BUDA VÁRA ÉS KÖRNYÉKE MADÁRTÁVLATI KÉPE ÓBUDA FELŐL AZ 1684. ÉVI OSTROM IDEJÉN

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684. Buda ostroma északról. M. Wening rézmetszete L.N. Hallart rajza után

Régebben, még a kutatásom kezdetén is, és aztán visszatérően több alkalommal is sokat nézegettem ezt a látképet, sokszor fél éjszakán keresztül. De nem jutottam vele semmire. Valahogy nem akart összeilleni a többi látképpel, mindazokkal, melyek Buda-Vetust és Alt Ofent ábrázolják. És e kettőt azért írtam így, mert bár Óbuda területéhez tartozik mindkettő, mégis külön kell választani(úgy is volt) és külön is kell értelmezni őket. Erre picit később visszatérek...

ITT lehet a látképünket nagyítva is megtekinteni!

Merian, Matthäus: Prospect der Vestung Ofen, wie solche zu sehen von Alt Ofen wehrender Belägerung, Anno 1684.

Frankfurt. 1691. Rézmetszet.
Méret: 28x40 cm.
Oldal: 34x42 cm.

Rózsa/97c.
Buda és Pest látképe észak felől.

• Azt tudtam, hogy a mai Buda várát Ofent látjuk rajta és vele szemben a török-korabeli Pestet.
• Az is teljesen egyértelmű volt, hogy a 13.számmal jelzett melegfürdő az ma a Szent Lukács Gyógyfürdő-Buda-Budai Irgalmasrendi Kórház környezete.
• A 12.számmal jelölt pedig a Gül Baba Türbe és ma rózsakert. 
• Budavár, Zsigmond király idejében készült városfalait is láthatjuk a képen. 

Google Maps kép, Budavár Zsigmond király idejében épült városfal a Margit körút 66.szám alatt.

Tehát mondhatjuk azt, hogy képben voltam, hiszen a Google Earth és Maps alkalmazásokkal pontosan tudtam, hogy mit látunk a képünkön. És egyben tudtam azt is, -hiszen gyakoroltam eleget, -hogy milyen szögből látjuk mindezt. Azonban számomra nem is ezzel volt a baj, hanem azzal a részlettel, ami Alt Ofen területét mutatta a látkép alján. 

A látképen az Óbudához tartozó terület Alt Ofen felirattal

Korábban megírtam már, hogy az Óbuda területéhez tartozó terület -sziget- határai délen a mai Nagyszombat utca-korábbi nevén Határ utcát jelentik. Olvassuk el a "KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA" című korábbi blog bejegyzését, hogy a továbbiak érthetőek legyenek! Tehát tudtam még azt is, már jóval korábban, hogy a Nagyszombat utcától északra lévő területet láthatjuk a látkép alján. És akkor most mutatom azt, hogy mit nem értettem én, sok-sok éven keresztül. 

Ezek a Dilich látképek és Hallart látképe, a nyitóképünk együtt, ami nem akart összejönni. Sehogy sem tudtam őket együtt értelmezni, megakadt a nyomozásom, és sokáig egy helyben toporogtam ezzel, mert a Hallart képen látottakat, mindenáron ott kerestem, és akartam volna megtalálni, a Dillich látképein, ahol a hegy alja van. 2013 év után, mikor már minden irányból azonosítottam a békásmegyeri Rókahegyen lévő Óbuda-Sicambria városát, akkor nyílt meg a lehetősége számomra, hogy a látképi ellentmondásokat tisztázhassam.

Aztán most nemrég a Facebook nyílt csoportunkban, ahol a kérdéseket szoktuk tisztázni, érkezett ugyanez a Hallart/Merian kép, és rengetegen nem értették e látképen látott, és az Alt Ofen felirat alatt jelölt épületek elhelyezkedését. Ekkor döbbentem rá, hogy nekem még ezt is meg kell írnom, hogy még jobban érthető és könnyebben feldolgozható legyen a terület változása azok számára, akik még most sem értik, vagy nem akarják megérteni a folyamatokat. Sokan persze, azt sem tudták, hogy ez még bonyolultabb. Ezért mutatom meg most a részleteket. Pedig már milliószor írtam arról, hogy a római-part teljes egésze sziget volt. Azonban, ahogy tapasztaltam, az emberek nagy-része nem tud elvonatkoztatni a mai állapotoktól, és csak a mai állapotokat tudja visszavetíteni a múltba, és ez alapján tudnak csak gondolkodni! Történészeink is ugyanezt az orbitális és tudománytalan szarvashibát követték el, és követik el ma is! Kutatásomban az egyik hiteles tény hozta maga után a következőt így volt ez a Sican-Róka-hegyen lévő Sicambria-Óbuda városa, és aztán a Pest-Boldogasszony sziget Insula Regis-Magna-Pest-Leporum-Beate Marie Virginis esetében is. Ezek az elnevezések nem a Margitszigetre vonatkoznak!

