HOL ÁLLOTT A SZENT PÉTERRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA ÓBUDÁN?

AZ EZÜSTHEGY DÉLKELETI OLDALÁBAN LÁTHATÓ ÉPÜLET

Oknyomozásom Óbuda helyrajzával kapcsolatban, egy régóta ígért témával folytatom. Az előző blogbejegyzésemben megírtam, hogy MILYEN NAGYMÉRETŰ TEMPLOM TALÁLHATÓ A ZICHY FŐTÉR BETONJA ALATT?

Nem csak cáfolom a történész téveszméket, de azt is elárulom, hogy az én meglátásom szerint, pontosan hol létezett, a történelmünk számára nagyon fontos épület, az első óbudai (Budai) prépostság.Egyszerűen most jött el ennek is az ideje, mert korábban nem értettem a másik, a felhévízi prépostság, és az első prépostság, a terület összefüggéseit. Azt képzeltem ugyanis régebben, hogy a Szent Péter prépostság a prépostsági várban volt Buda előhegyén, vagy a városban. Mégpedig azért, mert akkor még próbáltam hinni történészeink írásainak. Szép lassan azonban rá kellett jönnöm, hogy előzetes elképzelések alapján, és utólagos ferdítések történtek a Főtér kutatásával kapcsolatban. Olyasmit toldanak bele, az okleveles anyagokba, ami valójában nincs benne!

Így írtam erről egy bejegyzésben: Izgalmas ez az óbudai történelmi oknyomozás, ahogy történészeink a Főtér (nem Óbuda városa!) betonja alatt lévő falrészletek feltárása után, azokat megpróbálták az Óbuda város prépostsági templomának ferdíteni. Hiszen mindvégig abban a téveszmébe ringatták magukat, hogy ők a Főtéren Óbuda városának épületeit tárták fel. Így gyártottak a valójában szigetként létező terület, Szent Mihály arkangyal prépostságából, Óbuda város prépostságot. A legdurvább pedig az, hogy a prekoncepciójukhoz próbálták ferdíteni az okleveleink tartalmát is! Ez olvasható Papp Tímea, AZ ÓBUDAI SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁG ROMÁNKORI KŐFARAGVÁNYAI írásában is, ami valójában Bertalanné találmánya. Mert nem tudták megmagyarázni az ottani ráépítést. Mégpedig azért nem, mert a földrajzi terület nevével, a középkorban még szigetként létezésével sem voltak tisztában! Ez a zavar érzékelhető az írásnak azon részleténél, amikor tisztában van a ténnyel az író, hogy a régi prépostság köveit Fehéregyházához szállították át, de úgy akarja beállítani, hogy a régi Szent Péter prépostsági templom és az új Szűz Mária prépostsági templom egy helyen léteztek, és teszi ezt azért, hogy a Főtéri történész téveszméknek megfeleljen! De így is kilóg a lóláb. Hiszen a Főtéren nem Fehéregyházát azonosították! Az általa megadott okleveles elérhetőségben pedig az szerepel Bártfainál, hogy az új prépostsági templom neve ugyanaz, ami az 1355. évben történt óbudai határelválasztásnál is szerepel, Albam Ecclesiam Beate Virginis, és bizony oda átszállították a köveket, így tehát azok nem egy helyen léteztek. Ez az új prépostsági templom pedig Óbuda város előhegyén, a Duna fölé magasodó szőlőhegy fokán állott, és az összes északról készült hadmérnöki rajzon szerepel. Ma ezt a helyet a csillaghegyi Rókahegynek hívják. Történészeink zavaros dogmái, önmagukat végzik ki, miközben az okleveleinket próbálják elferdíteni a tévképzeteik érdekében.

#obudaiprepostsag  #budavetus  #insulaleporum  #revjeno  #tortenelemhamisitas  #bertalanne  #torteneszdogmaknyomaban  #obuda  #altofen  #feheregyhaza  #albamecclesia

ÉS ITT AZ OKLEVÉL TESSÉK OLVASNI.

Ezek az apró részletek a nagyon fontosak, mert a történetírói téveszméket másolva, azokhoz a tévképzetek hatására további valótlanságokat gyártanak. Tehát a lényeg, hogy mindenki megértse: az ősi Szűz Mária Királyi Fehéregyháza( Ban(j)a földjén) Beate Marie Virginis, egyenlő a Felhévizí prépostsággal. Mert egy ideig két prépostsági templom létezik, nagy és kis-káptalan. Ezért a megkülönböztetés a prépostságok között, és ugyanezért változik az ősi banai hévforrásnál lévő, ősi Szűz Mária egyház neve, a bővítés után. És több alkalommal használták a régi prépostság pilléreit, az új építkezésekhez Óbudán. De térjünk rá a lényegre.

Sokadjára olvastam el, Dr Lux Kálmán tévedéseit, itt: 

 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam (1916)29. számLux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán II. 

Lux idejében, egyszerűen nem volt olyan technika, mint ma napjainkban. Fogalmuk sem volt róla, hogy a romemlék, amit találtak a református paplak építése közben, az a terület, egy szép nagy sziget volt még a középkorban. És a romemlékek a sziget egykori településéhez tartoznak. Ezért próbálta Lux az első Budai-Óbudai prépostság épületének azonosítani a romemléket. Teljesen érthetetlen, vagyis most már nagyon is érthető módon, a mai Margitszigeten, pont Lux Kálmán volt az, aki a Domonkos kolostorhoz tartozó, kisméretű Szűz Mária kápolnát, a Szent Mihály szigeti prépostságnak azonosított, teljesen tévesen, hiszen a mai napig sem találták ott Révjenő települését. Miközben ezt írom, az jut eszembe, hogy amikor ezt a feltörekvő, a Margitszigettel foglalkozó történésznek elmondtam, csak pislogott, mint hal a szatyorban. Fogalmuk nincs az okleveleink tartalmáról az adott témával kapcsolatban! De térjünk vissza...

Tehát Lux súlyos és alapvető tévedésben volt. Én leginkább azon döbbentem meg, hogy ismerte az északról készült Óbuda látképeket. És nyilván a nagy-szigetet nézve, ő is bemagyarázta magának, mint oly sok másik, térlátás nélküli vakegér, hogy az a sziget, a mai Margitsziget. A fenéket, nem az, mert ez a sziget a mai jobb oldali Duna-part, az ezüsthegytől keletre, Óbuda szigete! De vigyázzunk ám, nem mindenben tévedett! Én arra figyeltem fel, hogy az a Lux Kálmán, aki a helyrajzban és vízrajzi helyzetben tévedett, megpróbálja azonosítani a hadmérnöki rajzokon látható épületet az ő elképzelésével! Mert Lux az épületformákhoz értett jól. Figyeljük csak mit írt, nagyon fontos! Kivágtam a lényeget.

Bár a helyrajzzal tévedésben van, viszont a látképeket hitelesnek fogadja el, ééésss ! elkezdi rajtuk az általa a prépostságnak vélt épületet beazonosítani! Figyeljünk!

 A paplak épületénél, a Kálvin köz 6. szám alatt, Lux és társai valójában Újbécs illetve Werner comes/ szigetiapácák/Drugeth palatinum- várát lelték meg.

