A KÖR BEZÁRUL-ÚJBÉCS FÖLDRAJZI HATÁRA

 

 

Korábbi bejegyzéseimmel együtt ezen bejegyzés, bizonyosan legfontosabb a kutatásom szempontjából. Sikerült egy olyan igazolást találni Újbécs helyrajzi vonatkozásában, ami Pest uradalmi birtokon,Werner comes/apácák várával a Kálvin közben, és Szent Mihály arkangyal prépostsági templomával a Zichy Fő téren, döntő és egyben visszavonhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy amit ma történészeink a középkori Óbuda városának gondoltak mind ez idáig, az valójában Újbécs és Révjenő települése! Megtaláltuk ugyanis Újbécs határát, és az azt jelző szobrot, annak egykori földrajzi helyével egyetemben!

Persze ennek a hírnek sok-sok ember nem fog örülni, hiszen történészeink abba a tévhitbe ringatták őket, a Zichy Fő tér környékén élőket, hogy ők ott élnek, ahol egykor a középkori Óbuda is létezett. Az előttem lévő kutatók sem foglalkoztak komolyabban azzal, hogy feltárják azt, hogy valójában milyen település található a Zichyék majorságának környékén. Az okleveleinket jól ismerő kutatók is megelégedtek a gyenge magyarázattal, hogy ők a korábbi főváros területét keresik. Nem foglalkoztak a ténnyel, hogy Buda-azaz Óbuda, ugyanazon a helyen létezett-élt és működött, egészen 1595. évig. Egyszerűen ez idáig senki nem tudott fogást találni a területen, pedig Gál Éva is tisztában volt az ellentmondásokkal, és például azzal, hogy Zichiék a kapzsi nagybirtokosok, térképet és középkori határjárást hamisítottak, csak azért, hogy még több földre és bevételre tegyenek szert. És aztán ezt a meghamisított határjárást akarta Györffy György is összemosni a Szépvölgyi út vonalával, a hamis területtel, mikor az eredetinél sokkal délebbre tolta a határokat, mert ő is azt képzelte a gazdag romterületre, a mai Fő tér környékére, hogy azok a romok csak is Óbuda városát jelenthetik. Kishitűség és lekicsinylés jellemezte és jellemzi ma is történészeinket, és ennek isszuk a levét, ez keseríti meg napjainkban is Óbuda város valós történelmét. De térjünk a lényegre... 

                  KIJÁRÁSI TILALOM=RENGETEG SZABADIDŐ 

 

2020.márcus 25. van ma. A korona vírus miatt kijárási tilalom, és így a hirtelen kényszerszabadság miatt, sokkal több időt tudok a kutakodással tölteni. A reggeli kávém betoltam, aztán már a következőt kortyolgattam,(kipihenten ébredve, a dupla kávé kiváló ötleteket és energiát tud adni) miközben rákerestem a mesterem írásában a helyrajzi adatokra és utánakutattam. Nem értettem ugyanis a majd negyven évvel ezelötti kirándulószakkörön tanultak, és a tanulmányában leírt ellentmondások miértjét. Hol tévedett, Gerevich László és Csánky Dezső után, még Belitzky János is? Elkezdtem tehát sokadjára olvasni a tanulmányát. Pest birtok és Magno Fossato történész tévképzet ekkor már tiszta volt, és tiszta már az is, hogy a Fő tér betonja alatt a szigeti prépostság, a Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostság található! Arra voltam még kíváncsi, hogy miként próbálta alátámasztani és mivel a történész téveszmét, hogy Újbécs, amit minden vonatkozó oklevél szigeten ír, annak szerintük valahol a bal parti Pest környékén kéne lennie. Belemélyedtem tehát azon tanúvallomásokba, amit 1752.március elsején vettek fel, mutatom is azt a részletet, ami engem érdekelt, ugyanis Belitzky nem ment utána a részleteknek, megelégedett a zavaros elmondásokkal.

“Ez a határmegállapítás különben már csak azért is fontossággal bír, mert ez szolgált alapjául a klarissza-apácák 1686 utáni birtokpöreiben a Pest városával szemben kívánt határmódosításoknak, amikor is az apácák a város által elbirtokolt Ujbécs és Jenő pusztákat a maguk számára akarták megszerezni. Újbécs és a tőle északra fekvő Jenő helyének pontos meghatározá­sára nézve igen nagy­fontosságú az a tanu-vallatási jegyzőkönyv, amelyet 1752 március 1-én vettek fel a kla­rissza-apácák Pest vá­ros elleni perében. A tanuk zöme a pest­környéki falvak és Ó-buda magyar lakosai sorából került ki. A feltett kérdé­sek a következők vol­tak : Halotta-e a tanú és kitül Uj Bécsnek és Jeneönek valaha hirét és ha halottá, mely táján vannak és régenten kik birták? 2. Tudja-e avagy ha­lotta-e meddig lett vol­na régi üdőkben Vácz felé az pesti határ?« Ezekre a kérdésekre összesen harminchár­mán feleltek meg. Elsőnek Szőnyi Lőrinc péceli nótárius vallomását hallgassuk meg. Ő »gyermekségé­tül fogva mindétig hal­lotta azon helet, hol ... most a Sóház erányában Szent János Nepomucenus képe vagyon helheztetve, Kis-Bécsnek neveztetni és felőle való játék beszédet is számtalanszor hallotta, hogy t. i. pesti kaputul Bécsbe a kását forrón el lehet vinni, sőt a mostani Váczi-kaput is azelőtt Bécsi-kapunak nevezettnek lenni. Ezen kis kitérés után, ami azonban fényt vet a helyi hagyomá­nyok fennmaradásának lélektanára, lássuk a tanúvallomások alapján a pontosabb helymegjelöléseket. A nyolcvan esztendős Szűcs István, aki tehát 1670 táján született »gyermekségében tudakozta a török világban, hogy mért hinák (a mostan Váczi-kaput) Bécsi-kapunak. Mely kérdésre mondották az akkori öreg emberek s egyszersmind a fatensnek (mutatták) azon Só-ház erányában akkor puszta nagy ház épületet, melynek maradékján mostanság Szent János Nepomucenus képe és kút is vannak, azelőtt a helyet Bécsnek nevezettnek lenni«.78) Vallomását megerősíti Kovács György tanúskodása is, aki »az török világban is már circiter huszonkét esztendős lévén, akkor is örökkén azon tájékot hallotta, ahol most a kút és a Szent János képe látszottnak, Új Bécsnek lenni. Magok is a parasztok midőn a hídhoz (mely akkor annak a kőrakásnak erányában volt által a Dunán) fákat hordottak, ha valakitül kérdeztettek, hogy hová vinnék a fát, örökké úgy feleltek, hogy Új Bécshez és az reá szolgáló kaput is, mely most Váczi-kapunak hivattatik, Bécsi­kapunak hasonlóképpen nevezték.«

Természetesen ő is hallotta a Bécsből Budára való kásavitel szóllását. A tanuk vallomásából a továbbiak során egybehangzóan kiderül a pesti Só-ház közelében lévő »kőrakáson«, vagyis romokon, amelyek mellett, vagy között egy kút és egy Szent János-szobor állott, volt a török világ előtti Új becs, vagy »Kis-Bécs«, amit az egyik »Bécsi-vár«-nak is nevezett. Kitűnik továbbá az is, hogy a török időkben még egy jól felismerhető »puszta nagy ház épülete« állott a kérdéses helyen. A város visszafoglalása után az épületnek már csak romjai és használható kútja ismert és nem lehetetlen, hogy egy templom alapfalait felismerve, Szent János szobrát helyezték ide”.