BOLDOGASSZONY SZIGETE

A római part hosszanti szigete a középkorban, ahol a mai Főtér és Szentlélek tér található a súrűn beépített részen

 Lodomér vára a Barátpataknál

Amikor a hosszanti nagy szigettel, a mai római parttal -Insula Magna-Beate Marie Virginis- elkezdtem foglalkozni, akkor egyértelmű volt, hogy a mai Barát patak torkolatánál álló, Bénárd kúriába beépített, tévesen "Puszta templom-Kissing romtemplom", -valójában a Lodomér esztergomi érsek vára -az, amivel kezdenem kell a Boldogasszony Sziget kutatását. Ez azért is fontos volt számomra, hogy a középkori, az 1355 évben készült határjárást meg tudjam fejteni. Gondoltam, ha az elejéről még nem megy, akkor hátulról, a határjárás befejező-pontjától, Lodomér esztergomi érsek várától majd menni fog! Ez a vár a Boldogasszony szigetén, Óbuda területének legészakibb pontján állt, a valós helyét a szigeten így tudtam azonosítani. Knauz félreértelmezése, és az őt másoló történészek tudománytalan tevékenysége során, ezért is keresték hiába a Margitszigeten az érseki várat, és Lodomér várát ezért fantáziálták "Kissing templomnak" a rögeszmés történészeink, és adják elő ma is ennek.

Főtér = Sziget!

Így is lett, a középkori határjárást, és egyben a szigeten lévő további épületek mibenlétét így sikerült meghatároznom a Műholdas Képátfedés módszertannal. A premontrei szigeti-férfi Szent Mihály arkangyal sziget prépostságot, és női Szűz Mária kolostort, és annak hosszanti mérműves ablakait, melyet a Zichy kastély bejáratánál megtaláltak, és feltártak-rekonstruáltak, ezáltal tudtam a szigeten azonosítani. 

Tehát teljesen biztos, hogy a Szentlélek tér-Főtér a középkorban is még szigeten létezett!  

A mai Főtér-Szentlélek tér a középkorban még szigeten létezett! 

Tulajdonképpen most már helyben vagyunk, megérkeztünk a kívánt területre, amit nyítóképünknél vizsgáltunk. Akinek jó szeme van, az már felfedezheti a Dillch látképen ugyanazt a látványt, amit Hallart rajza ábrázolt számunkra egy közelebbi nézőpontból. Dilich képén a békásmegyeri Kálvária-domb irányából nézünk a főtérre, Hallart pedig a Főtér utáni, sziget feletti nézőpontból mutatja számunkra Óbuda területének végét. A Dilich képen e képet figyelmesen vizsgáló ember, azt a tornyot is észreveheti, amit a Hallart képen is láttunk.

 

Nyitóképünk részlete, Hallart rajzán a szigeti Szent Mihály arkangyal prépostság tornya

Dilich hadmérnök rajzán ugyanaz a torony, sárgával kiemelve

Kirívóan magasra emelkedik az összes épület közül a szigeten. Egyetlen épület van a Főtéren, ami ilyen magas volt. Ez a Szent Mihály arkangyal szigeti prépostsági templom tornya, ami a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását. Ez az a premontrei-szigeti prépostsági főtemplom, amit félreképzett régész-történészeink a Szent Péter óbudai főtemplomnak

Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvárián

fantáziálnak, és ferdítik annak, a helyrajzi tévedésük miatt. A látképek, egykorú beszámolók és oklevélrészletek alapján, az óbudai Szent Péter prépostság a békásmegyeri Kálvária dombon állt, és nem a Főtéren, hiszen a római Aquincum polgári és katonavárosa, a Főtér teljes környezete a középkorban is még szigetként létezett! Eljutottunk tehát a nyomozásban és gondolatban a Főtérig e szigeten, és kinyomoztuk, hogy melyik épület lehet az, amit Dillich látképén kimagslóan láthatunk, ugyanakkor Hallart rajzának minket érdeklő Alt Ofen felirat alatt, a kép részletén látható. Tehát Hallart és Dilich rajzokon megtaláltuk ugyanazokat az épületeket. Az azonosítási nehézséget az okozta, hogy más perspektívából készültek a képek. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a két látkép között eltelt nyolcvan azaz 80 év, és a vízrajzi környezet átalakult. Láthatóan csökkent a nyugati-belső Duna-meder vízszintje, mert Hallart már nem ábrázolja a Mátyás-hegy alatt a medret, ami Újlaknál a Duna főmedrénébe visszatér.  Meg kellett találni még az azonosításunkhoz a digitálisan nagyítható képeket. Erre az eltelt tíz év pont elég volt. Ma már vannak szuper képeim, a digitális fejlődés jóvoltából. Ha bárki kételkedne, még maradt a végére ütőkártyám. Egyszer egy reggeli (déli) kávézásom közben láttam meg a lényeget, rögtön meg is írtam az AMFI A SZIGETEN című blogbejegyzést, ami az egyik legnagyobb sikerű írásom lett a Facebook közösségi oldalán a kutatócsoportomnak. Tekintsük meg tehát most AMFI A SZIGETEN romemlékeit Dilich hadmérnök, és Hallart rajzolók középkori látképein a katonavárosi amfiteátrum romemlékeit. Ma már eljutottam odáig a digitális képnagyításokkal, hogy Dilich látképén is felfedeztem az Amfi romjait!  ☺