Azonban Lux Kálmán az Óbuda látképen, az előtérben látható romemléket, az első prépostságnak, a Szent Péter bazilika épületének azonosítja, és én ez esetben hiszek neki, és el is magyarázom, hogy miért! 

2013. év forró nyarának elején, pont azon a magaslaton elmélkedtem, kezemben az Óbuda látképekkel, ahol ez az épület is létezett! Akkor és ott esett le nekem a húszfilléres, és onnantól kezdve kerültem képbe! Ugyanott ez másokkal is megtörtént azóta, több esetben is.

A különbség az a különböző Óbuda metszetek között, hogy nem egy nézőpontból, és nem is ugyanabban az állapotban,-tehát időszakban ábrázolják ugyanazt a látképet. Ez is megérne egy misét, de alapjában ez azt igazolja, hogy nem egymásról másolták a látképeket. De térjünk rá a helyszínre...

SZENT PÉTER PRÉPOSTSÁGI BAZILIKA

Legelső előadásaimban már rávilágítottam, hogy túlontúl sok itt a "kőbánya", és véleményem szerint, Óbuda területén a kálváriadombok, ősi templomokat rejtenek. Amikor megyünk a kirándulásunkra, a kezdőpontra, állandóan olyan érzésem van, hogy már falun vagyunk, pedig, mint óriások állnak ott a randa paneltömbök Békásmegyeren, de mégis. Az Ófalu rész maradéka megadja az érzést, melyet csak valóban ősi helyeken érzek. Pedig én 

Ranzanus püspök

tényleg utálom az ezoterikus ökörségeket, azonban ez más, vagyis mindenhol másképpen más. Meggyőződésem, hogy az embernek beleérzőképességének is kell lennie egy olyan dologgal kapcsolatban, amivel nagyon mélyen foglalkozik. A helynek pedig szelleme van.

Most kell idehoznom Ranzanus püspök beszámolóját, de előbb képzeljük el Békásmegyer Ófalut a paneltömbök nélkül, a 15. században! 

„Azon Ó-Budán, melyet ma faluszerűen laknak, van egy felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika, mely valóban méltó arra, hogy nem azon helyen, mely szinte pusztaság, hanem bármely híres városban emelhették volna..." 

„...In illa veteri Buda, quaevicatim hodie habitatur, Basilica quaedam est aedificiis opereque atque artificio superba, digna profecto, quae non in illo loco, paene deserto, sed in quavis egregia urbe fuisset erecta..." (Schwandtner I. 331.) 

Aláhúztam a lényeget, ami nekem beakadt az agyamba. És most elmondok egy olyan dolgot, ami alapjában köztudomású, de mégsem tudatosul sokaknál. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER. Teljes nevén így hívják ma Óbudát!  

Ugye, így már ismerős? Békásmegyer, az valójában Óbuda része, az Ezüsthegy déli oldala pedig most és régen is Óbudához tartozott, erről nem kevés térkép tanúskodik!  A határvonal az Ezüsthegy tetején végigfutva, az egykori szigeten, az esztergomi érsek, Óbuda szigeti várához érkezik. Itt írtam erről korábban: HOVÁ ÉRKEZETT AZ ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS 1355-BEN? EGY ELFELEDETT ROMEMLÉK.

 

És még egy fontos dolog! Korábban Erzsébet királyné is a régi prépostság támpillérjeit használja az új prépostsági templom, Alba Beate Marie Virginis- Fehéregyháza megújításához!  Pietro Ranzano-Ranzanus püspök akkor jött Magyarországra 1488-ban, mikor a régi prépostság temploma már romjaiban volt csak látható, hiszen Mátyás levele 1483-ban íródott. Talán ő maga is látta az épület bontását, és mégis csodálattal ír róla, "felépítésénél, szerkezeténél és művészeténél fogva nagyszerű bazilika". Ne feledjük, hogy Ranzanus a tudós diplomata a nápolyi udvarból érkezett hozzánk, és biztosan látott korábban is díszes és hatalmas épületeket. Ranzanus tudósítása alapjában kizárható, hogy a mai Főtér környékéről beszélne, hiszen ott ebben az időben már több jelentős épület is létezik, melyeket ma már ismerünk, és az ott bizony sziget, és nem a város. Viszont az is kizárható szerintem, hogy az új prépostságról tudósít, mert ott meg a hegy oldalban, az egész Óbuda városa található, a királynéi várral és klarissza kolostorral, és az új prépostsági templom, a látképek alapján sem "bazilika"! Keresztesek konventje, kórház , fürdőépületek és patakmalmok álltak a Rókahegyen. Nem egy falusias környezet, hanem város.

 

MÉG EGY FONTOS DOLOG

Már nem tudom, hogy még régebben, hol és melyik oklevélben vagy tanulmányban olvastam, de ha rátalálok, akkor idetűzöm majd. Nem mostanában volt, talán a régi gépemen van elmentve. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy az áll benne, hogy a "régi prépostsági templom romjai, zavarja az új prépostsági templom látványát" ! Ez véleményem szerint azért teljesen jogos, és igaz, mert az Óbuda összes hadmérnöki látképein pontosan ezt látjuk. Nézzünk rá a képre! 

Azt látjuk a Tollius könyvében található képen, hogy az Óbuda városa felé haladó társaság látóterében, az új prépostsági templom látványát, bizony nagyon is zavarja a régi prépostsági templom romjainak a látványa! Ezért is létezett ott, a békásmegyeri Kálvária-hegyen, a Szent Péter prépostság bazilika, az én véleményem szerint. Azért írom így, hogy hipotetikusabb legyen, talán így jobban beveszi a gyomruk a hivatalos oldal Óbuda szakértőinek. Ezt tanácsolta nekem egy komoly régész a BTM-ből, hogy így írjak!    :) 

Én ezen is csak mosolyogni tudok.

A VÉLELMEZETT HELY 

A BÉKÁSMEGYERI KÁLVÁRIADOMB

Szerény véleményem szerint, a Szent Péter prépostsági templom a Békásmegyeri kálváriadomb alatt rejtőzik!

A hadmérnöki rajzok oda ábrázolják azt a monumentális épületet, melyet Lux Kálmán a prépostságnak azonosított, és a kép előterében látható!

ALT OFEN-ÓBUDA BÉKÁSMEGYER

Arról kell még meggyőződnünk az azonosításom helyességét illetően, a békásmegyeri kálváriadomb-ősi templom kapcsán, hogy tudunk e analógiát találni ez ügyben? 

Nem kell sokáig keresgélni, rögtön a közelben, Budakalászon a kálváriadombon megtaláljuk a tökéletes egyezést, a középkori templomot!

2009. ÉVBEN A HÁROM KERESZT BUDAKALÁSZ KÁLVÁRIADOMBJÁN

2012. ÉV AUGUSZTUSÁBAN A BUDAKALÁSZI KÁLVÁRIADOMB ALÓL ELŐKERÜLT 13.SZÁZADI TEMPLOM

Budakalász kálvária dombján, 13. századi templomot azonosítottak a középkorból. Egy magaslatra, jól védhető helyre épült a középkori temploma a településnek! Ha a hegy egyik felén, egy ősi templom rejtőzött a kálvária alatt, akkor miért ne lehetne igaz ugyanez a hegy másik oldalára? Analógiánk tehát rögtön van a helyrajzi azonosításhoz, Békásmegyer kálváriadombjához! 

