TÉVEDNI EMBERI DOLOG

A TÉVEDÉSBEN MEGMARADNI AZONBAN OSTOBASÁG!

ALT OFEN-VETUS BUDA-ÓBUDA VÁROSA

 TEKINTÉLY ELVŰ TÖRTÉNELEMFERDÍTÉS

Történészeink sok évtizede tévednek Óbuda helyrajzával kapcsolatban, de tévedéseiket képtelenek belátni. Képtelenek, a szó valós értelmében is, hiszen Óbuda városának hadmérnöki látképei nem a Zichy főteret ábrázolják, és ez a látképeken teljesen tisztán látható! Többen kérdezték már idáig is tőlem, hogy miért ferdítenek ez ügyben, miért adják elő továbbra is a hivatali téveszméket? A válasz az, hogy saját érdekük, szakmai presztízsből, eddigi munkáik, a szamárcsapás védelmében kell elferdíteniük nem csak Óbuda, hanem a mai Buda, és a Margitsziget történelmét is. Az ebben a Buda-Óbuda helyrajzi problémában hangos történészek továbbra is azt erőltetik, hogy az a hadmérnöki rajzoló, aki Esztergomnál és Visegrádnál még olyan hiteles rajzokat készít,- ami alapján napjainkban is végzik régészek a feltárásokat,-az mire lehajózik Óbudához, már elfelejt rajzolni, és " bulvár rajzot készít-idealizálva,"(WTF?) hegytetőn képzeli el Óbuda prépostsági főtemplomát, és hegyoldalban Óbuda városát. Laszlovszky József CEU egyetemi tanár legalábbis ezt szeretné bemagyarázni a tekintélyelvűségével az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, és korántsem meglepő módon társai-követői is akadnak a tévképzetéhez, hogy a történész szamárcsapást tovább terjesszék. Nagy bajban vannak történészeink, mert mostanra, a Sicambria csoport kutatásai alapján ráeszmélhettek, hogy az Óbudát ábrázoló látképek földrajzi helye a mai Csillaghegy északi oldala, és a Zichy főtéren sem hegy, sem hegyoldal nem található, tehát érthető a történész pánik. ☺Talán már ők is kezdik végre kapiskálni, hogy a főtéren sosem volt Óbuda városa. Megvizsgáljuk a mindenki számára elérhető mai tudomány által, hogy mennyire hitelesek Esztergom-Visegrád hadmérnöki rajzai-látképei, azokat a földrajzi környezettel mennyire tudjuk azonosítani, és aztán ugyanezt elvégezzük az Óbuda városát ábrázoló látképekkel is. Megvizsgáljuk a történész dogma miértjét is, hiszen az emberi oldal, az elvakult megfelelni vágyás és tekintélyelvűség a leginkább felelős egyes történészek dogmáiért. Ám sajnos ez a mérhetetlen károkozás napjainkban is terjed tovább, és pont a hivatali téveszmés történészek akarnák elhallgattatni a terep és oklevélkutatókat. A végére mindenki kialakíthatja a saját véleményét ez ügyben. Még egy szög a történész dogmák koporsójába, és még egy szégyenfolt történészeinknek. "Tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság" Ezáltal ítélik örök hibaismétlésre saját önmagukat az óbudai történészek.

Jó szórakozást kívánok kedves olvasóimnak!  Egyed Zoltán Pajzsvivő

 ESZTERGOM LÁTKÉPE

DUNA MAGAS VÍZÁLLÁS ESZTERGOMNÁL

Dilich Vilmos látképe, ő ugyanaz a hadmérnöki rajzoló, aki Óbudát is ábrázolta. A hivatalos oldal az ő metszeteit akarja hiteltelenné tenni, de csak Óbudánál. Megnézzük tehát, hogy helyesen rajzolta e le nekünk Esztergom várát. Kérdés: fel