Dilich hadmérnök rajzoló látképén az Amfi romemlékei szigeten

Hallart rajzán ugyanazok az Amfi romemlékek más nézőpontból láthatóak

Ez a látképi azonosításom, véleményem szerint, egy akkora szög a Történész Dogmák koporsójába, ami végképpen lezárja fedelét a tudománytalan történészeink tévképzeteinek és téveszméinek. Figyelmezteti remélhetőleg ez a súlyos hiba és kényszeres Történész-szamárcsapás az ifjú és gondolkodni tudó régészeket, a jövő történészeit arra, hogy egy terület kutatásakor a vizsgált korszakhoz, a korábbi vízrajz megismerése és rekonstrukciója elengedhetetlen 

Középkori Duna-meder a hegy aljában.

munkafolyamat. Tanuljatok elődeitek hatalmas hibájából! Befejezésül még egy dologra fel kell hívjam az értelmes figyelmet. Újlak területe és egyben a nyugati hegylábak környezete szélesen, és egyáltalán nem voltak beépítve. Ez pedig egyáltalán nem lehet véletlen! Ezt a Hallart képen így jelöltem, Újlak területénél kékkel, mint középkori Duna ágat.

A középkori csillaghegyi Duna-ág torkolat a Hallart képen jelölve Újlak területén

Sőt, mi több, én azt állítom, hogy e területen élő emberek tisztában voltak a súlyos árvizekkel, és annak a területen okozott kárainak súlyosságával. Tudták, hogy mely irányból érkezik az ár. 

Az MTA-CSFK képe is Újlaknál jelöli a nyugati belső, csillaghegyi Duna meder torkolatát 

Pontosan a hatalmas óbudai árvízveszély és a hegyek aljában lévő békásmegyeri-csillaghegyi Duna meder miatt építették házaikat, a Duna áradásra előre gondolva, a katonavárosi amfiteátrum tetejére! Annak az amfiteátrumnak a romjaira, amit a középkori látképeken a köríves romfalakat még szabadon láthattuk! 

Az Amfi házai a feltárások megkezdése előtti időben.

Óbuda térségében 1712-ben, 1775-ben, 1799-ben, 1808-ban, 1811-ben, 1829-ben és 1830-ban is kiöntött a Duna. Az emberekben élénken élhetett még az 1838-as Nagy Árvíz emléke, mikor Óbuda, illetve e sziget környezete, és 

1838 Ó-Buda

főleg a hegyoldali nyugati oldala totális károkat szenvedett. Mégpedig azért, mert a középkori Duna mederbe- az ártérbe építkeztek, ahol a víz az úr! A terület jellege okán, több irányból fenyegette az itt élőket az áradás. Bizony, az Amfit az árvizek miatt betöltötték, mindenféle a közelből összehordott törmelékkel, és épületdarabokkal, és földdel, és aztán a már árvizektől biztonságos magaslatra körívesen építkeztek.

Sem az Árpád-korban, sem pedig a középkorban, mint láthatjuk képeinken, a katonavárosi amfiteátrumra nem építkeztek. A 18-19 században azonban a középkorban még tisztán látható amfiteátrum romjait elföldelték, és annak tetejére építkeztek az Óbudához tartozó sziget végében az áradástól tartó emberek. 

Ennél konkrétabb bizonyítékra nincs is nekem szükségem. 

Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

#amfiaszigeten  #insulamagnaregis #sicambria  #obuda  #altofen  #budavetus

"LEFŰZŐDÖTT HATEZER ÉVE" LÁNG ORSOLYA ÉS SZÁVOSZT-VASS DÁNIEL TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁSA

Óbuda Stratégiai Koncepció 227 oldal LÁSD: "a terület egészen a késő középkorig a Duna egyik természetesen lefűződő mellékágaként funkcionált". Tehát Láng és Szávoszt a környezet vízrajzát is hamisítják!