KŐBÁNYA?

Egy 19.századi térkép Karpe Mihálytól a Kálvária-hegy helyén, lapicidinát-kőfejtőt ábrázol. 

KŐFEJTŐ A KÁLVÁRIA HELYÉN

Ez azért nagyon érdekes, mert ott jó minőségű mészkövet nem, csak homokkövet fejthettek volna. A jó minőségű mészkő a hegy tetején és oldalában található, az Ezüst-hegyen. Ott sokkal több értelme lett volna tovább fejteni a mészkövet, hiszen egészen közel található.

EZ KŐBÁNYA

Sokkal inkább valószínű az, hogy a betelepített svábok használták a prépostság régi templomának romemlékeit még a 18. században is "kőfejtőnek" úgy, hogy elhordták a még hasznosítható, és megmunkált épületdarabokat és köveket. És ezt a "kőfejtőt" örökítette meg Karpe a térképén! Ez a gondolatmenet azért is értelemszerű, mert egyszerűen a Kálvária-domb helyén, nem látni valódi kőfejtés nyomait!  

PUSZTA-DOMB-SZEMÉT DOMB!

A békásmegyeri téglagyár agyagbányája az Ezüst-hegyen, a Kálvária domb mögött. Már 1873-ban is működött itt téglavető, majd 1920-tól, egészen 1886-ig. Aztán szeméttel töltötték fel a területet.

A BÉKÁSMEGYERI TÉGLAGYÁR ÉS AGYAGBÁNYA-KÁLVÁRIADOMB

A Guckler Károly természetvédelmi közalapítvány által kiadott, Az Óbuda-Békásmegyer Táji-Természeti értékei című könyv, az írja, hogy a "túltöltésnek esett áldozatul a Puszta-dombi-Kálvária-hegy golgota az 1960-as évek elején. Mi rejtőzhet alatta, az agyagbányászat után, és a szeméttel visszatöltés után, maradt még ott egyáltalán valami? Ez a nagy kérdés!  Nekem ez a "Puszta-domb" név is olyan beszédes, no nem azért, mert ott ne lenne semmi, hanem sokkal inkább azért nincs már ott semmi, mert elpusztult a település, a lakosait elkergették és/vagy kiirtották. A török háborúk után a "puszta" szó jelentése egy olyan hely, ahol ugyan volt valami, de mindent a földdel tettek egyenlővé, és elnéptelenedett. Gondoljunk a jelentős romemlékeinkre, a "Puszta templom" nevekre! Békásmegyerről pedig pontosan tudni lehet, hogy a 17. századra teljesen megsemmisült, népszámlálások még csak nem is említik. Így tehát találó ez a Puszta név a Kálvária dombra, és jelentősen erősíti az elméletemet az első óbudai prépostság egykori ottani létezését illetően.

És akkor következzen pár érdekes kép a 2013. évből a helyszínről.

A STÁCIÓK HELYÉNEK MARADVÁNYA

MINTHA KIKÖVEZVE LENNE

A STÁCIÓK DARABJAI?

TAWARNOK VÖLGY A TÁRNOKVÖLGYI CSATA SZÍNHELYE

A HEGY ALATT KÖZVETLEN A DUNA VOLT

EZ FARAGOTT MÉSZKŐTÖMB

NÉZZÉTEK A FÁKAT!

BUDÁRA IS BELÁTNI!

ITT MÉG ÉPEK A STÁCIÓK

A bányaterület felett a hegyen, a római villánál egy erőd működött. Régebben, már nem is tudom, hogy hol, azt olvastam, hogy ez a torony, egy nagy hajítógép volt, amivel nyilván a Duna ezen részét is felügyelet alatt tarthatták. Nem tudom, hogy a törökök épületrobbantásai után, majd a keresztény seregek dúlása, aztán a betelepített dunai svábok, a barna-csülkűek által, a romemlékek széthordása után, maradt e még egyáltalán valami. Ha rajtam múlna, én megbizonyosodnék róla, mert az óbudai metszeteken látható hatalmas és díszes bazilika ezen a fekvésénél fogva "hivalkodó helyen" létezett egykor! A Kálvária-hegy megérdemli a törődést, egy komoly régészeti feltárást, és aztán a terület rendbetételét, a stációk és keresztek visszaállítását! Hiszen innét az első prépostság templomától a Kálvária hegyről nyílik csodás kilátás a Magyer nemzetség szálláshelyére, a királynéi és préposti paloták területére, a csillaghegyi Rókahegyre. És belátni a mai Buda várába is.  

Viszont az a görcsös ragaszkodás a hivatali téveszmékhez, amit nap, mint nap tapasztalok, több irányból és oldaltól, az megkérdőjelezi, hogy lesz-e egyáltalán valaha változás. Szégyen és gyalázat, ami napjainkban is folyik Óbuda helyrajzával, és történelmével! A sok egymásból élő, megfelelési kényszeres nyalonc, egy nagyon sötét múltat juttat eszembe, és mostanában mintha egyre sötétebb lenne, és ez úgy általánosságban is értendő, nem csak Óbuda múltjával kapcsolatban. 

                                                      Egyed Zoltán

MILYEN NAGYMÉRETŰ TEMPLOM TALÁLHATÓ A ZICHY FŐTÉR BETONJA ALATT?

 A CSILLAGHEGGYEL SZEMBEN INSULA BUDENSI-A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETE-ÓBUDA ÉKESSÉGE

Korábbi írásaimban rávilágítottam, hogy az Árpád híd budai hídfőjénél található Zichy tér környéke, sosem volt a középkori Óbuda városa. Lásd az Újbécsre és a Nagy Árokra vonatkozó írásaim! Zichyék telepe nem a Pesthegyi-Óbudára, hanem annak birtokára, Révjenő területére települt rá. És erről okleveleink is vannak, mármint a területről. Révjenő és Újbécs középkori telepét két helyre is azonosították történetíróink, amit aztán a történészek átvettek, és magukévá tettek, de egyik helyen sem sikerült az Insula Beate Virginis (Insula Leporum)-on lévő Reujeneo és Wiubech hatalmas telepét feltárni! Véleményem szerint azonban már feltárták ezt a területet a Zichy Fő tér környékén, de hivatalból negligálták az okleveleket idáig is, és szemet hunytak mindvégig az ellentmondások tengernyi problémája felett. Az oklevelek adataival és történészeink hamis Óbudájának hiányosságaival- pl. Kurszánvár, Egyetem,stb...reggelig lehetne folytatni- és a feltárások hiányosságaival tisztában lévők idáig is tudták, hogy nagyon nagy gondok vannak ezen a történészi hamis Óbudán, a Zichy Fő tér környékén! Ez a jegyzetem is arra szolgál, hogy a hiányosságok megszűnjenek, és minden a helyére kerüljön Óbuda topográfiájában.