Wilhelm Dilich, vagy Dilich-Schäffer

tudjuk-e ismerni Esztergom környezetét és magát az egykori Esztergom várát? A választ mindenki tudja magától. Igen, ezen a látképen teljesen biztosan Esztergomot, a várat és annak környezetét látjuk, vita nincs.
A feladatunk minden esetben az, hogy a Google Föld alkalmazással megtaláljuk a látkép készítésének nézőpontját, mert biztosak lehetünk benne, hogy a látképek-metszetek a helyszínen készült rajz alapján pontosan készültek. Ezeket a rajzokat ugyanis a hadmérnöki rajzolók a várakról, leginkább a törököktől való visszafoglalása érdekében készítették. és még könyvekbe sem gyártottak olyanokat, melyek a képzeletük szüleménye lett volna. Ezért láthatunk a rajzaikon minareteket is, többek közt. Esztergom metszeteiből két olyan képet választottam, melyeknek készítői Óbudát is ábrázolták. Dilich Vilmos a császári csapatok katonai hadmérnöke és rajzolója volt, ezért számtalan látképet készített várainkról, hogy pontos képet kapjon azokról mindenki, a visszafoglalás érdekében. Wilhelm Peter Zimmermann pedig rengeteg csatajelenetet is ábrázolt, amiket nyilván a saját két szép szemével látott. Amiket ugyanis ő rajzolt azt képtelenség "elmondások alapján"(ez a fő óbudai történész dogma) ábrázolni. Még-pediglen azért, mert a geomorfológiai környezet, adott időszakok vízrajzi ábrázolásai is valósan pontosak a különböző látképeken! Az ilyesmire pedig nyilván nem terjedhetett ki egy "elmondások alapján" készült ábrázolás. Esztergom látképein, ahogy rengeteg várábrázoláshoz hasonlóan, teljesen pontosan tudjuk azonosítani a földrajzi környezetet napjaink műholdas látképein-térképein. Ez tudomány, méghozzá régészeti segédtudomány. Ugyanolyan tudomány, mint például a "szuszogós csigák", ahol ugyanis egykor Duna meder volt, ott ezek megtalálhatóak ma is a földben. Azért közelítem meg témánkat sok oldalról, hogy egyértelművé tegyem a hivatalos oldal számára, hogy akármi is történjék, az óbudai történész dogmáik csúfos bukásra vannak ítélve, méghozzá nagyon csúnyán, és pont a tudomány által!
 

Ezt a részt tulajdonképpen már megírtam külön, a Wikipédia Öngól című oldalon, mert olyannyira megdöbbentően nyilvánvaló, hogy egyes történészek és történelem tanárok, egyszerűen meghazudtolják a szamárcsapás érdekében az óbudai látképeket. Hiszen ha Zimmermann rajzoló Esztergomban és mindenhol máshol is hiteles, akkor Óbudán is az. Ezt mondja a történész szamárcsapástól mentes józan eszünk, ezt mutatják az írott és látható tények. 

 ROSSZ A SZEMED, HA TE NEM VAGY ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZ!

Elmagyarázom, hátha végre a gyengébb képességű történész tanoncok is felfogják végre a probléma lényegét. 
Esztergomra kivetítve olyan az Óbudai Történész Dogma, mintha például Zichyék megvették volna a területet Esztergom Szentgyörgymezőn. Aztán a már addigra földig rombolt esztergomi vár köveiből oda felépítették volna a központjukat.Majd elnevezték volna azt Esztergomnak, mert amúgy is ott vannak. Most meg azon kéne vitáznunk a szemellenzős történész szakértőkkel, hogy ugyan már, hol is állt Esztergom vára?! A hegy az persze ott lenne a látható és érzékelhető romokkal, a város felhordott szemetével együtt. A hadmérnöki rajzok és metszetek mind a várhegyen mutatnák Esztergom várát, közben pedig a Zichy központról egyetlen kép sem lenne a Szentgyörgy mezőn, ami azt Esztergom váraként ábrázolná. De mivel feltárásokat végeztek régészeink, lent a mezőn, ők váltig azt állítanák, hogy Esztergom az ott létezett, mert ott vannak a romok, és amúgy is Zichyék ott tanyáztak és azt Esztergomnak hívták. Nem találták volna meg az egykori tudósításokban és oklevelekben leírt épületeket, kápolnákat sem a várakat, sem városrészeket, mert teljes topográfiai tévedésben lennének. Esztergom várai-kettős várhegye pedig mindenki számára jól láthatóan ott lenne akkor is, de ez a történészeket nem érdekelné, nem kezdenének feltárásokat, mert bukna a régóta berögzült dogmájuk. - Ha tehát Esztergommal az történt volna, amit Óbudával tettek, akkor a kibányászott és elhordott várfalak, szent épületek romjain és szent helyen, évtizedes szemétdombok lennének, amit félig már elfedett a tájidegen beültetett feketefenyő és gazos bokrok sokasága. Senki nem járna oda, sem magyar ember, sem turista, mert nem lenne oka, hogy odamenjenek. De nem özönlenének a turisták a Zichy területre sem, mert ott viszont mindenki érezné, hogy az ott egy hamis Esztergom, sem hegy, sem a vár nincs ott, az csak ott a történészek légvára. Nem való az sem királyi központnak, sem uralkodói székhelynek. Nem lehet onnan a környékre tekintve uralkodni sem a tájon, sem az alattvalókon. Oda sem menne senki Esztergom várát megcsodálni. Nem lenne Esztergom vára, nagyrészt köszönhetően történészeink hibáinak. Így járt volna Esztergom, ha Óbuda helyében lenne!  -
Mi lenne a szakmai nagyságokkal és eddigi munkáikkal, ha el kéne ismerniük eddigi hibáikat? El tudjuk képzelni azt ebben az országban, hogy valaki-valamiért elnézést kér, mert azt elrontotta-elrontották, tévedésben voltak, de mostanra világossá vált számukra a tudomány által, az addigi tévedésük, és ezért bocsánatot kérnek? Őszintén, el tudjuk képzelni, hogy ez megtörténhet Magyarországon? Pedig tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság!

