate Marie virginis létezett, megy Lodomér érsek váránál,a mai Barát patak torkolatánál található, és egészen Újlakig, a Határig, a mai Nagyszombat utcáig tartott. 
• A Kálvin közben lévő várat hívták Pestvárnak,majd Újbécs várának, melyet a szigeti apácák kaptak meg, de eredetileg a premontreiek kolostora volt, a területet Antiqua Pestként hívták, a Duna akkori bal partján, a jobb oldali Budával-Rókaheggyel szemben.
• A Főtéren valójában Révjenő szigeti települése létezett-hívták "Pestirévnek" is! És a szigeti prépostság hatalmas, Szent Mihály arkangyalról nevezett premontrei prépostsága nincs feltárva itt! Vajon miért? -FONTOS! Következésképpen, a mai Margitszigeten, Lux Kálmán által, 1934-ben újjáépített, kisméretű kápolna nem a premontreieké, hanem a ciszterciek Szűz Mária kápolnája, és Lux tévesen kreált belőle szigeti prépostságot! A ciszterciek szigeti kolostorának oklevelei elvesztek, de a Budai számadásjegyzékben utalnak erre a tényre, ott olvastam, és tisztán illik a kutatásaimba. Tegnapelőtt a Margitszigeten jártam, ott a kolostor a fák között, nincs feltárva, nem tudták hovarakni, adatolni.
• A Mókus-Perc-Kiskorona utca áltak határolt kolostor, nem Óbuda város, hanem a Boldogasszony sziget klarissza kolostora! (a város a Rókahegyen van)
• Az első budai káptalant, a Szent Péter prépostság a békásmegyeri kálváriadombon létezett az én kutatásom szerint, és látásmódommal.
• Az Árpád-kori Kovácsi, mely az óbudai Fehérvár hátterében látható a látképeken, a mai(tévesen) Pilisszentkeresztnek hívott településen a Pilys apátság, Pilis-hegy hegyoldalában létezett.
• Potentiana erős várát Andreas Hungarus beszámolója, és terepkutatásaim alapján a ma Monatovacz-Monalovacz nevű várheggyel azonosítottam
• A királyi koronázó Fehérvár később ebből alakult ki, melyet Szent István épített naggyá.
• Gyógh-a Turul-hegyi ókeresztény egyház pedig amit Szent Szabinának szenteltek, és Gellért püspök ott mondta el utolsó imáját, a Nagykevély öblében található, vélhetően a szentélyben egy kettős aknasír található, de csak találgatni tudok, hogy ki van benne. A ma Gellértnek hívott hegyünk is topográfiai tévedés, hiszen a Pesti Rév az Árpád hídnál volt, és a püspök a királyi központból indult a rév felé, mikor megtámadták és megölték. Gellért Püspököt a mai Péterhegynél támadták és ölték meg.

Azt hiszem mindent megírtam, persze egészen reggelig tudnám még folytatni. Nem vagyok sem kocka, sem nárcisztikus. Mindaz mit leírtam, több évtizedes helyrajzi kutatáson alapul, az oklevelek, látképek és beszámolók adatainak felhasználásával. Kérem szíves segítségüket, hogy az óbudai topográfia a helyére kerüljön, és Sicambria-Óbuda városának feltárása elinduljon.

 Köszönöm!

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

Folytatása következik...

Óbuda régészeti feltárása 

Beérkező levelek

Beérkező levelek címkét tartalmazó üzenetek keresése

Beérkező levelek címke eltávolítása a beszélgetésből

Főpolgármester <fopolgarmester@budapest.hu>	2023. dec. 15., P 12:52
címzett: én

Tisztelt Egyed Zoltán!  

Köszönjük Óbuda-Sicambria régészeti feltárására irányuló megkeresését, amellyel kapcsolatban – főpolgármester úr kérésére – az alábbiakról tájékoztatom.

Az idén egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő főváros számára mindig is fontos volt múltjának kutatása és emlékeinek megőrzése, ennek érdekében jött létre és működik ma is Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) fenntartásában a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: BTM/Múzeum). 