SZENT PÉTER ÉS SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG VAGY VALAMI EGÉSZEN MÁS?

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZIGETI PRÉPOSTSÁG, AMIT BERTALANNÉ ÓBUDA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMÁNAK KÉPZELT

Történészeink manapság is azt erőltetik, hogy a Zichy Fő tér alatt az óbudai prépostság templomai találhatóak. :) Tényleg vicc, főtámogató a TTE. Elsőként azt kell megtekintenünk a műholdas képátfedéssel, hogy mely területen található ez a romemlékünk.

Insula Leporum(ékességes sziget-gyűjtőnév) -Insula Budensi-Insula Beate Marie Virginis szigetén található a középkorban Révjenő gazdag telepe, mely napjainkban az Árpád-híd budai oldalának északi részét, a Fő tér területét jelenti

A Fő tér szigeten található, ezt a szigetet hívták Insula Leporumnak, Insula Budensinek, majd a szigeti klarissza kolostor megépülte után Insula Beate Marie Virginisnek azaz a Boldogságos Szűz Szigetének ! Míg a mai Margitsziget neve, nem meglepő módon, Margitsziget volt. Gyengébb történészek kedvéért: a Mőkus utcai iskola udvarán lévő kolostor a szigeti kolostor, melyet a Boldogságos Szűz Máriáról neveztek el. És pontosan ezért nincs a Margitszigeten női ferencesrendi kolostor! Tehát 1355-ben innét, a mai Perc és Mókus utca sarkától indult az óbudai határjárás, és még véletlenül sem a Margitszigetről! Remélem mindenki számára világos e dolog.

A SZIGETI KLARISSZA KOLOSTOR ÚJBÉCS TERÜLETÉN LÉTEZETT!

CSÁNKY FERDÍTETT, AZ OKLEVÉLBEN EREDETILEG NEM MARGITSZIGET VAN ÍRVA!

Lásd: https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/10214/?list=eyJxdWVyeSI6ICIxMjgxLTA5LTIxIn0

A területre vonatkozó oklevelek azonban szintén tartalmazzák a valóságot. Újbécs-Révjenő helyrajzi okleveleiben ugyanis ott van a prépostsági főtemplom neve is. A főtér betonja alatt valójában is egy prépostsági templom található! Ennél a pontnál még azt is gondolhatnánk, hogy ezt állítják történészeink is. Azonban van egy nagyon komoly probléma, ez a főtemplom, nem Óbuda prépostsági temploma, hanem a Boldogságos Szűz Sziget-Insula Leporum, tehát a sziget prépostsági főtemploma! Teljes nevén a Szent Mihály Arkangyalról nevezett, a Boldogságos Szűz Szigetén lévő prépostság.-Insula Budensi- Leporum-Óbuda Ékességes Szigete. A félretanított történészek, akik nagyon okosnak képzelik magukat, és nem olvasgatnak okleveleket bizonyára ilyenkor sikítanak fel, “de-hát az ott van a Margitszigeten”.... Nem, nincs ott, mert Révjenő és Újbécs sincs ott a Margitszigeten! Egy prépostsági főtemplom pedig nem kis méretű kápolna! Tehát a szigeti prépostsági főtemplom miért lett volna kicsi, Óbuda Ékességes Szigetén? Különben ezen kérdésre elegendő egy Google képkeresést elindítani és rögtön kiviláglik, hogy a prépostsági templomok kifejezetten nagyok: https://www.google.com/search?q=pr%C3%A9posts%C3%A1gi+templom&client=firefox-b-d&sxsrf=ALeKk02Ya0qqsdfpborKvozscSN7alrg4g:1584743444935&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwimvOGwjaroAhWDmIsKHZiXCOUQ_AUoAnoECA0QBA&biw=1024&bih=503 A Margitszigetre pedig igazán nagy prépostsági templomot a talajszerkezet miatt sem tudtak volna építeni.Tehát sem Révjenő, sem Újbécs, sem a Szentmihály arkangyal-szigeti prépostsági templom sem volt sosem a Margitszigeten! És ez bizony tény, ahogy az is tény, hogy a vonatkozó oklevelek pontosan Révjenő területén írják a Szent Mihály arkangyal prépostság templomát. A nagy kérdésem pedig még az, hogy Lux Kálmán, a középkori vízrajzi helyzetet nem ismerve, miért erőszakolt a domonkos apácák Szűz Mária kápolnájából, saját kénye-kedvére, Szent Mihály Arkangyal szigeti prépostsági templomot, azt újból felépítve?!

A RÉVJENŐN-A MAI FŐTÉREN ÁLLÓ SZIGETI PRÉPOSTSÁG OKLEVELE

VILLA JENEO-REUJENEO = ZICHY FŐTÉR-Insula Budensi-Szigeti Szent Mihály Arkangyal prépostsági templom!

Ez a prépostsági templom a Kartal-Óbuda-PESTH-hegyi prépostsági- birtokon, a szigeten, már az 1225-évben létezett, tehát a feltáráskor tapasztalt falrészletek is ezt igazolják, és nem pedig azt a történész téveszmét és Bertalanné erőlködését, hogy azon a helyen, a város prépostság templomai találhatóak.

BERTALANNÉ ALAPJÁBAN HIBÁS ÉS TÉVES ÓBUDA AZONOSÍTÁSI KÍSÉRLETE

Ne feledjük el, hogy Bertalanné Dilich hadmérnök látképét is tévesen próbálta a Zichyék majorságához erőltetni, éppen ezért a látképekkel sem tudták azonosítani a Zichy főteret. Ez egy világraszóló botrány, sem oklevelekkel, sem látképekkel nem tudták azonosítani hivatalból Óbuda városát, ám majd egy évszázada azt erőltetik és tanítják, hogy a Zichyék főterén Óbuda városa található! A Szűz Mária prépostság, ami a határjáráskor Fehérnek hívtak az írásokban, minden vonatkozó oklevél szerint Hegyen, méghozzá Óbuda város előhegyének tetején létezett, és a korábbi Szent Péter prépostság köveit használták fel az új prépostsági főtemplom gótikus támpilléréihez, mert közvetlen mellette volt megtalálható, és nem pedig alatta! Nem a korábbi-Szent Péter- prépostsági templomot foglalták bele az újba, hanem Alba Ecclesia királyi monostorát, Fehéregyházát, ahol Árpád fejedelem sírjának ápolására kis-káptalan létesült, ezért hívják a prépostsági templomot az óbudai határjárásban és okleveleinkben is Alba Beate Marie Virginisnek! Korántsem meglepő módon, a hadmérnöki látképeink is csak erről szólnak, ezt ábrázolják! Most jutottunk ismét el egy nagyon komoly fegyvertényhez, amit olvasóim már ismernek. A Zichy főtéren nincs, és soha nem is volt hegy! Egyetlen hadmérnöki rajz sem ábrázolja Óbuda városának a Zichy főtér környékét, az összes rajz és oklevél hegytetőről és hegyoldalról szól! Ezt a hegyet napjainkban Csillaghegynek hívják.