Mocsáros-Dunameder

Ha valaki veszi a fáradtságot, és elolvassa ezt az Óbuda tanulmányt, akkor rögtön nyílvánvaló lehet számára, hogy Láng Orsolya és Szávoszt-Vass Dániel, kényszeresen hamisítják Óbuda történelmét a római Aquincum javára, és közösen igyekeznek a földrajzi tényeket is elferdíteni, a történész téveszmék alapján. Tulajdonképpen ugyanazt a végletekig ostoba gyakorlatot művelik tovább, mint elődeik. A mai állapotokat vetítik vissza a múltba, így és ezáltal még a
vízrajzi környezetet is hamisítják, teljesen tudománytalan módon . Nekik, mint római imádóknak az az érdekük, hogy ne is változzon semmi. Az ám, de kevesek ők ehhez, az összes történészi téveszménél is erősebb dolog a tudomány, és a tudományos tények. 

Lásd itt a 227 oldalon: https://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2018/08/its_osszes.pdf  E tanulmány készítői, nyílván tanultabbak, és okosabbak, a Dunai Szigetek blog szerkesztőjénél!

"Lefűződőtt 6 ezer éve - Nem volt sziget- stb..."

Ezeket a buta és demagóg hazugságokat szokta ismételgetni Láng Orsolya régész-művésznő, és legnagyobb rajongója, Szávoszt-Vass Dániel "történelemtanár-geográfus" a Dunai Szigetek blog szerkesztője, mikor a Mocsárosról esik szó. A közösségi oldalakon is igyekeznek butítani az embereket a tévképzetükkel.

Szávoszt még a Rókahegy látképét, a korszak hiteles vízrajzát is próbálja tagadni! 

És nem, nem a csillaghegyi-árok a lényeg!  :) Hamisít...!

Szávoszt Óbuda csoportokban is próbál hamisítani!

Közös jellemzőjük a magyar történelem ellenes, és teljesen tudománytalan gondolkodásmód, ugyanakkor pedig a római emlékek túlzott imádata, és a magyar épített örökségünk elé-fölé helyezése. 

Láng még a tényeket és okleveleinket is igyekszik meghazudtolni! 

Láng művésznő még az MTA-CSFK Ókori Táj-Ókori Város című könyvét is igyekszik tagadni...

Az ostoba történész hazugságok után, vizsgáljuk meg a környezeti valóságot! A mai Mocsáros dülő valójában még a középkorban is a Duna szélesebb medrét jelentette a nyugati hegyek aljában. A békásmegyeri Rókahegy lábát a Duna mosta, egészen a középkor végéig. 

Nézzünk pár tudományos tényt erre a megállapításra! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak, Lásd 1. Csillaghegynél! 

1. A római korban, 283 évben, elkezdett emelkedni fokozatosan a Duna vízszintje, mégpedig olyannyira, hogy a rómaiaknak el kellett költözniük a helytartói palotából, és Aquincum városából is. Erről a tényről régészeti feltárások tanúskodnak. Ám Láng ezt is igyekszik elhallgatni, illetve a tudománytalan gondolatmenete miatt azzal sincs tisztában, hogy a rómaiak hová költöztek. Mégpedig azért, mert nem ismeri a Magyarok Krónikáit!

Scheuer Gyula

2. A Dunát csak a 18-19 században szabályozták drasztikusan, és még napjainkban is a csillaghegyi öblözet árvízvédelme van porondon! Ezt látjuk napjainkban a Barát.patak árvízvédelmi műtárgynál, és az Aranyhegyi patak betonfalas kiépítésével.

Horusitzky 1938.

3. A Coriolis-erő a Dunát nyugatra térití el, ami így esetünkben már Szentendre magas része után, a pomázi széles részeken a hegyek aljáig szétterülve tartott dél felé, a nyugati hegyek aljában, és így volt összeköttetése a békásmegyeren tovább folytatódó ággal. Ez azt jelenti, hogy Szethe-Mágocs Árpád-kori telepe is szigetként létezett az Árpád és középkorban. Tehát nem a csillaghegyi-árok az, ahol kapcsolata volt a Dunával elsődlegesen a nyugati Duna-ágnak! Magas vízállás esetén, ez az erőhatás, még inkább kifejtette hatását, a Pilisből érkező 32 patak és forrás, és a hegyoldali csapadékvizeket is magával sodorva úgy tartott dél felé, hogy közben nyugatra térült el.

4. A patakokat is csak jóval később szabályozták, pl a Barát patak, csak 1869-ben lett a mai Duna-ágba bevezetve. Egészen eddig az időpontig a belső, teknő alakú medret töltötte bőséges vízhozamával! 

Kékkel jelöltem a Barát-patak vizének útját a békásmegyeri Duna-ágban! 1819-69.

5. A Duna és a pilisi patakok és folyók víztömege, a Mocsáros Duna-mederben a forrásszintet feljebb tolta. Így és ezáltal érthető meg az a folyamat, hogy az Árpád-korban és középkorban, a Sicambriában-Óbuda városában, miért és hegyan tudtak a legjelentősen források a Rókahegyen-

Felhévíz-Alba Ecclesia a Rókahegyen Sicambriában

Etelburgban-Veteri Budán- azaz a Felhévizí Alba Ecclesián feltörni dupla forrásból, 4-9 ezer liter/perc hozammal. Ezek a tények, oda-vissza igazolják egymást, az okleveleink által is! Ugyanakkor pedig ez magyarázza meg azt is, hogy miként létezhetett Felhévíz telep Veteri Budán a Rókahegyen, Vetus Buda elővárosaként, és ugyanott Pazandukon a forró gyógyvizeken működő keresztes johannita vitézek Sancte Spiritus-Szentlélek ispotálya és Szent János rendháza.