Ezeket olvasva engem az érdekelt, hogy a megnevezett szobor, ami Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, arról van e esetleg valami információ, hogy hol található, és miért beszéltek mindannyian erről a szoborról? Természetesen tudtam, hogy hol van ez a szobor, hiszen sétáim alkalmával már láttam, és nézegettem, ma is megtekinthető a Szent Péter és Pál főplébánia előtt! Érdekes módon, pont azon a területen, ami véleményem szerint az egykori szigeten elválasztotta Újbécs és Révjenő területét.

A folyók, hidak, hajósok,vízimolnárok és halászok védőszentje. Van azonban valami, amit én sem tudtam ezen alkotással kapcsolatban, mégpedig az, hogy csak 1790-ben került át erre a helyre! Az előtt a Nagyszombat utca valamely részén volt megtalálható! És miként hívták ezt az utcát, egészen 1930-ig? Határ utca!

 

EREDETILEG ITT ÁLT A NEPOMUKI SZENT JÁNOST ÁBRÁZOLÓ SZOBOR!

Erre szoktam azt mondani, hogy ilyen véletlenek nincsenek! Ez ugyanis az a terület, ahol a nyugati hegyek alatti belső meder visszatért a Duna főmedrébe, és tulajdonképpen elválasztotta az észak-déli területet.

 

ÚJBÉCSEN A NAGYSZOMBAT UTCÁBAN-A SZIGET HATÁRÁN ÁLLT A SZENT JÁNOS SZOBOR!

Most, hogy ilyen közelről szemléljük ezt a földrészt és vízrajzi rekonstrukciót, el is lehet szépen gondolkodni a téveszmékben élő, nem csak történészeknek! Lehet, hogy egykor az északi rész, ami ma a hamis Óbuda, az egybetartozott a csak kissé arrébb lévő Margitszigettel? Az okleveleink ugyanis erről szólnak! Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetéről, ahol többek közt Révjenő és Újbécs is megtalálható. Hiszen történészeink a vízrekonstrukciós térképek hiányában nem tudták a valós helyére azonosítani a várost, a mai digitális térképek világában, viszont már egyszerű. De van még valami. Mégpedig az a kérdés, hogy miért emlegette mindenki a tanúvallomásokban, 1752-ben ezt a szobrot? A köztérkép információján kívül, az “óbudai” Fogadalmi oltár, Szent Flórián szoborcsoportról szóló jegyzetek közt is megtaláltam a 10. számnál ezt az információt: A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából, ma: Nagyszombat utca. 

Emlékszünk még, hogy mikor történtek a tanúvallomások, melyben Újbécs és Révjenő területét keresték a klarissza apácák? Az évszám 1752! A tanúvallomást tévők az akkoriban közismert új alkotás, a Nepomuki Szent János szobor akkori helyére állították azt, hogy ott volt Újbécs, és ez az a hely, amit az okleveleink egyöntetűen leírnak, és az MTA vízrekonstrukciós térképe is ábrázol. Van még egy fontos adalék amiről korábban is írtam már az utakkal kapcsolatban.

BUDA BÉCSI KAPUJA ÉSZAKRA NYÍLIK-BECH-ÚJBÉCS TELEPÜLÉS FELÉ!

A tanúvallomások is szólnak a “Bécsi” kapuról, Csakhogy a mai Budát hívták akkoriban Pestnek is, mert Óbuda, Pest-hegyén lévő vár nevét-Alt Ofen- hagyományként átvitték a mai Budára-Nev Ofenre. És ennek az Új Buda(tévesen Pestbuda) várának, a “külső és belső Bécsi” úthoz, arrafelé néző kapuja is van, amit Bécsi kapunak hívnak!

A BÉCSI KAPU AMI BÉCS FELÉ VEZET

 

Véleményem szerint így van igazán értelme a kapu nevének, ha a mai Buda várából a Bécsi kapun keresztül, Béch várához, illetve Wybech azaz Újbécs földjére lehet eljutni. Arra a területre amit ma történészeink alapjában tévesen a középkori Óbuda városának feltételeztek. Ezzel a kör bezárult, beazonosítottuk Újbécs és egyben Révjenő középkori telepét, azt a területet, ahol Zichyék a központjukat felépítették. A mindezekből következő értelmes kérdés pedig a következő: Hol található a középkori Óbuda városa?

VETUS BUDA-ÓBUDA A CSILLAGHEGYEN!

Az értelmes válasz pedig az, hogy pontosan ott, ahol a vonatkozó okleveleink helyrajzilag leírják, és a középkori hadmérnöki rajzok ábrázolják!

 

ÓBUDA PRÉPOSTSÁG A CSILLAGHEGYEN

                                                                               Egyed Zoltán.

ÓBUDA TOPOGRÁFIA-AZ ÓBUDAI LÁTKÉPEKEN ÁBRÁZOLT HÍD FÖLDRAJZI HELYE A VALÓSÁGBAN

ÓBUDA VÁROSA ÉS A SOLYMÁRI PATAKON ÁTVEZETŐ RÉGI HÍD

 

 

 

Annyira nyilvánvaló számomra, hogy folyamatosan tévedve és egymást másolva ferdítették el történészeink az óbudai topográfiát, hogy úgy éreztem, ezt a témát még inkább ki kell vesézni, van még a látképekben tudás és igazság.  A számítógépemen a háttérképnek beállított Óbuda látképet bambulva, és így ébredezve a kávéivás közben, hirtelen egy pontra kezdtem fókuszálni, és aztán már mosolyogva ittam tovább a kávét, a kávé megtette a magáét, rögtön az agyamba ment.  ☺

Van ugyanis a háttéri azonosítások közül, egy aránylag közeli fix támpontunk, és ezt a tényt hivatalos régészeti kutatás is alátámasztja! Persze, a háttéri, ábrázolt látvány magáért beszél, és minden a helyén van, a megfelelő nézőpontból szemlélve a terepet. Ám néhány vakegér-kuszaszem történész, és szervilis cimboráik igyekeznek még most is félremagyarázni Óbuda látképeit. Sajnos az Óbudai Múzeum "szakemberei" is azok, akik élen-járnak a népbutításban, és a digitális alkalmazások és térképek világában is még félrevezetik a múzeum látogatóit, képzelgésnek feltüntetve a hiteles és egykorú hadmérnöki rajzokat. Tehát ezen írásom, leginkább nekik szól, a félretanított, és szamárcsapást követő muzeológus régész-történészeknek, csak reménykedni lehet, hogy egyszer még észre térnek. 

Bekarikáztam Óbuda látképén vastagon a lényeget! Wilhelm Dilich Sháffer hadmérnök rajzán, Óbuda látképén olyan

ez a pont, a régi-római híd, ami bizony totális bizonyítékot szolgáltat arra a tényre, hogy egyrészt a művész valós tájat és látványt ábrázolt hitelesen, másrészt pedig arra, hogy a vizes terület képünkön a mai Mocsárosnak hívott földrajzi környezet. Ebből és ez által is következik az a tény, hogy Óbuda városa a Csillaghegyen található! 