ALBA BEATE MARIE VIRGINIS-A BOLDOGSÁGOS SZŰZ ÓBUDA PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMA A CSILLAGHEGYEN

A Fő téren részlegesen feltárt, nagy méretű prépostsági templom tehát Insula Leporum-Óbuda Ékességes Szigetének, Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostsági temploma. Ezt a tényt a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fúráselemzései által készült vízrekonstrukciós térképei és a területre vonatkozó oklevelek is megerősítik. A középkori magas vízállást pedig tanulmányok és régészeti feltárások igazolják. Így tehát az Óbuda városát északról ábrázoló hadmérnöki rajzok igazak, és teljes értékűen hű képet nyújtanak számunkra az adott korszakból.

Egyed Zoltán

LÁSD: Megjelent Schweitzer Ferenc: Tanulmányok a geomorfológia, a geokronológia, a hidrogeográfia és a Marskutatás területéről c. kötete

AZÉRT ÁSUNK RÓMAIT, HOGY NE ÁSSUNK MAGYART!

Úgy gondolom, hogy Kriván Pál előadásának témájára sikerült rátalálnom. Az Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)1978-04-13 / 15. száma ír erről az eseményről. A régészek igyekeztek összemosni a feltárás leletét a római sírokkal, és barbár módon összetörték azt. Ezen volt Kriván Pál felháborodva. Na meg persze azon, hogy valami különös módon, a római emlékeket részesítik, mind a mai napig előnyben a feltárások alkalmával. Az én értelmezésemben ez a cselekedet, amit régész-történészeink egy bizonyos része művel Óbudával kapcsolatosan, egyenlő a hazaárulással! A téma azért lett maradandó, mert Kiss Károly könyvben is megírta a történteket. Nézzük tehát a cikket, és a mai tudásunk szerint próbájuk a helyén kezelni!

"Azért ásunk rómait, hogy ne ássunk magyart" 

Dr. KRIVÁN Pál egyetemi docens, a földtudományok kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtani tanszékének oktatója, a Magyarhoni Földtani Társulat tagja, volt titkára, főtitkára, társegyesületek (Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Földrajzi Társaság), a Magyar Urbanisztikai Társaság és a TIT tagja, a Munkaérdemrend ezüst fokozata (1967) a Földtani Kutatás

Kiváló dolgozója (1966) kitüntetések birtokosa. Mint komoly szakember, bedolgozott a múzeumnak a terület kutatásánál. Ő mondja el egy előadásában, hogy az Aquincumi Múzeum "szakemberei" mit műveltek Óbuda környékén egy feltárás alkalmával. Jól tessenek figyelni, mert érdemes!

Megírtam korábban, több blogoldalon is, hogy általánosan tévedtek történészeink Óbuda-maga a város helyét illetően. A Szentlélek-tér és környéke ugyanis a középkorban sziget volt még. És így Györffy György is súlyos tévedésben volt Óbuda helyrajzával kapcsolatban. Györffynek kellett volna tanulni Kriván Páltól, a vizsgált földrajzi tájról, és 

hidrogeológiáról, és nem fordítva! Már 1969-ben tudott Dr Végh Sándorné és Kriván Pál a Csillaghegy aljában lévő Duna mederről. Csak azt nem tudták, hogy ez a meder az időjárási körülmények hatására, a középkorban is vízzel feltöltött volt. Az évszám: 1969!

Történészeink tehát tudománytalan elképzelések és tévedések sorozatával fantáziálták a középkori Óbuda városát arra a területre, amit ma Óbudaként ismerünk. A középkori magas vízállás miatt, a mai Szentlélek tér környéke szigetként létezett, Révjenő és Újbécs középkori településekkel! Az Árpád-kori és középkori Sicambria-Óbuda városának valós helyére találáshoz, történészeinknek hidrogeológus és történelmi időjárás kutatói tevékenységet, valamint térinformatikai tanulmányokat kellett volna folytatni, persze a korábbi tévképzeteket, és hamis Schönvisneres megállapításokat félretéve!

Így tehát a cikkben leírt kőszarkofág, teljesen biztosan nem köthető Árpád fejedelem sírjához, hiszen a Radl malom forrását csak Döbröntey nevezte el Árpád forrásnak, és az ebből a névadásból fakadó téveszmesorozat alapján fantáziálták történészeink a Viktória téglagyár területén előkerült templomot Fehéregyházának, miközben az valójában Szentjakab temploma! A ma Hármashatár-hegynek hívott területhez nem köthető Árpád fejedelmünk sírja, hiszen jól tudjuk a vonatkozó forrásainkból, hogy őt Fehéregyházán, a IX. században megépült ősi egyháznál, a Kárpát-medence legelső Szűz Mária monostoránál temették el. Ez a királyi kápolna Korcan-vár tartozékaként, királyi imahelyként működött, Óbuda prépostság-Pesthegy-Vetus Buda keleti pontján, a város szőlőkkel beültetett Promontorio-előhegyén, azon a hegytetőn, amit krónikáink Sican hegynek emlegetnek. Ez a földrajzi hely pedig nem más, mint a megyeri rév felett található csillaghegyi Rókahegy! Erzsébet királyné, a régi, Szent Péter

prépostság romjaiból bővítette gótikus egyházzá, az ősi kápolnát belefoglalva. Éppen ezért, az 1355. évben készült határjárásban az anyaszentegyház neve: Alba Beate Marie Virginis, mert Alba Ecclesia ősi épületét belefoglalták az új gótikus prépostsági templomba! Buda Vetus előhegyének keleti oldalán, az egyház ajtaja előtt kettős forrás fakadt, harminc lépés után malmokat hajtott meg és tovább folyva ellátta a vár hévizes fürdőit. A középkorban a fejedelmi sír gondozására kis- káptalan létesült. Felhévíz-Szentháromságvárosa nem felejtődött el, megmaradt a nép ajkán. A múlt század végi írásokban Békásmegyer 

Ó-malomhegyeként hivatkozással találtam meg, és tudtam a helyszínt Fehéregyházaként újból meglelni. 2012-ben sikerült a vonatkozó okleveleinkben a helyrajzi adatokkal, és a műholdas képátfedéseim által, a Gesta Hungarorumban is megírt, kőmedret azonosítanom, mely a hegyoldalban lévő királynéi városba vezette a gyógyvizet, mely az ősi monostor előtt fakadt. Ott temették el Árpád fejedelmet 907.év tavaszán: Post haec anno Domini incarnationis DCCCCVII. dux Árpád migravit, de hoc seculo, qui honorifice sepultus est, supra caput unius parvi fluminis, qui descendit, per alveum lapideum, in civitatem Athilae regis, ubi etiampost conversionem Hungarorum, aedificata ecclesia, quae vocatur álba, sub I honore beatae Mariae virginis., Sicambriában-Attila városában, a forrás és kőmeder felett, az anyaszentegyház bejáratától jobbra, melyet 2013. évre teljesen biztosan, és az égtájak minden irányából azonosítottam, a műholdas képátfedés módszertannal!

Azonban, ami a Török-labor gyárnál, a Bécsi út 269-nél történt a feltárásnál, az maradandó tanulságként kell szolgáljon a jövőben, minden nemzedék számára!