6. Meleg periódus és Kis-jégkorszak klimatikus hatásai gondoskodtak arról, hogy a Mocsáros továbbra is, az Árpád-korban és a közép-korban is a Duna szélesebb medre legyen. Ha csak ezt a tényt vizsgálnánk, e korszakok extra magas vízállását, már csupán ebből is teljesen nyílvánvaló, hogy Láng és Szávoszt készakarva és kényszeresen hazudnak arról, hogy a római-part nem szigetként létezett!

7. Szávoszt-Vass Dániel valótlant állít, mikor azt írja, hogy a "Mocsáros 6 ezer évvel ezelőtt lefűződött". A mai állapotokat vetíti vissza a múltba, és így ismét egy szarvashibát követ el, másokat is bolondítva ezzel a téveszméjével. Hiszen 6 ezer évvel ezelőtt nem fűződött le a pomázi - békásmegyeri Duna meder, mert akkor még senki nem szabályozta a Duna főmedrét, és senki nem vezette a vízfolyásokat a föld alá, mint ahogy napjainkban van már. Plussz még ott a klimatikus Meleg-periódus és Kis-jégkorszak korabeli extra magas vízállás, a felfokozott forrástevékenység és bőséges csapadék, no meg a Coriolis erő, mely hatezer év után is ugyanolyan hatással volt továbbra is a földön, az északról-délre tartó folyóra a Dunára, és továbbra is nyugatra térítette el a vizét !  :)  Ez a folyamat nem szűnt meg hatezer évvel ezelőtt! Szávoszt valótlant állít, és történelmet próbál hamisítani. A nyugati ág és széles Duna-meder, a mai Mocsáros a 19 században is még aktív dunai mellékágak voltak.

Scheuer Gyula, 2006-ban megjelent írásában Horusitzky Henrik 1939-ben megjelent megállapítására hivatkozik. Tehát amit Láng és Szávoszt próbálkoznak napjainkban ferdíteni, azt már 86 évvel ezelőtt a tudósok megcáfolták! 

Horusitzky Henrik(1939) írásában közli, hogy a római fürdő források területe -értsd Római-part- egy dunai szigetnek tekinthető, mert környezetéből kiemelkedik, és körülötte még a 19.sz-ban is aktív  dunai mellékágak voltak!

LÁSD AZ 1 ÁBRÁT FELJEBB! 

A Duna szabályozatlanul folyt még a középkorban, és korábban, az Árpád-korban is. Minden magas vízállás azt eredményezte, hogy a Mocsárosban a Duna szélesebb, nyugati medre volt. Legjobb tudásunk szerint, az ismert régészeti adatok alapján, 283 évtől emelkedett a Duna vízállása drasztikus módon. Mégpedig olyannyira, hogy a Hunok átkelésekor a Dunán, krónikáink nem is említik Aquincum romjait, mert azt addigra már a századforduló idejében a Duna árvize lepte és tűntette el, borította be hordalékával. 

A HUNOK NEM IS LÁTHATTÁK AQUINCUM ROMJAIT !

Minden krónikánk a Rókahegyen található Sicambriáról szól, mint Attila városáról, ahová beköltöztek a Hun kapitányok, miután a Rókahegy- Sicambria-Óbuda és Manatovacz- Potentiana-Székesfehérvár közt zajló öldöklő csatában

Sicambria Megyeren

győzedelmeskedve elfoglalták a trójai városállamot Sican-Bahr, a mai Rókahegy Székes-Bérces akropoliszát. Később, Árpád vezér és emberei, ugyanazon a Sicambria-Megyer réven kelnek át, és a kisebb vízállást az igazolja, hogy a Megyernél létező sziget nyugati oldalát Chepel lovászmesterről nevezték el. Ez ma a Római-partszakasznak a Rókahegy felé eső területe. Tehát Chepel lovászmester épületei ma Csillaghegyen rejtőznek! Remélem mindenki érti, a ma Csepelnek hívott szigetünk egy teljesen alaptalan és téves-hamis név, melyet szintén az értetlen és tudománytalan történészeknek köszönhetünk. Hasonlóan a mai Soroksárhoz, ami igazából és valójában a mai Káposztásmegyernél Sarcusar-Sarok-sár, és még hosszan lehetne sorolni a helyrajzi tévedéseket! Árpád fejedelem pedig a Békásmegyer-Rókahegyen található Sicambriába-azaz Attila városába költözik be értelemszerűen, és nem Aquincumba. A magyar Wikipédia legnagyobb aljas történészi hazugsága az, hogy a krónikásaink, Aquincum romjaira írták, hogy az volt Attila városa! Aquincum szigeten létezett, míg Sicambria-Attila városa-Veteri Buda-Vetus pedig a békásmegyeri Rókahegyen. A római Aquincum szigetén, sosem volt Buda azaz Óbuda városa! Hiszen az egész római part, a Főtér- Szentlélektér is, a középkor végéig, egy hosszanti nagy szigetet jelentett, a Határ, ma Nagyszombat utcáig! 