 

 

Ez a híd ugyanis a későbbi Óbuda térképeken is megtalálható, TEHÁT TÁJÉKOZÓDÁSI PONTKÉNT SZOLGÁL! És ezért az Óbuda térképeken szereplő régi híd, igazolja egyben a hiteles metszeteket is, melyeket a hadmérnök rajzolók készítettek. Ezt egyébként még a katonaságnál, a sorkatonáknak is tanítják, hogy miként kell egy adott helyszínen tájékozódási pontokat keresni, én legalábbis tanultam még(tudom, ez múzeumi szakértőknél nem követelmény, sokkal inkább divat a szervilizmus manapság is).

Így a híd földrajzi helye tájékozódási és viszonyítási pont is egyben. A történész dogmák, és velük együtt, "szakértő történészeink-történelemtanáraink egylete" is tovább buknak, legalábbis ebben a témában biztosan.   ☺

Térképünk egyébként 1804-ben készült, és így az is megfigyelhető, hogy ebben az időszakban mennyire volt már feltöltődve az a terület, ahol a középkorban még hajózni lehetett! Itt lehet a képet megtalálni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2763/

 

Gyengébbek kedvéért, itt a hídról a kép, északról készült, ám de ugyanazon a földrajzi helyen látható, mint a felülnézeti térképeken!

Ezért mondom én azt már egy jó ideje, hogy nem érdemes a tévedéseikben tobzódó régész történészeinknek tovább hajtani a dogmáikat, hiszen mai internetes világunkban már mindenki számára elérhető az, ami korábban soha. Digitálisan nagyítható látképek-térképek, oklevelek, vonatkozó egykorú leírások stb.... Az Óbuda történész dogmákat cáfolni lehet, igazolható, hogy áltudományos módon ferdítenek az Óbudai Múzeumban, Óbuda történelmével és látképeivel kapcsolatban.

Mit gondolnak kedves olvasóim, megtaláljuk még ezt a hidat más térképeken is, melyek ezen területre vonatkoznak?   ☺

Nézzünk egy korábbi térképet, az 1778. évből! Lásd itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2466/?list=eyJxdWVyeSI6ICJCXHUwMGU5a1x1MDBlMXNtZWd5ZXIifQ

Ezen a térképen is ugyanott szerepel a híd, melyen a Solymári patakon tudtak átkelni, északra-Óbuda irányában! 

Naná, hogy ott van, a többi térképen, hiába hamisítottak Zichyék is térképeket! A 26-évvel korábbi térképünkön az is megfigyelhető, hogy mennyivel hangsúlyosabban ott van a víz a mocsáros területén! Bukott tehát az állítás, miszerint a középkorban már egy feltöltődött terület a mocsáros. Példák mutatják, hogy a történelemtanár, Dunai Szigetek Blog írója lódít, mert félre lett tanítva, tájékozatlan, okleveleket nem olvas, és ma már a dogmákhoz fűződik az érdeke!

Most nézzünk egy másik hadmérnöki rajzot, mondjuk Zimermann, a császári csapattal utazó rajzművész Óbuda látképét! És igen, Zimermann Óbudát ábrázoló látképe is hiteles, írtam róla több alkalommal.

Ugyanazt látjuk rajta, kisebb ívben, mint a Dillich látképen, és lám a hidunk itt is megvan, méghozzá ugyanazon a földrajzi helyen és környezetben.Már csak alapjában ezért az egy dolog miatt is végtelenül ostoba az óbudai múzeum munkatársainak az erőlködése, hogy a metszetek "idealizáltak".

 

Nézzünk most egy másik térképet, mondjuk a hivatalból favorizált Habsburg Katonai Felmérési Térképeket! 

A változatosság kedvéért, most úgy mentettem le az Első Katonai Felmérés Térképének ide vonatkozó részletét, hogy átfedésbe raktam a mai műholdas látképpel. Tisztán látható, hogy a régi híd, a mai hídtól pár méterre nyugatra található valójában is!

Biztonság kedvéért nézzük meg a Második Katonai Felmérés Térképet is...

 

 

A híd természetesen ott van ezen a térképen is, ugyanazon a földrajzi helyen, ahol lennie kell!

És itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTervtar/10973/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcdTAwZDNidWRhIn0 azt is láthatjuk, hogy mikor készült a régi hídtól pár méterre az új híd!

Persze mások is kapiskálták, hogy korábban minden másként volt és így nem a mai Duna meder, tehát nem a mostani állapotokból kell kiindulni. De a téveszmék és történész nagyságok renoméja miatt ez nem nyert széles körben elismerést.

Ezt írja Zsidi Paula: A DUNA MEDRE A RÓMAI KORBAN AQUINCUM TÉRSÉGÉBEN című írásában, itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_41/?query=Nagy%20Tibor%20r%C3%B3mai%20h%C3%ADd&pg=61&layout=s

 

"Mind a geomorfológiai vizsgálatok, mind pedig a régészeti adatok egyértelműen utalnak arra, hogy a Duna vízjárása és a folyó által elfoglalt terület a római korban jelentősen eltért a maitól. Némi támpontot nyújtanak az egykori helyzet rekonstruálására a folyó 19. századi, szabályozás előtti állapotát mutató térképek valamint a Duna menti romokról szóló feljegyzések, melyek közelebb álltak a Duna egykori medréről, partvonaláról és szigeteiről alkotott elképzelésekhez mint a mai állapotok.

A római kori Dunamederről készült első, hidrológiai vizsgálatok nyomán megrajzolt, régészeti publikációkban is ismertté vált rekonstrukciós ábrázolások jól mutatják, hogy a meder a mainál szélesebb, partvonala tagoltabb, a meder szigetekkel tördeltebb volt. A folyó jobb partján fekvő dombvidékről, patakok vezettek a kiszélesedő folyóvölgybe. A budai hegyvidéken és a folyó mentén élénk forrásműködés volt, melyek vizét ugyancsak kis patakok szállították a folyóba. Ugyanakkor érzékelhető még a nagyobb mederágak nyoma is, melyek a jobb partot csak két-három nagyobb ággal, míg a bal partot sűrűbben tagolták. Már az Aquincum topográfiájáról készült egyik legkorábbi összeállítás is említi, tapasztalati adatokra hivatkozva, hogy a meder egykor sekélyebb volt,
s míg a jobb partot pusztította, „foglalta", a bal partot építette."

A teljes képet azonban még akkor sem tudták, a vízrekonstrukciós térképek, a fúráselemzések után, e területről, csak később érkeztek. És írja is a tanulmányában.

"Az elmúlt időszakban végzett számos új feltárás több ponton lehetővé tette a Duna partvonalának pontosítá

sát. A már említett Hajógyárszigeti feltárások mellett, az egykori Dunapart maitól eltérő helyét többek között az óbudai Gázgyár területén, az Óbudai-szigeten,
valamint a Zsigmond tér vonalában
sikerült megállapítani. Budaújlak térségében, a katonai amfiteátrumtól délre mesterségesen kiszélesített és tisztított, de természetes eredetű árok nyoma került elő, amelyet egy korábbi Duna-ággal lehetett azonosítani. A feltárások mellett a Duna közelében végzett számos régészeti feltárás és a rendelkezésre álló talajfúrási adatok ma már lehetőséget adnak újabb, a korábbinál pontosabb hidrológiai térkép összeállítására, melynek a római topográfiával egybevetett publikációja előkészületben van."
45

 

HOL HIBÁZTAK?