Kiss Károly könyvét ajánlom mindenki figyelmébe, hogy még pontosabb képet kapjon arról, mi történt és történik ebben a témában Magyarországon! Ha ma is lenne egy Kiss Károlyunk, akkor megírhatná könyvben mindazon bűnöket, amit a budai vár, a várkertbazár, vagy éppen a bonyhádi középkori templom, az épített örökségünk ellen követnek el napjainkban, és még hosszan lehetne sorolni. Teszik ezt államilag, a legfelső szintről vezérelve, teljesen megszüntetve az örökségvédelmünket!

                                         Egyed Zoltán Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport

A FELKIS TÉRKÉP ILLESZTŐ PONTJAI A GEOREFERÁLÁSHOZ-SAXUM PERFORATUM ÉS AZ 1355. ÉVI ÓBUDAI HATÁRJÁRÁS KAPCSOLATA

SAXUM PERFORATUM A VIZSGÁLT TERÜLET

Megfelelési kényszeres, a történész téveszméket kiszolgáló emberek írtak a szocialista elvtársiasság jegyében a Felkis térképről, és próbálták annak helyrajzát elferdíteni, a történészi hamis Óbuda-Zichy Főtér érdekében. A szervilista berögződés miatt, a felfelé nyalonc történészek és történelemtanárok ma is megpróbálják a térkép helyrajzát meghazudtolni, immár a digitális térképek világában és azok ellenében is. Nagyon is van tehát oka, hogy foglalkozzunk a térképpel, hogy azt soha többé ne tudják elferdíteni a téveszmék érdekében! Azonban ez sem működik a fotelból, úgy kell ismernünk a terepet, mint a tenyerünket! Akik tévútra jutottak Felkis térképével, azok lusták voltak sziklákat mászni, megismerni ezt az izgalmas terepet Sok év után visszatértem az Óbuda határjárás problémájához. És immár negyedjére mentem el ugyanarra a terepre, most ősszel. Alkalmanként mindig más és más emberekkel mentem, akiket kedvelek, és akik megmaradtak a barátaimnak a gyomorforgató és egymásnak uszító, gyűlöletkeltő pártállami propaganda közepette is. Aki elferdült az utóbbi időben, az olyan is volt, nem kár érte, sosem volt a barátom.

MÓDSZERTAN-VADÁSZKUTYÁRA A KONTRAFÉK

Kell az ellensúly, és én ezt szinte a legelejétől fogva használom a kutatásomban. Kell a más-vélemény ahhoz, hogy a tökéletesen biztos tudást megszerezze az ember, és biztos végeredményt tudjon előadni. Viszont a kutatásban résztvevő embereknek értelmeseknek kell lennie, építőknek, és nem rombolóknak. Így biztos az előrejutás. De ugyanakkor a tényleges valóságot is be kell ismerni, még akkor is, ha egy korábbi elgondolás- megoldás esetleg tetszetősebb vagy színesebb lett volna. Több szemre, több látásmódra van szükség, hogy kiválaszthassuk az igazi megoldást. Ez ügyben is ez volt a helyzet. Mert műholdról sem lehetett eldönteni, hogy melyik a helyes megoldás, kellett hozzá a többszöri bejárás.

A TERÜLET

Célunk a ma Hármas-határhegynek hívott terület volt, Óbuda-(Pest) Hidegkút határvitájának részlete. Az északi terület már egy évtizede vizsgálatban van, úgyhogy az teljesen biztos, azt majd később írom meg a térképpel összefüggésben. Mi a legelsőként meglepő a Felkis térképben? És ezt mindenhová odafogom írni ám, a történészi téveszméket terjesztők számára, örüljenek csak!  😁  Elárulom! A meglepő az, hogy amit ma Óbudának adnak nekünk elő a történészek és szolgalelkű másolóik a szamárcsapás által, az a terület rajta sincs a térképen! Tetszenek érteni? Tehát a történészi hamis Óbuda, a Zichy Főtér és környéke nincs rajta a határvita térképen, mely Óbuda és Hidegkút között zajlott! Mi ez, ha nem bizonyíték? Sőt, mondok még valamit! A történészi hamis Fehéregyháza helye, a Viktória téglagyár környéke, és a Radl malom területe sincs rajta Felkis térképén! Mindenki érti, hogy ez mekkora történész bukta?

Itt írtam a Dűlőkeresztelő okán kialakult történész téveszmékről: 

AZ ÓBUDAI DŰLŐKERESZTELŐ ÉS A TÖRTÉNÉSZI HAMIS FEHÉREGYHÁZA KAPCSOLATA

A nagy botrány még az, az én szerény véleményem szerint, hogy a fenti tényeket én előttem még senki nem írta le! Sem Berlász Jenő, sem Hrenkó Pál, sem pedig Gál Éva.

Itt lehet a térképünket megtekinteni: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3460/

A LÉNYEG-FEHÉREGYHÁZA !

FEHÉREGYHÁZA ROMJAI

Viszont rajta van a Felkis térképen az Óbudai Fehéregyháza romjai, a területét határoló falakkal együtt! Mely az okleveles források szerint Buda Vetus promontorio- a város szőlőtőkékkel beültetett, előhegyének tetején létezett! Ezért hívják az Óbudai Fehéregyházának, mely terület magát a Felhévizi prépostságot jelentette-egyébként Megyeren és napjainkban Csillag-hegynek hívjuk. Olvassunk el csak egy oklevelet, íme!

FEHÉREGYHÁZA= FELHÉVÍZ-BUDA VETUS ELŐHEGYÉN

Az 1355. évben történt határjáráskor pedig Alba Beate Virginis majd "ecclesiam albam Beate  Virginis"szerepel, mint Óbuda anya-szentegyháza, maga az Óbuda prépostság! Mondanom sem kell, hogy persze, hogy a Zichy Főtér-mint kamu Óbuda város nincs rajta a Felkis térképen, annak ugyanis nincs előhegye! A határjáráskor is csak, mint sziget szerepel a szigeti klarissza kolostornál kezdődő határjárás kiindulópontjaként.

AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG FEHÉREGYHÁZA A VÁROS ELŐHEGYÉNEK TETEJÉN!

Az északról készült hadmérnöki rajzokon ugyanaz látható, mint amiről az okleveleink szólnak és amit Felkis is ábrázolt déli nézetből a térképén!

SAXUM PERFORATUM ÉS AZ ODAVEZETŐ ÚT

B HATÁRJEL= SAXUM PERFORATUM

Konkrétan a B határjelért mentünk oda legutóbb, és útközben azért több érdekes dolgot is láttunk. A felső parkolóból indultunk, és a kéktúra útvonalán érkeztünk le a Guckler sétányra. A térképet értelmezve itt már azonnal egy illesztési pontot kapunk, a római IV. számmal megjelöltet, melyet bekarikáztam.

A kis kápolna, Hidegkút filiáléja és földrajzi helye, teljesen biztos illesztési pontot szolgáltat a georeferálás számára. A bekarikázott rész pedig a Virágos Nyereg, és ebben vita sem lehet. Onnét indul a kanyargós ösvény, ami maga a Guckler sétány-a peremút, ami a középkori határjárásban a "crepido vallis".