 VISEGRÁD

Dillich látképén is tökéletesen felismerni Visegrádot!
Ami Óbudával nagyban történt, az megtörtént Visegrád egy szép részével, méghozzá az alsó királyi palotával és épületeivel. Ez esetben is történészeink voltak a ludasak, azt állították, hogy Visegrád látképein csak nagyzolni akartak, és ezért szerepel azokon annyi épület! Hmm, ki gondolta volna ezt ugye? A poén az, hogy ebből a hibájukból sem tanultak! Pedig tudnak róla, ma már elismerik, hogy

akkor és előtte is hibáztak, de akkor még persze igencsak kiélezett vita folyt a felek közt."A Visegrádi Várbizottság a Műemlékek Országos Bizottságának szakmai támogatása mellett elsősorban a várrendszer megóvását és bizonyos részeinek helyreállítását tartotta fő feladatának.  Ennek ellenére már több szakemberben felmerült az a gondolat, hogy jó lenne támpontokat szerezni Mátyás király pazar fényű palotájáról is.  A történettudomány képviselői, akik olvasták és ismerték a korabeli szemtanúk leírását, túlzónak és hiteltelennek tartották a csodapalota létezését. 
Varjú Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Archeológiai Értesítő szerkesztője, számos történelmi és régészeti munka szerzője még ezen is túlment, mert nemcsak hiteltelennek, hanem egyenesen hazudozónak minősítette Antonio Bonflni és Oláh Miklós megemlékezéseit és az egykori palotát a képzelet birodalmába utalta. Schulek János fanatizmusa és rendíthetetlen kitartása kellett ahhoz, hogy hosszú évtizedek tapasztalatai alapján kulcsot kapjon a nagy kérdés megoldására.  " És itt most álljunk meg egy röpke pillanatra! A 19. és 20. század nagy tudós urainak egykorú elbeszélései voltak Bonfinitól és Oláh Miklóstól a palota létezéséről, és mégis megtagadták azokat a kor neves régész-történészei! Ugyanakkor biztosak lehetünk afelől, hogy tucatnyi Visegrád látkép is a birtokukban volt, amin

pontosan látszódtak az egykori fényes épületek, ám azokat is megtagadták a nagyságos urak! Nem ismerős ez

valahonnan napjainkból? Ugye emlékszünk, hogy ki volt az, aki kicsit korábban már szintén hazugsággal vádolta Antonio Bonfinit és Oláh Miklóst is? Hát persze, hogy az értetlen jezsuita Schönvisner volt az, aki Sicambriát hazudta el, és egyben hazugsággal vádolta a hiteles tudósítókat! Ez a hazug Schönvisner volt az, aki Aquincum feltárása során sem hun, sem Árpád-kori palotákat, de még egy magyar kabátgombot sem talált, mégis azt hazudta, hogy az volt a magyarok fővárosa!   Ennek a hazug Schönvisnernek az emlékérmét osztogatják egymásnak, a mai nagyságos hölgyeknek és uraknak! Ugyanakkor ugyanezen hazugság alapján is, hazudják a Zichy főtérre Óbuda városát. Közben pedig történelem tanárok és múzeumi szakemberek hazudtolják meg napjainkban az óbudai látképeket, és múzeumi igazgató jelenti fel a kutatókat.