 

Megjelentek tanulmányok és aztán az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképe, azonban még sem történt semmi. Történészeink még fejben sem tudták feldolgozni, egyszerűen nem értették meg, hogy annak immár vége van, amit ők idáig összehordtak Óbudáról, hiszen a vízrajzi térkép alapján kell újra értelmezni az okleveleket, és ezen térkép alapján kell és lehet csak értelmezni, az Óbuda városát ábrázoló látképeinket is. Persze a buta történészek azt harsogják, hogy "ez a térkép csak a római korra készült". Azonban Dr Schweitzer Ferenc professzor több alkalommal biztosított arról, hogy a mocsáros-belső régi Duna meder azt a képet mutatta a középkorban is, amit a rekonstrukciós térkép, és az Óbudát ábrázoló hadmérnöki rajzok is hitelesen ábrázolnak. A végére azért ismét elárulom azt is, hogy hol hibáztak és hibáznak ma is a történészek, nehogy az legyen, hogy csak kritizálom őket. Történészeink azt hitték és képzelték, hogy az Óbuda látképeken ábrázolt Duna meder, az egyenlő a mai Duna mederrel. Pedig egyáltalán nem, hiszen a képek mondanivalója, az maga Óbuda városa! Valójában a látképek a belső-nyugati medret, mai nevén Mocsáros területét mutatják! Nem végeztek történészeink alapos és átfogó környezet tanulmányt, vízrajzi rekonstrukciókat! 

A HADMÉRNÖKI RAJZON ÉS MŰHOLDAS LÁTKÉPEN UGYANAZT LÁTJUK.

Nem a kutatott korszak vízrajzi-földrajzi állapotából kiindulva vizsgálták a területeket, és így ezáltal bődületes hibákat halmoztak egymásra, félrevíve-elferdítve Óbuda múltját, egybemosva még a bal-parti Pest környékével is, ez az igazság. Csak a hibáik beismerése után, azokat leírva térhetnek vissza, egy hitelesen valós történelem íráshoz, Óbuda városához, egy nem túl távoli területre, melyet a magyarokról Megyernek hívnak. A napjainkban Csillaghegynek hívott terepen található a királyi Magor-Turul nemzetség ősi szálláshelye és Sicambria-Óbuda préposti-királynéi, középkori városa.

 

 

Megállapítható tehát, hogy a középkori Óbuda látképeken szereplő híd,szerepel a későbbi Óbuda térképeken is. Az is egyértelműen látható, hogy a vizsgált híd helyétől számítva, Óbuda prépostsági főtemploma és romvárosa is, északra-nyugatra hegytetőn és hegyoldalban létezett! Az is teljesen világosan megállapítható, hogy történészeink hamis és idealizált Óbudája, a Zichy Főtér környéke pedig pontosan az ellenkező irányban van, kissé délre-keletre! Korábban azt is megírtam, okleveles határjárással és oklevelekkel is bizonyítva, hogy a Zichy Főtéren Révjenő települését, míg attól kissé 

délre a Kálvin köznél Újbécs várát, és ismét délre, a szigeti klarissza kolostort tárták fel korábban. Tehát azon a területen, ami a középkorban még sziget volt, egyáltalán nem Óbuda városa található!

Igazoltuk tehát az óbudai látképen lévő, régi római(?) híd földrajzi helyét, ezáltal igazoltuk a hadmérnöki rajzok hitelességét, és egyben a hegytetőn és hegyoldalban lévő Óbuda városának földrajzi helyét. Hiszen az Óbuda látképeken és térképeken is egyaránt látható, azonosítási pontnak vett híd földrajzi helyétől számítva, Óbuda prépostsági Szűz Mária temploma a várossal együtt, teljes bizonyossággal északnyugatra létezett! Ugyanakkor az is értelemszerűen látható és tényként állapítható meg, hogy a város, a keleti-legmagasabb ponton lévő prépostsági templomtól-nyugati irányban terjedt, és ez a földrajzi hely pedig a napjainkban Csillaghegynek hívott terület!

 

                                                     Egyed Zoltán Pajzsvivő

 

DUNAI ÁRVIZEK ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAIK

A MÁSIK OLDAL: A DUNA DOKUMENTÁLT ÁRVIZEI A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN

"A 15. század vége és a 16. század első évtizedei több szempontból is viszontagságosnak voltak mondhatók. Ennek főleg politikatörténeti oldalairól szoktunk hallani. A folyamatosan bővülő forráslehetőségek ellenére ugyanakkor, például a Mátyás-korhoz képest viszonylag kevesebbet tudunk ennek a korszaknak a hét-köznapjairól. A Jagellók uralma gyakran sommásan a Mátyás utáni hanyatlás koraként él az emlékezetünkben. Pedig a 15. század utolsó, illetve a 16. század
első két-három évtizede több szempontból (nemcsak a nagypolitika terén) érdekes és mozgalmas időszaka történelmünknek. Így a Duna menti nagyobb szabású építkezések, többek között a visegrádi vagy a Margit-szigeti jelentős része kifejezetten ezekre az évtizedekre esik. A korszakban mindemellett számos más esemény történt, mely mozgalmassá, változatossá s egyszersmind kevésbé kiszámíthatóvá tette az emberek mindennapi életét. Ilyen kiszámíthatatlan eseményeknek tekinthetők többek között a környezeti csapások is. Ezekben a Duna mellett élőknek már korábban is bőven volt részük,
ám a 15. század végén és a 16. század elején megtapasztalhatták, hogy még sokkal többet is kaphatnak „a jóból”. A mindennapi élet része lett például, hogy a veszélyes dunai árvizek a korábbiaknál jóval gyakrabban és nagyobb mértékben áraszthatják el a lakóhelyüket, pusztíthatják el a termésük jelentős részét, hosszú
távú problémákat okozva ezzel. Az itt lakóknak azzal is szembesülniük kellett, hogy idővel a korábban biztonságosnak vélt helyek is veszélyessé válhatnak. Bár korábbról is tudunk olyan időszakokról, amikor gyakrabban merültek fel árvízi problémák – így például a 14. század közepén, a 14–15. század fordulóján, illetve a 15. század első évtizedeiben,14 a magyarországi fennmaradt okleveles anyag elemzése alapján elmondható, hogy a Dunát és annak Kárpát-medencei mellékfolyóit érintő, egyik legjelentősebb középkori árvízi periódus kétségkívül a 15. század végén és a 16. század elején következett be. A 16. század közepéről különösen az 1560-as évek végéről és az 1570-es évek elejéről pedig gyakorla-
tilag már szinte minden évben olvashatunk jelentős dunai árvízi pusztításokról."

HONNÉT INDULT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN?

Éppen csak elkezdtem írni a klarissza per jegyzetét, mikor rám tört a felismerés, hogy a klarissza kolostorral kapcsolatban le kell írnom egy ősrégi megállapításomat, ami egybefügg az óbudai határjárással. Ez az a kolostor, amit történészeink az Óbuda városi kolostornak állítanak, még most is.