Dr Schweitzer Ferenc Ókori Táj - Ókori Város Római és Középkori vízállás alaphelyzet(klimatikus hatások-árvíz nélkül)

A római kor vízrajzi helyzete pedig az időjárás miatt a 3.század végére megváltozott, és az idő teltével pedig még több árvizet okozott, még magasabb vízállással.Mindez pedig azt jelenti, hogy a Római-part-Aquincum szigeten létezett. És bizony az Árpád-korban és a középkorban is sziget volt ez a terület, a Zichy Főtér-Szentlélek-tér területe is. Ezt a nagy szigetet hívták Insula-Magnának- Pestnek, és a premontrei megtelepedés, a női rend után a Boldogságos Szűz Mária, azaz a Boldogasszony szigetének is. 

Békásmegyeri-csillaghegyi belső Duna-meder klimatikus árvíz nélkül a Mocsárosban.

Lángnak és Szávosztnak tehát ezúton is azt ajánlom, hogy amit a magasiskoláikban nem tanítottak meg nekik, azt a hidrológiai tananyagot igyekezzenek elsajátítani, műveljék hozzá magukat. És az embereket pedig ne próbálják a közösségi oldalakon és csoportokban tovább butítani, az évszázados téveszméikkel, az alaptalan és tudománytalan állításaikkal! 

Sicambria-Óbuda városa a békásmegyeri Rókahegyen.

A középkori hadmérnöki látképek tehát mindezekért igazak, és hitelesek, a valós környezetben, valós vízrajzi állapotokat bemutatva, a békásmegyeri Rókahegyen-Sicambriában, a Magor nemzetség szálláshelyén Megyeren ábrázolják Sicambria-Óbuda préposti várát és királynéi castrumát-várát, a sicambria klarissza kolostorral. Érthető, hogy ezen tények nagyon fájdalmasak Lángnak és félreképzett kollégáinak, akik ezáltal hatalmas presztízsveszteséget szenvedtek el és a történelemtanár Szávosztnak, aki a Dunai Szigetek blogban is igyekszik félrevezetni az olvasóit. De a magyar embereket közösségi oldalakon és csoportokban, még sem ildomos tudománytalan történész rögeszmékkel szántszándékkal becsapni. Az pedig nem érv, sem Lángtól, sem pedig Szávoszttól, hogy az én egyik szakmám a vendéglátás, és "csak egy szakács vagyok" ☺Ezek alapján ezek az alakok, semmivel sem különbek, mint a pomázi vagy szamárhegyi félnótás történelemhamisítók, akiknek ugyanígy nagyon fáj az igazság. Az is teljesen érthetetlen, hogy a hidrológiai tudományos tanulmányokat nem ismerő, és a földrajzi környezetet és korszakos vízrajzi környezetet, a főváros történelmét hamisító Láng művésznő, miképpen lehetett az Aquincumi Múzeum igazgatója, és egyben a Budapesti Történeti Múzeum igazgató helyettese? 

"CSAK EGY SZAKÁCS"

☺

Nos, ezek a semmirekellő történészek igazán szégyelhetnék magukat, hiszen "a csak szakács" azonosított három ókori várost,Sicambria Trójai királyai által alapított  akropoliszát, a római Herculia valós helyrajzát, Potentiána erős várának igazi földrajzi helyét, ahol később Alba Regale épült ki a megyeri rév felett. A valós óbudai topográfia hiteles helyre kerülése pedig magával hozta azt, hogy a főváros környezetében található Árpád-kori telepeket Felhévízt, Vaczont, Besseneu-Szentlászlót és így Kisjenőt,Újbécset, Novi Castri Pestiensist, Révjenőt, a Boldogasszony szigetet, az Antiqua és az új Via Magna Strigoniensist a Sicambriába vezető igazi Bécsi Utat, Lodomér esztergomi érsek várát, Guerche-t, Szentjakabot és Óbuda Wrs katonai telepét és az Árpád-kori Pestet is hitelesen azonosítani tudtam. Ez eredményezte továbbá azt, hogy a Hun korszak helyrajzi neveivel is tisztába kerültem, és kizárásos alapon Zazhalom, Zerethnek, Gyogh és ott Szent Szabina temploma, Keveazoa is azonosításra került. Következő bejegyzésemben éppen ezért, "Csak egy szakács" címen írok ismét egy összefoglalást a Budapest területén és Sicambria közelében található Turul nemzetséghez tartozó Árpád-kori településekről.. 