Mi változott a 19. század történetírói kora óta? Nem a történetíró-történész nagyságok tértek észre a 20.századra. Ilyen Varju Elemér-félék és cimboráik mindig is voltak s lesznek, míg világ a világ, nálunk pedig hatványozottan érvényes ez. A tudományos fejlődés hozta el a visegrádi királyi palota és egyben Schulek János diadalát. A légi térképezés, a repülőgépes légi fotózás volt az, ami rávilágított arra, hogy a szőlő és gyümölcs ültetvények alatt rejtőzik valójában a királyi palota. Kellett a helyes eredményhez a gazdálkodó is, aki emésztőgödröt ásott a földjén, és leleteket talált, és kellett az értelmesen gondolkodó Kutató, Schulek Frigyes fia, János, aki nem dőlt be a történészek hazugságainak, hitt önmagában és a sikerben. Nekünk kutatóknak az ilyen emberek emlékéből és sikeréből kell erőt merítenünk, mert napjainkban is vészesen kárognak a Varju félék, és borzalmas károkat okoznak, nem csak a történelmünknek, de egész nemzetünknek!

MA MÁR MEGCSODÁLHATJUK A KIRÁLYI PALOTÁT

HOGYAN ÉS MIÉRT?

TÖBB MÉTER FÖLDRÉTEG A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTÁN !

 

Van azonban valami, ami személy szerint engem nem hagy nyugodni. A visegrádi alsó-palotát hogyan tudta több méteres földréteg elfedni olyan szinten, hogy a korlátolt történészeink azt tudják állítani, hogy az sosem létezett? Honnan és hogyan került oda az a földanyag, ami láthatatlanná tette a királyi palotát és épületeit, oly módon, hogy a 19. század látképein nyoma nincs? Hivatalból, még-ha visszatekintve is, de ezt a kérdést illene feltenni, és egyben megválaszolni kötelező, hogy teljes tudást kapjunk! Az 1595-évben még teljes pompájában látható az alsóvár és épületei. Aztán ami még látható a 16.században, az a 19.századra úgy eltűnik, mintha sosem létezett volna. Csak a Salamon torony romjai árulkodnak árván a vár egykori nagyságáról! Hogyan és miért? E két időpont között mi történt? A vár visszafoglalása, romossá válása ugyanis nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy miként került a több méteres földréteg a királyi palotára!

Valamiért a hivatalos oldal nagyképű ottani urai, az archeologia.hu szerzőpárosa nem akarja feltenni a HOGYAN kérdést, azt is elfelejtik reklámozni, ami és ahogyan megtörtént! Pedig ha a Hogyan kérdésre választ találnánk, akkor a Miért kérdést is azonnal megválaszolnánk! De nem kell csodálkozni azon, hogy Buzás Gergely nem feszegeti ezt a kérdést, hiszen ahogy egykor Varju próbálta elhazudni a visegrádi királyi palotát, ugyanúgy teszi ezt napjainkban Buzás Gergely is az igazi Óbudával kapcsolatban. A Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója is elferdíti Óbuda város történelmét, mert Laszlovszkyval közösen akarják azt megetetni a történelem iránt érdeklődőkkel, hogy Óbuda látképei valótlanok. Nem is olyan régen, történészeink még csak középkori túlzásnak-nagyzolásnak, a visegrádi vár középkori felnagyításának tartották azt, amit ma már valójában megcsodálhatunk. Most, napjainkban történik az Óbudával, ami Visegrád királyi palotájával történt.
Azt szokták mondani, hogy "tévedni emberi dolog", a teljes mondat vége pedig az, hogy "a tévedésben maradni azonban ostobaság"!

 ESZTERGOMBAN-VISEGRÁDON HITELES-ÓBUDÁN NEM?
TÖRTÉNÉSZ ÁMOKFUTÁS!

Esztergommal kapcsolatban , pont eme bejegyzés alapján, megírtam ezt már másik oldalon is. Hiszen nem normális azon hivatalos megmondótörténészek erőlködése, akik azt akarják bemagyarázni az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, vagy éppen a tanulóiknak(és ez a