AZ ISKOLA UDVARON LÉVŐ KOLOSTOR TÁBLÁJA

Rengeteg helyen lehet erről olvasni, az Óbudai Múzeumtól kezdve, tanulmányokban, műemléki oldalakon és a Budapesti Történeti Múzeumon át a híres történészeknél, a Wikipédiával is bezárólag. Napjainkban ez a ( kutatásom alapján szigeti) klarissza kolostor, a Kiskorona utcában, az Andor Ilona, általános iskola udvarán tekinthető meg. Azonban ez a kolostor, nem Óbuda város kolostora, hanem a szigeti clarissa apácák kolostora, Újbécs területén, és ezt oklevelekkel, vízrajzi rekonstrukcióval, és geomorfológiai és területi azonosítással is lehet igazolni!

HIVATALOSAN ÓBUDAI KOLOSTOR

A megfelelési kényszerben szenvedő, felfelé törekvő ifjú lélekkufár, plagizáló történészek,(a korábbi téveszmékből újabb tanulmányokat írva) is ezt a történész dogmát erőltetik tovább napjainkban is. Miért írom mindezt? Ez a kolostor nem Óbuda város klarissza kolostora! Ugyanis Óbuda ferences-női kolostora, sziklás hegyen, nagy-méretű sziklakolostorként létezett, ezért szólnak az oklevelei is erről! Miután megírtam Újbécs és Révjenő helyrajzát, a Szent Mihály arkangyalról nevezett szigeti prépostság helyét, Újbécs déli határát, a Nagy Árok és Hamis Királynéi vár jegyzeteket, én úgy gondolom, hogy ez immár törvényszerű, hogy ennek a kolostornak kellett következnie. Hiszen már csak ebbe a kolostorba kapaszkodhatott a történész gittegylet. Pedig korábban már megírtam a meghamisított Zichy határjárást, ami ma a történész téveszmék alapjait képezi. A témához értő kedves olvasóim, már biztosan várták a klarissza kolostorral kapcsolatos írásokat is. De nézzük, hol helyezkedik el ez a kolostor valójában!

A KOLOSTOR A KÖZÉPKORBAN MÉG SZIGETEN LÉTEZIK!

Mit nem tettek meg történészeink, mi az, amit elfelejtettek elvégezni? Nem csináltak geomorfológiai és vízrekonstrukciós azonosításokat a vonatkozó oklevelekkel, és hadmérnöki látképekkel egyetemben! Ezáltal nem azonosították sem az egykori szigetet, sem az ott valójában lévő középkori településeinket, mert nem tudták azonosítani a földrajzi területet sem. Így ezt a feladatot, most nekünk kell elvégezni helyettük.

MTA CSFK DUNA MEDER REKONSTRUKCIÓ

Több száz fúrásszelvény kiértékelése után, bizonyos, hogy a napjainkban "Mocsárosnak" hívott belső Duna-meder, melyet a Csillaghegy bővizű forrásai táplálnak, pár száz évvel ezelőtt használatban volt. Kijelenthető tehát, hogy az Óbuda városáról készült hadmérnöki rajzok, ezt a belső medret mutatják, a ma Csillaghegynek hívott területet Vetus Buda városaként ábrázolva!

ÓBUDA LÁTKÉP ÉSZAKRÓL NÉZVE

MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS VÍZRAJZI REKONSTRUKCIÓVAL

INSULA LEPORUM-SZŰZ MÁRIA SZIGET-ÚJBÉCS

A műholdas-vízrekonstrukciós képátfedéssel azt a földrészt mutatom, amit történészeink alapjában tévesen hittek Óbuda városának. Délről nézünk észak felé, és így jól látható az a Duna meder, ami a középkorban is még a nyugati hegyek oldalában létezett, vonatkozó okleveleink is erről szólnak. Nem a Margitszigeten lévő “ferences kolostor”, hanem Insula Leporumon, a Kiskorona utcában, az iskola udvarán található kolostor volt a klarissza apácák szigeti kolostora!

ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS

1355.

“1355. augusztus 26. - Lajos király a budai káptalan II. Endrétől kapott óbudai területét megosztja, az elvett terület helyett a káptalant Somogy és Zala megyei falvakkal kártalanítja, s a királynéi várost határjelekkel különíti el.”

• Méta 1. “Prima meta incipit a parte orientali tatra partem Danobi ab angulo claustri Sancte Clare de Insula leporum”

Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a Nyulak-szigeti Szent Klára kolostor szegletének...

 

A határjárás kezdődik, az Óbuda Ékességes Szigetén, a klarissza kolostor keleti sarkától. Valójában ott kezdődik a középkori határjárás, annál a kolostornál, amit történészeink tévesen az óbudai kolostornak hittek. Azonosításom alapján, kiemelten fontos az a megállapításom a határjárás kapcsán, hogy a tévesen Óbuda városának gondolt terület az valójában sziget volt. És mint látjuk az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképe mindezt meg is erősíti! A továbbiakban azt is látni fogjuk, hogy nem csak, hogy megerősíti, hanem minden kétséget kizáróan, teljes mértékben bizonyítja az azonosításom helyességét, a térképen szereplő, bejelölt tereptárgyak, és a határjárásban leírt tereptárgyak, ugyanott-ugyanazon területen vannak feltüntetve! Tehát az Óbuda-határjárás-kutatás történelmében, most elsőként vagyunk a valós helyen, és minden eddigi, az csak történetírói képzelgés és történész téveszme volt.

SZENTJAKAB TEMPLOMÁNAK VALÓDI HELYE...

Prima meta incipit a parte orientali ultra partém Danubii ab angulo claustri Sancte Clare de insula leporum et sic procedendo et transeundo Danubium versus partém occidentalem venit ad rippam ipsius Danubii ad duas metas lapideas, quarum una separat Budensis veteris et altéra ville Sancti Jacobi apostoli,

Az első határmezsgye kelet felől kezdődik a Duna-szakasz fölött a Nyulak-szigeti Szent Klára kolostor szegletének, innét továbbmegy, nyugat felé átvág a Dunán, eljut aDuna partján két kőhatárjelig, melyek egyike Óbuda részére, másik a Szent Jakab apostol faluja részére különíti el a birtokokat.

 

Az 1355-ben készült, első határjárási pontot, az első méta valós helyét, a kutatásaim, és a vonatkozó tények alapján, ezennel megfejtettük. A háttérben pedig már ott látható a hely, Szentjakab, ahová a Dunán átkelve eljutottak a következő métánál a határjárók. Innét folytatjuk legközelebb...

“Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Gallicia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, salernói herceg, a Szentaltalhegyi tisztség ura, továbbá Erzsébet, Isten kegyelméből királyné, Lajos anyja, minden Krisztushívőnek, a most élőknek és ezután születőknek, akik jelen levél tartalmát megismerik, üdvöt az üdvösség szerzőjében.”

Egyed Zoltán Pajzsvivő

 

 

 

TÉVEDNI EMBERI DOLOG

A TÉVEDÉSBEN MEGMARADNI AZONBAN OSTOBASÁG!