A Virágos-nyeregnél meredeken lefelé futó út, a Hidegkút-Vetus Buda útvonal, a helyszínen meg is állapítottuk, hogy szépen kikövezett, Bejelöltem a Guckler sétány útvonalát is, ahogy kanyarog, a római számok nagyjából ezt az útvonalat követik. Az is értelmesen adja magát, hogy a Guckler sétányon található bányaudvarból fejtették az ott lévő út építőköveit. 

A VII. résznél kaptárfülkékbe botlottunk, amit érzésem szerint először csak én láttam annak, mert több részen is letöredezett. Aztán megmutattam, hogy a többi fülke a sziklában hol létezhetett. Egy jó ideig én magam is azt hittem, hogy ez a kaptárfülkés szikla a B határjel, de később a térképet tüzetesen átnézve és felnagyítva, teljesen egyértelmű lett, hogy a Táborhegyi barlang a Saxum Perforatum! Róbert véleménye igazolódott, számomra is.

A TÖBB KAPTÁRFÜLKÉS ÓBUDAI KŐSZIKLA

Ugyanis a X. számtól lefelé-majd észak-nyugatra visz oda az út, szinte visszafordul és így a B. pont az már jóval alacsonyabban van, mint a felette lévő peremút! Ez a helyszíni megfigyelés adta a térkép ezen részének a megoldását! És ez egyben azt is megmagyarázza, hogy miért csalóka annak ez a térkép, aki a környéket nem ismervén, még az életben nem járt ezen a területen.

A TÉRLÁTÁST NEHEZÍTI A TÖRTÉNÉSZ ELVAKULTSÁG

Több alkalommal bejárva kell megismerni a vizsgált területet! Tehát csak az interneten okoskodó, és a terepet nem is ismerő nárcisztikus geográfus, véleménye kutyagumit sem ér! Pláne ha a történész 

téveszméket buta módon másolva, erőszakosan hajtja ugyanazokat a hibákat, mint elődei. Eleve, ugye a fő probléma az, hogy azt sem tudja a terepen ismeretlen illető, hogy merre van fejjel előre! A mélységeket vonalkákkal jelölte a szerző, és rövidebben ábrázolta a térképen. És ez teljesen természetes, ha egy adott felületen akarunk ábrázolni valamit. Antoine Felkis tűpontos és tökéletes felvételi rajzot készített 1778. évben!  A térlátás képességének kifejlődéséhez meg egyébként az is szükséges, hogy ne legyen ingerszegény és sivár a gyermekkora az illetőnek. Mert ha ez történik, akkor hiába koptatja valaki az iskolapadot és lesz belőle eminens geográfus, hiába kényeztetik el később, az életben nem fogja látni a mélységeket és magasságokat egy térképen, az életben nem lesz térlátása! Úgy fog csak látni, mint egy tyúk, csak a részleteket, a feje két oldalán lévő szemekkel. Aztán majd kapkodhatja a fejét, és próbálhat okoskodni, vaksi tyúk létére, sosem fogja átlátni az egészet. A többi térben jól látó ember pedig nem érti, hogy mi van ezzel a lökött és vaksi tyúkkal! Ez a nagy helyzet tudománytalan történészkéim.

EZ A B. HATÁRJEL FELKIS TÉRKÉPÉN A SAXUM PERFORATUM

Ha rajtam múlna, én csak azt engedném térképésznek is tanulni, akinek térlátása van. Mert abban is biztosak lehetünk, hogy Hrenkó Pál nem látott térben, térképész létére. De az is lehet, hogy az ő látását is a történészek vették el a Felkis térképpel kapcsolatban, mert Berlász Jenőhöz és Vértessy Györgyhöz hasonlóan hatalmas hibákat vétett ő is, és teljesen tévútra vitte írásával a térkép helyrajzát. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy terepkutatást sem végzett. Inkább csak a történészeknek megfelelni vágyás, a szakmai jövője vezethette a tollat fogó kezét. Terepbejárásunkból és térképi  azonosításunkból több tény is kiderült. Az Esztergomi Nagy Út Via Magna Strigoniensis, sosem volt a Harsány lejtőn.És Felkis nem a római villát ábrázolta Fehéregyháza romjaként, hiszen Üröm területénél halad a Via Magna Strigoniensis- a mai 

VIA MAGNA STRIGONIENSIS

Fülemüle utca vonalában. És ugyanott látható, még attól feljebb Megyeren- a mai Csillaghegyen Fehéregyháza romterülete! Nagy betűkkel láthatjuk az Üröm Földterülete feliratot, a térkép felső részén, melyet csak az elvakult történészek és elvakított történelemtanárok nem látnak! Így tehát hatalmas ostobaság mindezt a Harsány lejtőhöz, vagy bárhova máshová fantáziálni a történész téveszmék érdekében, pláne ha ezt egy geográfus műveli a szervilista térképész után a digitális világban.

ÜRÖM FÖLDJE ÉS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA

Nem bántam meg, hogy lementem a barlanghoz, csak azt nehezményeztem, hogy onnét lentről, a barlang alól, még ismét vissza kellett mászni a nagy sziklához. 

 VIII. PONT A FELKIS TÉRKÉPÉN

Ahová a barlangtól felmásztunk egy mai ösvényen, azt hittem a tüdőmet kiköpöm a 80 méteres hirtelen szintkülönbségtől. A barlangnál vízkifolyás egykori helyére figyeltem fel, már második alkalommal. A középkori vízrajzi helyzetben a Tábor-hegyi-barlang onthatta magából az édesvizet, és ez egyáltalán nem meglepő. Ugyanez volt a helyzet a Csillaghegyen működő forrásokkal is, melyek ma már csak alig, a felsők pedig egyáltalán nem működnek már a Felhévíz-Óbuda prépostság területén. Ezért is volt nehéz rálelnem Fehéregyháza romterületére. A végére maradt még egy mászás a szikla vonalában, hogy a parkolóhoz vissza tudjunk jutni. 

ÉS EGY KIS RÁADÁS 

Ha már Óbuda, akkor a történelméhez egy kis adalék még, ráadásként. Tehát a Tábor-hegyi barlang alól másztunk fel, szinte a házaktól, egészen a jelölt pontig, a Nagyszikla(VIII.pont Felkis térkép) mentén, ahol én magam és a többiek is csodálkoztunk, mert "olyan fura ez a hely". A műholdas térképen-felülről nézve, egy fehér körforgalom világít. Amikor hazaértem, akkor döbbentem rá, hogy itt, az úton arrébb volt, odalent, a vadászoszlop, a Hármas-határnál, amit még plusszban kerestünk, csak a végére már fáradtak voltunk a keresgéléshez. 

HÁRMASHATÁRHELY-

Jagdsäule

Ezen a helyen, nem is olyan régen még, egy vadász- emlékoszlop létezett. És mutatom ugyanezt a helyet, az úgynevezett azonosítótérképünkön.