A BTM, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az őskortól napjainkig tartó időszakokból gyűjti és őrzi a fővárosi régészeti, történeti és művészeti emlékeket.

 

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján Budapesten, Budapest közigazgatási határán belül régészeti megelőző feltárás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás) ellátására a Budapesti Történeti Múzeum (továbbiakban BTM) az illetékes és jogosult intézmény.

 

A Múzeum kiváló felkészültségű munkatársai a régészeti, illetve történeti szempontból jelentős muzeális tárgyak, leletegyüttesek felkutatása, feltárása érdekében végzett régészeti kutatások (ásatások, leletmentések) végzése mellett gondoskodnak a leletek restaurálásáról, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és tudományos feldolgozásáról, kiállításokon való bemutatásáról.

 

A múzeum a jogszabályoknak megfelelően előre tervezetten, szakmai munkaterve alapján végzi fenti adatait.

Fentieket figyelembe véve, a régészeti feltárások szakmai elbírálására - így az Ön kérelmének mérlegelésére - a Fővárosi Önkormányzat nem jogosult.

Köszönjük ugyanakkor elhivatottságát, amellyel szívén viseli városunk ókori emlékeinek ügyét.

Üdvözlettel,

Ságvári Ádám

Folytatása következik...

Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport <varosallam@gmail.com>	2023. dec. 19. 13:42
címzett: Schwindt; Főpolgármester

Tisztelt Karácsony Gergely Főpolgármester úr és Tisztelt Ságvári Ádám úr!

Igen, ez a 150 elmúlt év tévedésben telt Óbuda helyrajzát illetően. Jó lett volna megelőzni azt a botrányos kiadványt és népbutítást, mely ez alkalomból a történészi hamis Óbudáról az Aquincum területén lévő Zichyék telepéről, a középkori szigetről és annak történészi tévképzeteiről és rögeszméiről megjelent, Várostörténeti Atlasz-Óbuda címen! Erről az első három rész videó elkészült, jogos és hirtelen felháborodásomban, ajánlom tisztelt figyelmükbe, hogy érthető legyen önöknek ez a helyrajzi probléma! Belinkeltem a videókat.

Történelemhamisítás 1.Óbuda Várostörténeti Atlasz

Történelemhamisítás 2.Óbuda Várostörténeti Atlasz

Történelemhamisítás 3. Óbuda Várostörténeti Atlasz

Mert úgy látom, hogy vagy nem értik a probléma lényegét, vagy nem akarják érteni, és a hosszú levelemből semmi nem tudatosult. Nem csak egy ókorhoz tartozó, problémáról van szó, hanem maga Óbuda városa, sosem volt a Főtér környezetében, mert az a terület középkorban még szigetként létezett! Értelemszerűen tehát a romemlékek amit ott megleltek, és Óbuda városának emlékeinek erőltetnek elvakultan, azok valójában a szigeti telepek emlékei! A TELJES ÓBUDAI TOPOGRÁFIA TÉVES ÉS HAMIS! Nem csak egy a Trója királyai által alapított, 3300 éves városállam található a hegyoldalban, hanem a Hun, majd az Árpád korabeli Buda is ennek a városállamnak a köveiből épült újjá ugyanott-ugyanazon a helyen, és bizony a középkori Buda-Óbuda is ugyanott létezett, a csillaghegyi Rókahegy oldalában!