ALT OFEN-VETUS BUDA-ÓBUDA VÁROSA

 TEKINTÉLY ELVŰ TÖRTÉNELEMFERDÍTÉS

Történészeink sok évtizede tévednek Óbuda helyrajzával kapcsolatban, de tévedéseiket képtelenek belátni. Képtelenek, a szó valós értelmében is, hiszen Óbuda városának hadmérnöki látképei nem a Zichy főteret ábrázolják, és ez a látképeken teljesen tisztán látható! Többen kérdezték már idáig is tőlem, hogy miért ferdítenek ez ügyben, miért adják elő továbbra is a hivatali téveszméket? A válasz az, hogy saját érdekük, szakmai presztízsből, eddigi munkáik, a szamárcsapás védelmében kell elferdíteniük nem csak Óbuda, hanem a mai Buda, és a Margitsziget történelmét is. Az ebben a Buda-Óbuda helyrajzi problémában hangos történészek továbbra is azt erőltetik, hogy az a hadmérnöki rajzoló, aki Esztergomnál és Visegrádnál még olyan hiteles rajzokat készít,- ami alapján napjainkban is végzik régészek a feltárásokat,-az mire lehajózik Óbudához, már elfelejt rajzolni, és " bulvár rajzot készít-idealizálva,"(WTF?) hegytetőn képzeli el Óbuda prépostsági főtemplomát, és hegyoldalban Óbuda városát. Laszlovszky József CEU egyetemi tanár legalábbis ezt szeretné bemagyarázni a tekintélyelvűségével az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, és korántsem meglepő módon társai-követői is akadnak a tévképzetéhez, hogy a történész szamárcsapást tovább terjesszék. Nagy bajban vannak történészeink, mert mostanra, a Sicambria csoport kutatásai alapján ráeszmélhettek, hogy az Óbudát ábrázoló látképek földrajzi helye a mai Csillaghegy északi oldala, és a Zichy főtéren sem hegy, sem hegyoldal nem található, tehát érthető a történész pánik. ☺Talán már ők is kezdik végre kapiskálni, hogy a főtéren sosem volt Óbuda városa. Megvizsgáljuk a mindenki számára elérhető mai tudomány által, hogy mennyire hitelesek Esztergom-Visegrád hadmérnöki rajzai-látképei, azokat a földrajzi környezettel mennyire tudjuk azonosítani, és aztán ugyanezt elvégezzük az Óbuda városát ábrázoló látképekkel is. Megvizsgáljuk a történész dogma miértjét is, hiszen az emberi oldal, az elvakult megfelelni vágyás és tekintélyelvűség a leginkább felelős egyes történészek dogmáiért. Ám sajnos ez a mérhetetlen károkozás napjainkban is terjed tovább, és pont a hivatali téveszmés történészek akarnák elhallgattatni a terep és oklevélkutatókat. A végére mindenki kialakíthatja a saját véleményét ez ügyben. Még egy szög a történész dogmák koporsójába, és még egy szégyenfolt történészeinknek. "Tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság" Ezáltal ítélik örök hibaismétlésre saját önmagukat az óbudai történészek.

Jó szórakozást kívánok kedves olvasóimnak!  Egyed Zoltán Pajzsvivő

 ESZTERGOM LÁTKÉPE

DUNA MAGAS VÍZÁLLÁS ESZTERGOMNÁL

Dilich Vilmos látképe, ő ugyanaz a hadmérnöki rajzoló, aki Óbudát is ábrázolta. A hivatalos oldal az ő metszeteit akarja hiteltelenné tenni, de csak Óbudánál. Megnézzük tehát, hogy helyesen rajzolta e le nekünk Esztergom várát. Kérdés: fel

Wilhelm Dilich, vagy Dilich-Schäffer

tudjuk-e ismerni Esztergom környezetét és magát az egykori Esztergom várát? A választ mindenki tudja magától. Igen, ezen a látképen teljesen biztosan Esztergomot, a várat és annak környezetét látjuk, vita nincs.
A feladatunk minden esetben az, hogy a Google Föld alkalmazással megtaláljuk a látkép készítésének nézőpontját, mert biztosak lehetünk benne, hogy a látképek-metszetek a helyszínen készült rajz alapján pontosan készültek. Ezeket a rajzokat ugyanis a hadmérnöki rajzolók a várakról, leginkább a törököktől való visszafoglalása érdekében készítették. és még könyvekbe sem gyártottak olyanokat, melyek a képzeletük szüleménye lett volna. Ezért láthatunk a rajzaikon minareteket is, többek közt. Esztergom metszeteiből két olyan képet választottam, melyeknek készítői Óbudát is ábrázolták. Dilich Vilmos a császári csapatok katonai hadmérnöke és rajzolója volt, ezért számtalan látképet készített várainkról, hogy pontos képet kapjon azokról mindenki, a visszafoglalás érdekében. Wilhelm Peter Zimmermann pedig rengeteg csatajelenetet is ábrázolt, amiket nyilván a saját két szép szemével látott. Amiket ugyanis ő rajzolt azt képtelenség "elmondások alapján"(ez a fő óbudai történész dogma) ábrázolni. Még-pediglen azért, mert a geomorfológiai környezet, adott időszakok vízrajzi ábrázolásai is valósan pontosak a különböző látképeken! Az ilyesmire pedig nyilván nem terjedhetett ki egy "elmondások alapján" készült ábrázolás. Esztergom látképein, ahogy rengeteg várábrázoláshoz hasonlóan, teljesen pontosan tudjuk azonosítani a földrajzi környezetet napjaink műholdas látképein-térképein. Ez tudomány, méghozzá régészeti segédtudomány. Ugyanolyan tudomány, mint például a "szuszogós csigák", ahol ugyanis egykor Duna meder volt, ott ezek megtalálhatóak ma is a földben. Azért közelítem meg témánkat sok oldalról, hogy egyértelművé tegyem a hivatalos oldal számára, hogy akármi is történjék, az óbudai történész dogmáik csúfos bukásra vannak ítélve, méghozzá nagyon csúnyán, és pont a tudomány által!
 

Ezt a részt tulajdonképpen már megírtam külön, a Wikipédia Öngól című oldalon, mert olyannyira megdöbbentően nyilvánvaló, hogy egyes történészek és történelem tanárok, egyszerűen meghazudtolják a szamárcsapás érdekében az óbudai látképeket. Hiszen ha Zimmermann rajzoló Esztergomban és mindenhol máshol is hiteles, akkor Óbudán is az. Ezt mondja a történész szamárcsapástól mentes józan eszünk, ezt mutatják az írott és látható tények. 

 ROSSZ A SZEMED, HA TE NEM VAGY ÓBUDA SZAKÉRTŐ TÖRTÉNÉSZ!