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3386/?list=eyJxdWVyeSI6ICJuYXZpZ2F0aW9ucyBpbmdlbmlldXIgXHUwMGQzYnVkYSJ9

A VADÁSZ EMLÉKOSZLOP HELYE

Talán odafent gyűltek össze a vadászok, és indultak ezen a tájon, kétszáz évvel ez előtt a nagy vadászatokra. Azért írtam hozzá ezt a kiegészítést, mert a neten erről semmit nem találtam. Bár nem olyan régi emlék, mint amit kutatunk, ám mégis  a kutatás nyomvonalába esik, és Óbuda történelmét gazdagítja. 
Jó volt a túra, és van még dolgunk bőven, tavasszal folytatjuk a terepkutatást.

TANULSÁG

A KILYUKASZTOTT-KIVÁJT KŐSZIKLA-SAXUM PERFORATUM

A kirándulás egészében érezhető volt, hogy régi úton haladunk, a határjárók nyomvonalán. Abban is biztosak voltunk, hogy ez a hegyoldalban vezetett, úgynevezett oldalfelfalazással készült peremút, sok-száz éve használatban van. A térkép alapján a középkori, 1355, évben készült határjárás a crepido vallis-a peremúton haladt, ezt az útvonalat ma Guckler sétánynak és Feketesalak útnak  hívják. 

GUCKLER SZIKLA

HIDEGKÚT-ÓBUDA

Nem teljesen biztos, illetve a további kutatás tárgya az, hogy hol tért felfelé az útvonal, de az már most teljesen biztos, hogy nem a mai Szépvölgyi úton. A feljáratnak a crepido vallisra, erre a határjáró peremútra, a Perényi út-Perényi köznél kell lennie, minden bizonnyal. Hiszen az 1355. évben készített határjárás a Mókus utca-perc utca-Kiskorona utca által határolt szigeti klarissza kolostor keleti sarkától indult! És mielőtt a téveszmés tanulatlanok felhördülnének megsúgom: nincs női klarissza kolostor a Margitszigeten, mert nem az a sziget a Boldogságos Szűz szigete!  Egyelőre az sem biztos, hogy a középkori határjárásban említett lyukas-kő az egyezik a Táborhegyi barlanggal, a Felkis térkép B határjelével, előzetes véleményem az, hogy nem, de ez még a későbbiekben változhat. A barlang egyébként szolgálhat analógiaként, és van is tudomásom olyan barlangról, ami korábban létezett, de mára már nyoma sem maradt a Csillaghegyen, több ilyen is volt régebben. 

A TÉRKÉPEN A HEGYOLDALBAN VIVŐ PEREMÚT

Viszont a Felkis térképen látható B határjelet, a Saxum perforatumot megleltük, és teljes bizonyossággal a Táborhegyi-barlanggal azonosítottunk! Így tehát ez is immár egy illesztési térképpont, mely a Felkis térképének georeferálási pontjaként szolgál.  

Ezáltal is már teljesen biztosan állíthatjuk, hogy a térkép felső szegletében látható, Vestigia Ruderorum Alba Ecclesia- tehát az óbudai Fehéregyháza romjai, Békásmegyer hegyoldalában, a mai Csillaghegyen találhatóak, és sosem voltak a Harsány lejtő területén, ahogy ezt Hrenkó Pál erőltetni próbálta! Minden más okleveles helyrajzi forrás is ezt a tényt támasztja alá. Ez az az ősi kápolna, a Veteri Buda Fehéregyháza, amit elsőként neveztek el Pannóniában a Boldogasszonyról, a megtérés idejében a IX. században épült 803-ban, és később ott temették el Árpád fejedelmet 907-ben a kettős forrás felett,! A hegy keleti oldalában, a kőmeder mellett, az egyház ajtajától jobbra. Erzsébet királyné az ősi Alba Ecclesia-Banai kápolnát foglaltatta bele, az képezte a magját a gótikus, általa építtetett FELHÉVIZI Szűz Mária prépostsági főtemplom szentélyének, a Szent Péter,(ennek a valós helyéről nemsokára olvashattok) korábbi, a közelben lévő, és romokban akkor még létező prépostsági templom támpillérjeit is felhasználva. 

LYUKAS KŐSZIKLA

Egyöntetűen az volt a véleményünk, a határjárás lekövetése közben, hogy Felkis megmászta ugyanazokat a sziklákat, melyeket le is rajzolt számunkra, én magam ebben teljesen biztos vagyok, mert még a szikla jelölések-formák is egyeznek, darabra is természetesen. Viccesnek és egyben szánalmasnak találom azokat a kókler történészeket, akik azt kommunikálják a hiszékeny szekértáboruknak, hogy a középkori határjárás nem lekövethető. Konkrétan, az Óbuda témában már megbukott Kanyó Ferencre, és tudománytalan írótársaira gondolok, akik azt képzelték, hogy majd megmaradnak a téveszméik, és nyugodtan hirdethetik ugyanazt a népbutítást, amit eddig is műveltek Óbuda történelmével kapcsolatban. A szakmában öntelt, nagy neveket meg inkább had ne soroljam. Úgy ahogy vannak, szégyelljék magukat! Napjainkban már kevesebb az olyan tényező, amit nem ismerünk, nem tudunk helyhez kötni, és sokkal de sokkal több már az, amivel teljesen tisztában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kutatni való is lassacskán fogytán van. Megsúgom, ma van csak igazán, minden korábbinál nagyobb esélyünk, a digitális alkalmazások világában, a középkori határjárások megfejtésére! A Felkis térkép készítésében közreműködők, és hitelesítők is minden bizonnyal végigjárták ezt a határjárást. Ez ugyanis így működik, a földmérő a terepen dolgozik, és azáltal rajzolja meg a térképét, hogy a határkijelölések megtörténtek az adott pontoknál. A kutatók ugyanezt teszik, a terepen kutatnak, ott azonosítják, amit az okleveles forrásokban elolvastak már korábban a kutatott területtel kapcsolatosan. És nem csak beülnek a könyvtárba, lemásolni-átfogalmazni a korábbi 

Durchlöcherter felsen

történetírói téveszméket, és aztán felrakni azt az internetre a saját nevükkel, ahogy teszik ezt manapság a szolgalelkű történész másolók. Ugye Kanyó Fecó?! Ebben ugyanis nem csak kutatás, de egyéni teljesítmény sincs egyes régész-történészeink részéről. És ehhez kapcsolódik még az olvasatlanság, ezáltal a csak felszínes ismeretanyag, és a terület egyáltalán nem ismerése, a kutatás hiánya. Ebből következik a hozzá nem értés, tudománytalanság és teljes történészi dilettantizmus Óbuda történelmével kapcsolatban.

                                                             Egyed Zoltán Pajzsvivő 

#felkisterkep  #saxumperforatum  #obudaihatarjaras  #taborhegyibarlang  #peremút  #1355  #lyukaskohatarjel  #viamagnastrigoniensis

Köszönet a kutatásban résztvevő barátaimnak, Erika, Szabolcs, Róbert, Tibor, és persze Májki! Az évekkel korábbi terepbejárásnál pedig Ilona Zsolti és László társaságát köszönöm utólag is, és persze Kefir kutyámét, aki már sajnos nincs köztünk!

Előkészületben a további illesztőpontok a Felkis térképen. :-)