A főváros vezetősége, -mint működtető, indíthat feltárást az adott helyszínen, éppen úgy, mint bármilyen település vezetősége, ezért fordultam önökhöz. És nem azért, mert tengernyi időm van leveleket írni. Sajnos a helyzet az, hogy Óbudán jelenleg egy olyan polgármester van, Kiss László, aki félreképzése okán, -mint történelemtanár,- alapjában tagadja Sicambria-Óbuda létét, és szintén a rómaiak Aquincum területére fantáziálja Óbuda városát, mert már neki is a Schönvisneres butaságot tanították, azzal képezték félre. Elmagyarázom érthetően. Ugyanez vonatkozik a teljes hazai szektorra, doktorra, bölcsésze, történelem tanárra és régész-történészre is Óbudával és Óbuda helyrajzával 

kapcsolatban. Félreképeztek négy generációt a téves topográfiával! A mai állapotokat-vízrajzi helyzetet vetítették vissza a múltba, a már kiszáradt és feltöltött Pomázi-békásmegyeri belső Duna-medret nem vették figyelembe, amit ma Mocsárosnak hívunk, és ami a mai Újlaknál folyt még a középkorban a mai Duna-ágba. Éppen ezért, tudománytalan módon erőltették a valójában a középkorban még szigeten lévő romemlékeket Óbuda város emlékeinek,-ezért vitatkoztak a történészek évtizedekig a romemlékek mibenlétéről! Közben pedig Sicambria-Óbuda préposti-királyi várai hegytetőn a Rókahegyen és békásmegyeri hegyoldalban léteztek.

Ezért van az, hogy idáig sem tudta egyetlen történész sem Óbuda városát a Főtér környezetére azonosítani, sem az Óbudára vonatkozó látképekkel, sem oklevelekkel adataival összeegyeztetni nem tudták!

A Budapesti Történeti Múzeum, Népessy Noémi és Láng Orsolya, az óbudai történész szamárcsapással, a tudománytalan és alapjában téves óbudai helyrajzzal félreképzett vezetősége és munkatársai, idáig sem akarták belátni ezt a hatalmas hibát, és téves helyrajzi tévedést. A Budapesti Történeti Múzeum vezetősége, az eltelt tíz évben sem indították meg Óbuda városának, a préposti és királynéi várnak a feltárását. Sőt, az immár bebetonozott érdekeik miatt is mindannyian ellene vannak a valós óbudai helyrajznak és a történelmi igazságnak. Népessy Noémi korábban az Óbudai Múzeumban vezette félre az óbudai téves helyrajzzal a múzeum látogatóit, munkatársaival karöltve, és könyvekkel az olvasókat, Láng Orsolya pedig még plakátokon is meghamisította Aquincum környezetét és vízrajzát, a mai állapotokat(nem pedig a római korit) ábrázolva a római korra is, és tevőlegesen is gátolni igyekezte a kutatásaimat, nyilvánvaló hazugságoktól sem visszariadva. Mindkét múzeumban és könyvekben ma is ez a hamis vízrajz és téves helyrajz látható-olvasható. Óbuda városának holléte földrajzi-tudományos kérdés! Mellékelek egy Óbuda látképet, ahol felírtam, hogy mit látunk a képen. Küldjék el a FÖMI-nek térinformatikai azonosításra. De figyelem, nem a szigethez viszonyítunk, ugyanis az nem a Margitsziget a képen, mert az ebben a korszakban víz alatt van!

Budapest főváros vezetőségének most lehetősége van tenni Óbuda városának valós helyrajzáért. Szégyen amit a digitális térképek és modern alkalmazások világában tovább művelnek hivatalból! Botrány!

Amennyiben mégsem indulnak mihamarább feltárások a békásmegyeri hegyoldalban-Sicambria-Óbudán, kénytelen leszek a hazai sajtó és média után a nemzetközi médiához és sajtóhoz fordulni, és filmekben is előadni azt a tényt, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Történettudományi Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum és Óbudai Múzeum is a tudománytalan rögeszmékhez és dogmákhoz ragaszkodva hamisítja a valójában hegyen lévő Óbuda városát a római Aquincum területére, valamint további Árpád-kori települések helyrajzát, és becsapja és félrevezeti a történelem iránt érdeklődő embereket. Budapest főváros vezetősége pedig nem partner a valós történelmünk, Budapest előzményének, a trójai alapítású Sicambria- Hun és Árpád-kori Buda azaz Óbuda feltárásának elősegítésében.

                                                                                  

                                                                       2023.12.19 Budapest

                                                    Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport Egyed Zoltán