Elmagyarázom, hátha végre a gyengébb képességű történész tanoncok is felfogják végre a probléma lényegét. 
Esztergomra kivetítve olyan az Óbudai Történész Dogma, mintha például Zichyék megvették volna a területet Esztergom Szentgyörgymezőn. Aztán a már addigra földig rombolt esztergomi vár köveiből oda felépítették volna a központjukat.Majd elnevezték volna azt Esztergomnak, mert amúgy is ott vannak. Most meg azon kéne vitáznunk a szemellenzős történész szakértőkkel, hogy ugyan már, hol is állt Esztergom vára?! A hegy az persze ott lenne a látható és érzékelhető romokkal, a város felhordott szemetével együtt. A hadmérnöki rajzok és metszetek mind a várhegyen mutatnák Esztergom várát, közben pedig a Zichy központról egyetlen kép sem lenne a Szentgyörgy mezőn, ami azt Esztergom váraként ábrázolná. De mivel feltárásokat végeztek régészeink, lent a mezőn, ők váltig azt állítanák, hogy Esztergom az ott létezett, mert ott vannak a romok, és amúgy is Zichyék ott tanyáztak és azt Esztergomnak hívták. Nem találták volna meg az egykori tudósításokban és oklevelekben leírt épületeket, kápolnákat sem a várakat, sem városrészeket, mert teljes topográfiai tévedésben lennének. Esztergom várai-kettős várhegye pedig mindenki számára jól láthatóan ott lenne akkor is, de ez a történészeket nem érdekelné, nem kezdenének feltárásokat, mert bukna a régóta berögzült dogmájuk. - Ha tehát Esztergommal az történt volna, amit Óbudával tettek, akkor a kibányászott és elhordott várfalak, szent épületek romjain és szent helyen, évtizedes szemétdombok lennének, amit félig már elfedett a tájidegen beültetett feketefenyő és gazos bokrok sokasága. Senki nem járna oda, sem magyar ember, sem turista, mert nem lenne oka, hogy odamenjenek. De nem özönlenének a turisták a Zichy területre sem, mert ott viszont mindenki érezné, hogy az ott egy hamis Esztergom, sem hegy, sem a vár nincs ott, az csak ott a történészek légvára. Nem való az sem királyi központnak, sem uralkodói székhelynek. Nem lehet onnan a környékre tekintve uralkodni sem a tájon, sem az alattvalókon. Oda sem menne senki Esztergom várát megcsodálni. Nem lenne Esztergom vára, nagyrészt köszönhetően történészeink hibáinak. Így járt volna Esztergom, ha Óbuda helyében lenne!  -
Mi lenne a szakmai nagyságokkal és eddigi munkáikkal, ha el kéne ismerniük eddigi hibáikat? El tudjuk képzelni azt ebben az országban, hogy valaki-valamiért elnézést kér, mert azt elrontotta-elrontották, tévedésben voltak, de mostanra világossá vált számukra a tudomány által, az addigi tévedésük, és ezért bocsánatot kérnek? Őszintén, el tudjuk képzelni, hogy ez megtörténhet Magyarországon? Pedig tévedni emberi dolog, a tévedésben megmaradni azonban ostobaság!

 VISEGRÁD

Dillich látképén is tökéletesen felismerni Visegrádot!
Ami Óbudával nagyban történt, az megtörtént Visegrád egy szép részével, méghozzá az alsó királyi palotával és épületeivel. Ez esetben is történészeink voltak a ludasak, azt állították, hogy Visegrád látképein csak nagyzolni akartak, és ezért szerepel azokon annyi épület! Hmm, ki gondolta volna ezt ugye? A poén az, hogy ebből a hibájukból sem tanultak! Pedig tudnak róla, ma már elismerik, hogy

akkor és előtte is hibáztak, de akkor még persze igencsak kiélezett vita folyt a felek közt."A Visegrádi Várbizottság a Műemlékek Országos Bizottságának szakmai támogatása mellett elsősorban a várrendszer megóvását és bizonyos részeinek helyreállítását tartotta fő feladatának.  Ennek ellenére már több szakemberben felmerült az a gondolat, hogy jó lenne támpontokat szerezni Mátyás király pazar fényű palotájáról is.  A történettudomány képviselői, akik olvasták és ismerték a korabeli szemtanúk leírását, túlzónak és hiteltelennek tartották a csodapalota létezését. 
Varjú Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Archeológiai Értesítő szerkesztője, számos történelmi és régészeti munka szerzője még ezen is túlment, mert nemcsak hiteltelennek, hanem egyenesen hazudozónak minősítette Antonio Bonflni és Oláh Miklós megemlékezéseit és az egykori palotát a képzelet birodalmába utalta. Schulek János fanatizmusa és rendíthetetlen kitartása kellett ahhoz, hogy hosszú évtizedek tapasztalatai alapján kulcsot kapjon a nagy kérdés megoldására.  " És itt most álljunk meg egy röpke pillanatra! A 19. és 20. század nagy tudós urainak egykorú elbeszélései voltak Bonfinitól és Oláh Miklóstól a palota létezéséről, és mégis megtagadták azokat a kor neves régész-történészei! Ugyanakkor biztosak lehetünk afelől, hogy tucatnyi Visegrád látkép is a birtokukban volt, amin

pontosan látszódtak az egykori fényes épületek, ám azokat is megtagadták a nagyságos urak! Nem ismerős ez

valahonnan napjainkból? Ugye emlékszünk, hogy ki volt az, aki kicsit korábban már szintén hazugsággal vádolta Antonio Bonfinit és Oláh Miklóst is? Hát persze, hogy az értetlen jezsuita Schönvisner volt az, aki Sicambriát hazudta el, és egyben hazugsággal vádolta a hiteles tudósítókat! Ez a hazug Schönvisner volt az, aki Aquincum feltárása során sem hun, sem Árpád-kori palotákat, de még egy magyar kabátgombot sem talált, mégis azt hazudta, hogy az volt a magyarok fővárosa!   Ennek a hazug Schönvisnernek az emlékérmét osztogatják egymásnak, a mai nagyságos hölgyeknek és uraknak! Ugyanakkor ugyanezen hazugság alapján is, hazudják a Zichy főtérre Óbuda városát. Közben pedig történelem tanárok és múzeumi szakemberek hazudtolják meg napjainkban az óbudai látképeket, és múzeumi igazgató jelenti fel a kutatókat.

Mi változott a 19. század történetírói kora óta? Nem a történetíró-történész nagyságok tértek észre a 20.századra. Ilyen Varju Elemér-félék és cimboráik mindig is voltak s lesznek, míg világ a világ, nálunk pedig hatványozottan érvényes ez. A tudományos fejlődés hozta el a visegrádi királyi palota és egyben Schulek János diadalát. A légi térképezés, a repülőgépes légi fotózás volt az, ami rávilágított arra, hogy a szőlő és gyümölcs ültetvények alatt rejtőzik valójában a királyi palota. Kellett a helyes eredményhez a gazdálkodó is, aki emésztőgödröt ásott a földjén, és leleteket talált, és kellett az értelmesen gondolkodó Kutató, Schulek Frigyes fia, János, aki nem dőlt be a történészek hazugságainak, hitt önmagában és a sikerben. Nekünk kutatóknak az ilyen emberek emlékéből és sikeréből kell erőt merítenünk, mert napjainkban is vészesen kárognak a Varju félék, és borzalmas károkat okoznak, nem csak a történelmünknek, de egész nemzetünknek!

MA MÁR MEGCSODÁLHATJUK A KIRÁLYI PALOTÁT

HOGYAN ÉS MIÉRT?

TÖBB MÉTER FÖLDRÉTEG A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTÁN !

 

Van azonban valami, ami személy szerint engem nem hagy nyugodni. A visegrádi alsó-palotát hogyan tudta több méteres földréteg elfedni olyan szinten, hogy a korlátolt történészeink azt tudják állítani, hogy az sosem létezett? Honnan és hogyan került oda az a földanyag, ami láthatatlanná tette a királyi palotát és épületeit, oly módon, hogy a 19. század látképein nyoma nincs? Hivatalból, még-ha visszatekintve is, de ezt a kérdést illene feltenni, és egyben megválaszolni kötelező, hogy teljes tudást kapjunk! Az 1595-évben még teljes pompájában látható az alsóvár és épületei. Aztán ami még látható a 16.században, az a 19.századra úgy eltűnik, mintha sosem létezett volna. Csak a Salamon torony romjai árulkodnak árván a vár egykori nagyságáról! Hogyan és miért? E két időpont között mi történt? A vár visszafoglalása, romossá válása ugyanis nem ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy miként került a több méteres földréteg a királyi palotára!