Frissítés! 

Pardon, Sancte Trinitatis-Szentháromság mezővárosa kimaradt. Hiszen valójában azt is én azonosítottam. Erre a megállapításra pedig az a leginkább hiteles bizonyíték, hogy az összes nyomtatott és online térképen a mai második kerület teljesen tévesen, "Felhévíz" néven szerepel, miközben Superiores Calida Aqua azaz Felhévíz, igazából Veteri Budán, Vetus Buda előhegyének promontorio előhegyén, a békásmegyeri Rókahegy tetején, keleti oldalán, Pazandukon létezett.

  2025. Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport 

GARÁDY SÁNDOR FONTOS ÉSZREVÉTELE A MARGITSZIGETEN - AMI BIZTOSAN KIMARAD AZ ELŐADÁSOKBÓL

Sajnos én ezen a rendezvényen nem tudok személyesen részt-venni. Ezért viszont meg kell írnom, hogy mi az, ami a Budapesti Történeti Múzeum megemlékezéséből biztosan ki fog maradni. És amiről szerintem egyetlen előadó sem mer majd beszélni, mert ellenkezik a Margitsziget történelméről ma is előadott hivatali állásponttal! Dogmákról van szó, méghozzá nagyon súlyos helyrajzi-földrajzi és értelmezési problémák sorozatáról, ahogy a történészek zsákutcába tévedtek, és egyre messzebb vitték egymást a tévútra. Margitsziget történelme is ezt a kárt szenvedte el. Napjainkban is tévúton halad a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak a nagy része, mert a történelem kutatása során, elsődlegesen nem a látképekre és oklevelekre koncentrálnak, hanem a korábbi történészi téveszméket, helytelen dokumentumokat másolják és népszerűsítik. 

Garády Sándor levele Nagy Lajos régésznek a Pusztatemplom 1930. évi ásatásának eredményeiről (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Kutatóként, én magam is tisztában vagyok azzal, hogy Garády Sándor a kevés időben nagy munkát végzett, és volt is több helyes megállapítása, melyek igaznak bizonyultak számomra is. Azonban az Árpád-kori és középkori főváros topográfiáját ő sem látta át, és ezért nem is jöhetett teljesen tisztába a korábbi vízrajzzal és a napjaink környezetétől teljesen eltérő állapotokkal. Éppen ezért, én is fontosnak tartom az emlékezést, egy elszánt kutató munkásságára, de tisztázni kéne immár azt is, hogy mi igaz, és mi nem az, a helyrajzi kutatásokból, amit régész-történész kutatóink tettek. Ki kell emelni a hibákat a helyes eredmények közül, mert a hibák sorozatos ismétlésének nem sok értelme van! És nincs értelme tekintélyeket állítani akkor, miközben a történészi, Árpád-kori és középkori főváros topográfiájának nagy része, teljes káosz, tévedések és tudománytalan erőlködések halmaza csupán, s nem több! Tévesen lett a római Aquincum területére  elképzelve történészeink által, Óbuda városa, és ezért a hegyen lévő Óbuda városát, melyet Sicambriának hívtak, meg sem találhatták. Fikarcnyi esély sem volt arra, hogy Óbuda városát azonosítsák, mert egyetlen történész sem próbálkozott az óbudai látképek azonosításával a képek nézőpontjából a vonatkozó oklevelekkel, és térképekkel közösen. A téves helyrajzi elképzeléseikhez akarták ferdíteni az óbudai látképeket, ezt látjuk Bertalan Vilmosné munkáiban. Óbuda történészi kutatása a tudománytól idegen, alaptalan és ostoba feltételezéseken és teljesen hibás elképzeléseken alapult, még pediglen a földrajztudomány és vízrajzi rekonstrukciók mellőzésével. Történészeink a mai 

A hegyoldalban lévő Sicambria-Óbuda városa

állapotokat vetítették vissza a múltba! Környezetvizsgálat és tanulmány nem készült. Pedig bizony a Főtér teljes környezete a középkorban még sziget volt! És ezt még napjainkban sem vallják be, nem merik elismerni, hogy súlyosan tévedtek. Ezúttal is ki kell hangsúlyosan emelnem, hogy egyetlen Óbudáról készült látkép sem ábrázolja a Főtér környezetére a középkori Óbuda városát, hiszen ezeken a látképeken, melyeket hadmérnöki rajzolók készítettek, Óbuda városa hegytetőn és hegyoldalban látható! De nézzük Garády Sándor briliáns észrevételét a Margitsziget történelmével kapcsolatban!