ARCHEOLÓGIA-DILLICH KÉPE

legdurvább!), hogy a hadmérnöki rajzoló,-jelen esetben például Zimmermann és Dilich is- Esztergomban és Visegrádon hiteles, Óbudán pedig nem az. Mi van, ezt komolyan gondolják? Kérdezhetnénk ezt teljesen jogosan felháborodva! Arról az Óbuda Múzeumi ferdítésről pedig, "hogy pl Dilich nem is járt nálunk", már a FIKCIÓ ÉS SZAMÁRCSAPÁS AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN című oldalon írtam.
Ilyen szintű történelemhamisítást ezen történészeknek csak a hiszékeny és önálló gondolkodásra képtelen, megfelelni vágyó, feltörekvő történész-droidok hisznek már csak el. Rossz példának rögtön meg is említhetjük Kanyó Ferenc-DSI Builder, írásait, ami a szamárcsapást ismételve és átírva, a szamárlétra megmászása érdekében, a földrajzi és tudományos tényeket megtagadva készült. A történetírók fénykorától kezdve azonban ez így működik, fognak nyolc könyvet, és írnak belőle egy kilencediket, apróbb változtatásokkal és átfogalmazva. Vagy éppen hasraütésszerűen gyártanak a saját agymenésük alapján, például a mai Budából Pest-hegyi Budát-Rupp Jakab és többiek, aztán csak onnantól fogva Pesthegyi a mai Buda. Majd Fügedi és Kubinyi, ma meg már Végh akarja ezt a szamárcsapást is tényként eladni számunkra abban a két kötetben, amiben az apró-betűs hivatkozott oklevelek valójában Óbudáról szólnak, és nem a mai Budáról, hiszen azt mindig is Nev Ofennek, azaz Új Budának hívták.

Wilhelm Dilich, avagy Dilich-Schäffer ÓBUDA LÁTKÉPE

Wilhelm Peter Zimmermann ÓBUDA LÁTKÉPE

ÓBUDA

Ha a várakról készült rajzok esetlegesen könyvkiadásba kerültek később, pl Hennin által Tollius kézirata alapján, akkor sem ábrázolhattak a látképek valótlant. Wilhelm Peter Zimmermann, grafikus, rajzoló, festő, metsző és kiadó, és hitelessége olvasható és részletesen nagyítható!
Zimmermann óbudai látképét még a Dilbaum „Eikonographia” is tartalmazza, méghozzá oly módon, ahogy az a valóságban történt, Pálffy Miklós esztergomi várkapitány, előre megtervezett Óbuda lakosság kimentése alkalmával. Ezt ábrázolja Zimmermann képe, ráadásul olyan pontosan, ahogyan az a későbbi híradásokban is szerepel. Az Esztergom felé evező két hajót láthatjuk Megyer belső öblében, a mai Csillaghegy aljában. És mily érdekes, az Óbuda városát ábrázoló látképek mind ugyanott és ugyanúgy hegyen mutatják Óbudát, ugyanakkor a képek készítésének időpontja közt eltelt idő változásait is megfigyelhetjük a rajzokon! Ez azt a rossz hírt jelenti tévképzetes történészeink számára, hogy Óbuda látképei, csakúgy, mint Esztergom és Visegrád esetében is, igazolják egymást! Legjobb tudomásunk szerint ugyanis nincs olyan Óbuda városát ábrázoló látkép, ami nem a hegyen és a hegyoldalban ábrázolná a várost! Mi következik még ebből a tényből? Egy másik nagyon súlyos és egyben vastagon perdöntő tény, amiről téveszmés történészeink mélyen hallgatnak. Mégpedig az, hogy egyetlen olyan látképünk sincs, és soha nem is volt, ami a Zichy főtéren ábrázolná Óbuda városát!                

Sem látképekkel, sem oklevelekkel, sem az eddigi feltárásokkal nem tudták a Zichy főtér környékére azonosítani hivatalból Óbuda városát!

Így érthető igazán, hogy manapság Laszlovszky Józsefnek is miért kell azon fáradoznia, hogy hiteltelenítse Óbuda látképeit és egyben a krónikáinkat is, miközben a városra vonatkozó helymeghatározó okleveleket figyelembe sem veszi és a qubites írásaiban sem közli. Így tagadják meg a magukat félistennek képzelő óbudai történészek a geomorfológiát és vízrajzot, magát a földrajztudományt, a mindenki által már elérhető digitális-műholdas térképeket, a saját téveszméik érdekében, a magyar embereknek és magyar nemzetnek hatalmas károkat okozva. 
Csak Óbuda esetében a régészeti segédtudományok nem működnek és nem léteznek! Olyan ez az egész, mint országunk jelenlegi állapota...

 

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN

 A legvégére pedig ide kell írnom, hogy aki nem olvasta a blog korábbi részeit, az is értse. A mai Árpád híd budai hídfője, valójában sziget volt még a középkorban, Révjenő és Újbécs településeivel. Ez napjainkban a Zichy főtér környéke!

 LÁSD:

Schweitzer Ferenc

Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia
és a Marskutatás területéről

Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2017 ISBN 978-963-9545-54-0