Valamiért a hivatalos oldal nagyképű ottani urai, az archeologia.hu szerzőpárosa nem akarja feltenni a HOGYAN kérdést, azt is elfelejtik reklámozni, ami és ahogyan megtörtént! Pedig ha a Hogyan kérdésre választ találnánk, akkor a Miért kérdést is azonnal megválaszolnánk! De nem kell csodálkozni azon, hogy Buzás Gergely nem feszegeti ezt a kérdést, hiszen ahogy egykor Varju próbálta elhazudni a visegrádi királyi palotát, ugyanúgy teszi ezt napjainkban Buzás Gergely is az igazi Óbudával kapcsolatban. A Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója is elferdíti Óbuda város történelmét, mert Laszlovszkyval közösen akarják azt megetetni a történelem iránt érdeklődőkkel, hogy Óbuda látképei valótlanok. Nem is olyan régen, történészeink még csak középkori túlzásnak-nagyzolásnak, a visegrádi vár középkori felnagyításának tartották azt, amit ma már valójában megcsodálhatunk. Most, napjainkban történik az Óbudával, ami Visegrád királyi palotájával történt.
Azt szokták mondani, hogy "tévedni emberi dolog", a teljes mondat vége pedig az, hogy "a tévedésben maradni azonban ostobaság"!

 ESZTERGOMBAN-VISEGRÁDON HITELES-ÓBUDÁN NEM?
TÖRTÉNÉSZ ÁMOKFUTÁS!

Esztergommal kapcsolatban , pont eme bejegyzés alapján, megírtam ezt már másik oldalon is. Hiszen nem normális azon hivatalos megmondótörténészek erőlködése, akik azt akarják bemagyarázni az óbudai történelem iránt érdeklődőknek, vagy éppen a tanulóiknak(és ez a

ARCHEOLÓGIA-DILLICH KÉPE

legdurvább!), hogy a hadmérnöki rajzoló,-jelen esetben például Zimmermann és Dilich is- Esztergomban és Visegrádon hiteles, Óbudán pedig nem az. Mi van, ezt komolyan gondolják? Kérdezhetnénk ezt teljesen jogosan felháborodva! Arról az Óbuda Múzeumi ferdítésről pedig, "hogy pl Dilich nem is járt nálunk", már a FIKCIÓ ÉS SZAMÁRCSAPÁS AZ ÓBUDAI MÚZEUMBAN című oldalon írtam.
Ilyen szintű történelemhamisítást ezen történészeknek csak a hiszékeny és önálló gondolkodásra képtelen, megfelelni vágyó, feltörekvő történész-droidok hisznek már csak el. Rossz példának rögtön meg is említhetjük Kanyó Ferenc-DSI Builder, írásait, ami a szamárcsapást ismételve és átírva, a szamárlétra megmászása érdekében, a földrajzi és tudományos tényeket megtagadva készült. A történetírók fénykorától kezdve azonban ez így működik, fognak nyolc könyvet, és írnak belőle egy kilencediket, apróbb változtatásokkal és átfogalmazva. Vagy éppen hasraütésszerűen gyártanak a saját agymenésük alapján, például a mai Budából Pest-hegyi Budát-Rupp Jakab és többiek, aztán csak onnantól fogva Pesthegyi a mai Buda. Majd Fügedi és Kubinyi, ma meg már Végh akarja ezt a szamárcsapást is tényként eladni számunkra abban a két kötetben, amiben az apró-betűs hivatkozott oklevelek valójában Óbudáról szólnak, és nem a mai Budáról, hiszen azt mindig is Nev Ofennek, azaz Új Budának hívták.

Wilhelm Dilich, avagy Dilich-Schäffer ÓBUDA LÁTKÉPE

Wilhelm Peter Zimmermann ÓBUDA LÁTKÉPE

ÓBUDA

Ha a várakról készült rajzok esetlegesen könyvkiadásba kerültek később, pl Hennin által Tollius kézirata alapján, akkor sem ábrázolhattak a látképek valótlant. Wilhelm Peter Zimmermann, grafikus, rajzoló, festő, metsző és kiadó, és hitelessége olvasható és részletesen nagyítható!
Zimmermann óbudai látképét még a Dilbaum „Eikonographia” is tartalmazza, méghozzá oly módon, ahogy az a valóságban történt, Pálffy Miklós esztergomi várkapitány, előre megtervezett Óbuda lakosság kimentése alkalmával. Ezt ábrázolja Zimmermann képe, ráadásul olyan pontosan, ahogyan az a későbbi híradásokban is szerepel. Az Esztergom felé evező két hajót láthatjuk Megyer belső öblében, a mai Csillaghegy aljában. És mily érdekes, az Óbuda városát ábrázoló látképek mind ugyanott és ugyanúgy hegyen mutatják Óbudát, ugyanakkor a képek készítésének időpontja közt eltelt idő változásait is megfigyelhetjük a rajzokon! Ez azt a rossz hírt jelenti tévképzetes történészeink számára, hogy Óbuda látképei, csakúgy, mint Esztergom és Visegrád esetében is, igazolják egymást! Legjobb tudomásunk szerint ugyanis nincs olyan Óbuda városát ábrázoló látkép, ami nem a hegyen és a hegyoldalban ábrázolná a várost! Mi következik még ebből a tényből? Egy másik nagyon súlyos és egyben vastagon perdöntő tény, amiről téveszmés történészeink mélyen hallgatnak. Mégpedig az, hogy egyetlen olyan látképünk sincs, és soha nem is volt, ami a Zichy főtéren ábrázolná Óbuda városát!                

Sem látképekkel, sem oklevelekkel, sem az eddigi feltárásokkal nem tudták a Zichy főtér környékére azonosítani hivatalból Óbuda városát!

Így érthető igazán, hogy manapság Laszlovszky Józsefnek is miért kell azon fáradoznia, hogy hiteltelenítse Óbuda látképeit és egyben a krónikáinkat is, miközben a városra vonatkozó helymeghatározó okleveleket figyelembe sem veszi és a qubites írásaiban sem közli. Így tagadják meg a magukat félistennek képzelő óbudai történészek a geomorfológiát és vízrajzot, magát a földrajztudományt, a mindenki által már elérhető digitális-műholdas térképeket, a saját téveszméik érdekében, a magyar embereknek és magyar nemzetnek hatalmas károkat okozva. 
Csak Óbuda esetében a régészeti segédtudományok nem működnek és nem léteznek! Olyan ez az egész, mint országunk jelenlegi állapota...

 

ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN

 A legvégére pedig ide kell írnom, hogy aki nem olvasta a blog korábbi részeit, az is értse. A mai Árpád híd budai hídfője, valójában sziget volt még a középkorban, Révjenő és Újbécs településeivel. Ez napjainkban a Zichy főtér környéke!

 LÁSD:

Schweitzer Ferenc

Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia
és a Marskutatás területéről

Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, 2017 ISBN 978-963-9545-54-0