A BTM KŐTÁR ELŐADÓJA

Takács Ágoston, a Budapesti Történeti Múzeum kőtáros munkatársa, aki a megemlékezés előadója a Margitsziget témában, és sajnálatos módon, ezt a Garády információt nem fogja előadni, mert szintén szervilis módon, csak a tudománytalan történész téveszméket ismétli, a Margitszigettel kapcsolatban is. Ő volt az, akit a BTM kiküldött nekem a terepre, és akinek átadtam az általam összeszedett részleges emberi csontvázat, amiről egyébként azóta sem kaptam semmilyen tájékoztatást sem. Tehát, Takács volt az, aki a kocsimban ülve, az Óbuda-Wrs altemplomában begyűjtött bimbós-leveles oszlopfők fotóit megnézve, azt a 11. század végére datálta helyesen. Aztán pedig később, a Kanyó hazugságait látva az RTL Klub műsorában, már újkorinak ferdítette az Árpád-kori leleteket, és magyarázkodott, hogy "nem fogta a kezében azokat". Teljesen tévesen, azt képzeli Takács, hogy Kanyó ferdítései jelentik a jövőt, és neki oda kell igazodnia, miközben az évszázados téveszméket másolja a főváros történelmével kapcsolatban. Tehát ennyit a BTM kőtárában dolgozó Takács Ágoston hitelességéről. Korábban is láttam már a közösségi oldalakon, ahogy érthetetlen módon, Sashegyi Sándort és kutatásait gyalázza eszetlenül. Ha három élete lenne, sem tehetne annyit a múltunk megismeréséért, mint amennyit Sashegyi Sándor egymaga tett, Pomáz környékének vidékét járva! És ezt azért is fontos megjegyezni, mart Sashegyi Sándorhoz hasonlóan, Garády Sándor sem régész-történészként indult az életben, sőt még a szakmájuk is mindkettőjüknek a magyar vasútnál volt, és a végén a múltunk kutatásánál kötöttek ki. A tisztelet tehát Garádynak és Sashegyinek egyaránt kijár, még akkor is, ha a Takács-féle BTM-es munkatársak ezt képtelenek ténylegesen megadni nekik.

GARÁDY SÁNDOR ÉSZREVÉTELE

Újabban Garády Sándor, a főváros régi emlékeinek kiváló ismerője, és szerencséskezű kutatója, kétségbevonta a templom premontrei voltát. Véleményét széleskörű helyrajzi ismereteire alapítja, felfogását tehát fontolóra kell vennünk"...

Mit gondolnak kedves olvasóim, megvizsgálták ezt a megállapítást tüzetesebben? Lux megírta Garády észrevételét     azt pedig G Sándor Mária írta meg: 

Így maradhatott csak az utókorra, mert Garádynak ez a megállapítása, ez a tanulmánya kiadatlan maradt. Sanszos, hogy az erről szóló kézirat is, jó mélyen el lett süllyesztve. Azonban a Margitszigeten lévő romemléket Horthy Miklós feleségének óhajára újították fel.

Aquincum = Sziget !

Így tehát Garády megállapítását senki nem akarta megvizsgálni. Pedig Garády Sándornak bizony igaza volt, A Szent Mihály arkangyalról nevezett szigeti premontrei prépostság ugyanis sosem állt a Margitszigeten! Azon egyszerű okból, mert ugyanis a Margitsziget, sosem volt az óbudai Szűz Mária sziget, ahol a premontrei szigeti prépostság létezett! Insula Beate Marie Virginis, ma is a Főtér környezetét is jelenti, hiszen az Aquincummal és a római parttal közösen, egészen a középkor végéig szigetként létezett. És mindehhez a Duna áradása sem kellett, mert a Pilisből érkező vízfolyások nem voltak egyenesen a Dunába vezetve. És csak a huszadik század elején szabályozták a Dera és a Barát patakot is, és vezették a hegyoldali vizeket is a föld alá. Egészen addig, a Pilisből érkező bővizű forrás, és 32 vízfolyás a belső, teknő alakú pomázi-békásmegyeri-csillaghegyi medret táplálta vizével, amely körbevette azt a területet, amit napjainkban történészeink "Óbuda városának" akarnak eladni nekünk, a római Aquincum területén. 

A kormányzó feleségének az óhajára, újjáépítették annak a kisméretű kápolnának a romjait, mely sosem volt a premontrei szigeti prépostság. Itt írtam erről korábban. A nagyon súlyos probléma viszont az, hogy ma viszont a szigeti, Szent Mihály arkangyalról elnevezett prépostságnak adják elő azokat a romokat, ami vélhetően a ciszterciek Szűz Mária kápolnája és kolostora volt, és nem a premontrei renddé. 

A szigeti premontrei prépostság ma is a Főtér betonja alatt várja a sorsa jobbra fordulását!

Dillich Óbuda látképén a Főtér területe szigetként azonosítható!

AZ ESZTERGOMI ÉRSEK VÁRA A BOLDOGASSZONY SZIGETÉN

FOLYTATOM....